Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

Szentivánéji álom

Tündérmese és mélylélektan

Shakespeare és a Szentivánéji álom

Jó év volt az 1596-os esztendő Shakespeare számára. Az irodalomtörténet ekkorra datál három drámát: János király, Romeo és Júlia, Szentivánéji álom. Egy sor nagy művét még csak ezután veti papírra, de már megírta legnagyobb királydrámáit, és már elkészültek olyan darabjai, mint A makrancos hölgy és a Tévedések vígjátéka.
 

Úgy tartják, minden, ami a Szentivánéji álomban benne van, „hozott anyag”, de attól lett zseniális a mű, hogy ezeket Shakespeare „hordta egybe”, s ő gyúrt belőlük naivul groteszk tündérjátékot. Szabadon használt latin forrásokat (Ovidius: Átváltozások, Apuleius: Aranyszamár), angol műveket (Chaucer: Canterbury mesék), népi babonákat, hiedelmeket. Shakespeare műve az angol reneszánsz színmű-irodalom egyik legszebb darabja – a klasszikus mitológia, a néphit, a vallás, a polgári gondolkodás, és lényegében a reneszánszkori filozófia naiv elemeit forrasztja csodálatos egységbe. A vígjátékban mitológiai istenalakok, tündérek, egy királyi pár, ifjú szerelmesek, athéni kézművesek keverednek össze egy éjszaka szövevényes bonyodalmaiban. A vígjáték helyszíne Athén, amely azonban kísértetiesen hasonlít Shakespeare Londonjára.

William Shakespeare
Szentivánéji álom


vígjáték két részben
Arany János és Nádasdy Ádám fordítása alapján

Theseus / Oberon – HORVÁTH LAJOS OTTÓ I Hippolyta / Titánia – NAGY-KÁLÓZY ESZTER I Puck / Philostrat FARKAS DÉNES I Egéus – TÓTH LÁSZLÓ I Lysander – FEHÉR TIBOR I Demetrius – MÁTYÁSSY BENCE I Hermia – FÁTYOL KAMILLA m. v. I Heléna – TOMPOS KÁTYA I Vackor – REVICZKY GÁBOR I Gyalu / Oroszlán – KRISTÁN ATTILA I Zuboly – SZARVAS JÓZSEF I Dudás / Thisbe – SCHNELL ÁDÁM I Orrondi – VARGA JÓZSEF I Ösztövér / Hold – RÁCZ JÓZSEF

Díszlet: David Doiasvili // Jelmez: Bánki Róza // Dramaturg: Kozma András // Ügyelő: Dobos Gábor, Lencsés István // Súgó: Sütő Anikó // Rendezőasszisztens: Tüű Zsófia

Rendező: David Doiasvili

mikor? hol?

PREMIER: 2014. szeptember 19. – 19 óra • Nagyszínpad
(előbemutató: 2014. július 3. – X. gyulai Shakespeare Fesztivál)

Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk!


A Szentivánéji álom minden valószínűség szerint megrendelésre íródott, egy fontos esküvőre, és feltételezhető, hogy az udvarban elő is adták, ám arra nincs adat, hogy Shakespeare korában színházban játszották volna. Amikor 1662-ben hatályon kívül helyezték a színházakat bezáró rendeletet (1642), rögtön műsorra tűzték ezt a darabot is. Több zeneszerzőt is megihletett a vígjáték. Operát írt a mű alapján Henry Purcell (1692) és Benjamin Britten (1960), Felix Mendelssohn pedig nyitányt komponált (1826).

A Midsummer Night’s Dream a 450 éve született mester legnépszerűbb darabja – legalábbis magyar nyelvterületen ezt állították színre a legtöbbször (a Nemzetiben a Lear király vezet). A Nemzetiben játszották először magyar nyelven: Arany János az 1864-es Shakespeare-jubileumra, az „avoni hattyú” születésének 300. évfordulójára készítette el a fordítást. A mostani előadás nemcsak Arany, hanem Nádasdy Ádám 1994-es fordítását is használja. A Szentivánéji álom nagy alakításokra adott lehetőséget legendás művészek, így Blaha Lujza, Bajor Gizi, Mészáros Ági, Bara Margit, Ungvári László, Ladányi Ferenc, Kállai Ferenc, Bessenyei Ferenc számára.

A magyar színháztörténet jeles eseményeként (fordulat, kis forradalom) szokás emlegetni Peter Brook világhírű Szentivánéji álom-rendezésének 1972-es budapesti vendégjátékát. A Royal Shakespeare Company három estén játszotta a művet a Vígszínházban.

„A Szentivánéji álom folytatása és egyben paródiája is a Romeo és ­Júliának – írja a tudós, az egyik legjelesebb magyar Shakespeare-ismerő, Géher István. – Ugyanazt mutatja be, de máshogy: kifordítva és megsokszorozva. Nem a párkapcsolatban megjelenő személyiség drámája, hanem látomásos mozgókép-mutatvány, melyben jelenségként mutatkozik meg a személytelen társas ösztön. Kívülnézetben összeurópai tündérmese, belülnézetben csoportos mélylélektan.”
 

Kornya István

 

 

 

William Shakespeare
Stratford-upon-Avon, 1564 – Stratford-upon-Avon, 1616
 

450 éve született minden idők legnagyobb drámaírója. Apja kézműves és polgármester volt, anyja egy földbirtokos lánya. Shakespeare feleségül vette a nála nyolc évvel idősebb Anne Hathawayt, és a házasságból három gyermek született.

A források először 1592-ben említik Shakespeare-t drámaíróként. 1599-ben nyílt meg a Globe Színház, amelynek a drámaíró is részvényese volt. Társulata (King’s Men) 1603-tól királyi támogatást élvezett. Shakespeare élete végén visszaköltözött szülővárosába.

Közel negyven tragédia és vígjáték alkotójaként tartjuk számon. 154 szonettből álló ciklusának legszebb darabjai a világirodalom gyöngyszemei.

(2014. szeptember 25.)