Színháznak koncert, koncertnek színház. Szomjas György rendező szavaival: „Én nem hiszek a rockoperákban, mert szerintem a rock és az opera két különböző műfaj. A mi előadásunk egy dalciklusra épül. A lazán kapcsolódó dalok kiadnak egy ívet, amely ha akarom, egy betyár történetét meséli el, ha akarom, több típusból tevődik össze. Az előadás természetesen Kukorica Jancsival kezdődik, akinek a története egy klasszikus betyárrá válással indul. Éppúgy kezdik űzni, hajszolni, ahogy a betyárokat: »Jaj, a zsivány! jaj, az akasztani való! / Hogy ássa ki mind a két szemét a holló!... «” Persze a Betyárjátékban nem vitéz lesz Jancsiból, mint Petőfinél, hanem betyár.
Élőben pedig fellépnek Kovács Norbert Cimbi és táncosai, valamint a néptáncmozgalom veteránjai: Végső Miklós és Balla Zoltán játsszák majd az idősebb szerepeket. Verbunkból lesz Galga menti, szatmári, kalotaszegi – öltözetben és táncstílusban is elválasztva egymástól. De az egyes tájegységek nem maradnak mindig elszigetelten, az előadás betyárjai össze is verődnek, és közben szólnak a Rackajam számai.
Ahogy Szomjas magyarázza: „A rockoperában oldalt áll a zenekar, vagy a zenekari árokban játszanak, de nálunk természetesen középen. A mögöttük kifeszített vásznon filmbejátszásokat látunk, máskor a táncosaink árnyjátékot adnak elő a vászon mögül. Narrátor, amolyan 19. századi kikiáltó segíti a nézőket, hogy könnyebben követhessék a történetet.”
Filmjelenetek, koncert, árnyjáték, balladák, korabeli dokumentumok. Mindez együtt Ferenczi György szavaival nem más, mint egy élő rock ’n’ roll film.
(2015. december 22.)