-
Mindenki azt mondja, hogy a Csongor és Tünde „nehéz”. De nekem sosem ez jutott róla eszembe, hanem az, hogy mennyire közel áll hozzám, amit Vörösmarty a szerelemről gondolt - mondja Ács Eszter, Tünde alakítója. Nekem pedig folyton az járt a fejemben a szerepre készülve, hogy Vörösmarty drámája valójában költészet és nem színház - veszi át a szót Fehér Tibor. Hogyan lehet majd ezt a költői szöveget jelenetekké alakítani?
-
Valamiképpen minden színre vitt dráma által gyarapodik a színész tudása, érzékenysége. Nyilván hatnak egymásra a párhuzamosan futó szerepeink, sőt, évekkel később is érezhető ilyesmi. Nekem az is sokat segített, hogy ugyanabban a darabban más karaktert játszhattam. Mindjárt jobban értettem az újabb szerepem, ha ismertem a többiekhez való viszonyom, és tudtam, mit gondoltam a játszott személyről, amikor a másik szemszögéből láthattam. Sőt, utólag is foglalkoztat egy-egy szerep.
-
Csak saját darabjait rendezi Valère Novarina, akinek már életében a Comédie Française repertoárjába került egy műve, ami ritka kivétel. Az Avignoni Fesztivál rendszeres résztvevője. A francia színház egyik megújítója. Különleges színpadi nyelvet alkotott, esszéiben költői képekben fogalmazza meg a színház, a színészet lényegét. Két előadása látható a MITEM-en. Márciusban nyílt próbán és pódiumbeszélgetésen találkozhatunk vele.
-
A nyitás szükségességéről, a nemzeti és a korszerű fogalmáról, a válogatás szempontjairól, beszélgetett sok más mellett Vidnyánszky Attila főigazgatóval Kornya István a Nemzeti Magazin főszerkesztője. Az apropó természetesen az első Madách Nemzetközi Színházi Találkozó, a MITEM (Madách International Theatre Meeting).
-
Mondjuk így, jelen időben, mintha itt lenne még köztünk. Ahogy a pályatársait, barátait, személyes ismerőseit hallhattuk a napokban beszélni róla, az olyan volt, olyan eleven és részletgazdag, mintha csak a tegnapi sztorit mesélték volna. Így volt ez az emléktáblájának avatásán a Kálmán Imre utcában, és a Nemzeti Nagyszínpadán is, a tizteletére rendezett gálaesten. Az volt az érzésünk, mintha bármelyik pillanatban ő maga is betoppanhatott volna, hogy mondjon egy új, még izgalmasabb történetet.
-
Idén emlékezünk meg az angol nyelvű drámairodalom géniuszának, William Shakespeare halálának 400. évfordulójáról. Nem telik el színházi évad Shakespeare nélkül, művei ma is örökérvényűek, ami hallhatatlanságát bizonyítja. Tehát Shakespeare él! Az ünnepi évben a Nemzeti Színház, a British Council és a Brit Nagykövetség angol nyelvű színjátszó versenyt hirdet számotokra, a British Council Shakespeare Lives nemzetközi programsorozatának részeként.
-
A világ minden tájáról érkeznek a legkülönbözőbb művészeti társulatok a 2023-as X. Színházi Olimpiára, amelynek programjai a Nemzeti Színház koordinálásával valósulnak meg Magyarországon. A gigantikus eseménysorozat több művészeti ágban, sok alprogrammal, több kisebb fesztivállal kiegészülve, áprilistól júniusig kínál egyedülálló lehetőséget a találkozásra a színházaknak és a közönségnek egyaránt. A tervekről a szervezők és a magyar partnerszínházak képviselői számoltak be a sajtónak és az érdeklődőknek, a MITEM idei szakmai programjának beszélgetésén.
-
A színházi előadások erőteljesen hatnak ránk, nézőkre, észlelésünk megújul, és egész másképp kezdünk érteni mindent – ez a legelső feltétele annak, hogy kilépjünk a rabszolgaságból: másképp érteni, még mielőtt másképpen látnánk, és máshogyan cselekednénk. De minden a nyelvvel kezdődik… Minden, ami a nyelvet érinti, a legmélyebb rétegekig hatol. A könyvek, a színház arra szolgálnak, hogy felébresszenek és örömmel töltsenek el minket. Egy érzékelésbeli forradalomra várunk. Egy ébredésre. Hogy kilépjünk az álmatagságból, a hipnózisból és a világból, amit nekünk előre gyártottak.
-
Ez a szerelem kissé távol áll a mai, gyönyöröket és élvezeteket előnyben részesítő világ harsányságától, mert Hippolütosz valami eszményiért rajong. A néző számára viszont így talán még fájdalmasabb lehet a bukása, hiszen arra is rá kell döbbennie, hogy nemes eszmék mégiscsak fontosabbak (lettek volna) a látványos hívságoknál - mondja a címszerepet játszó ifj. Vidnyánszky Attila.
-
A Bánk bán shakespeare-i sodrású mű, amely életünk legalapvetőbb, máig érvényes kérdéseit veti fel – mondja Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója és az előadás rendezője. Értelmezésében a Bánk bán eleven figuránkon keresztül teszi átélhetővé a nagy történelem eseményei között útját kereső, esendő ember sorsát.
-
Idén június 9 és 18 között rendezik meg a Pécsi Országos Színházi találkozót. A válogatók, Kiss B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes és Sólyom András filmrendező, tőlünk a Don Quijote c. előadást választották a versenyprogramba.
-
Alberto Ferraro kurzusa bevezetés a commedia dell’arte világába. Az alapoktól indít: megtanítja, hogyan lehet a maszkot életre kelteni, pontosan, hitelesen és kifejezően játszani mimika és szöveg nélkül. A program az NKA Színházművészeti Kollégiuma támogatásával valósul meg.
