-
-
Gratulálunk Mécs Károlynak, Szarvas Józsefnek és természetesen valamennyi kitüntetettnek! Mécs Károly színművész Kossuth-nagydíj, Szarvas József színművész Kossuth-díj, Párkányi Raab Péter szobrász szintén Kossuth-díj elismerésben részesült. Szabó K. István Jászai Mari-díjas lett.
-
-
MegyejárásNemzeti Különjárat
-
Törőcsik Mari – szerepek, emlékek, élmények: tisztelgés egy kivételes színészi pálya előtt. Egy éve zárva vannak a színházak – milyen szakmai és művészi, közösségi és egyéni stratégiák alakították a színháziak életét? A Nemzeti Színház lapjának legfrissebb száma online formátumban és nyomtatásban.
-
A szellemtudományokban nem is olyan régen még általános volt a vélekedés, hogy Faust a nyugat-európai térségben létrejött civilizáció megtestesítője: „Don Quijote, Werther, Julian Sorel egy korszak portréi, Faust pedig egy egész kultúráé” – állítja a 20. század elejének híres történetfilozófusa, Oswald Spengler.
-
A filozófus Hamlet az „Egérfogó” megrendezésével immár művészként aktivizálja magát. De vajon mi a célja ezzel? Azért rendezi meg ezt a színjátékot, mert a kor embereként már nem hisz a kísértetetekben? Arról akar megbizonyosodni, hogy Claudius valóban elkövette-e a gyilkosságot – hogy tehát jogos-e a vérbosszú? A király reakciójának megfigyelésével Horatiót bízza meg, ami úgyszintén arra utal, hogy Hamlet ezzel a „tetemrehívással” sokkal inkább a királyi udvar nyilvánosságát akarja provokálni. Arra akar választ kapni, hogy egyáltalán bűntettnek minősül-e a közösség szemében ez a gyilkosság.
-
„Engem az nyűgöz le a színházban, hogy a színpadon nem lehet úgy beszélni és mozogni, mint az életben. A színpadon mindig színészt játszanak a színészek. A színész nem ember, amikor játszik, és nem embereket formál meg, hanem szerepeket.” A közelmúltban tragikus körülmények között elhunyt Borbély Szilárd költő többek között így beszélt színházhoz fűződő viszonyáról. Mély gondolatainak, vitázó és kritikus meglátásainak felidézésével emlékezünk a kortárs magyar irodalom egyik legnagyobb alakjára.
-
Barta Ágnes második éve társulati tag a Nemzeti Színházban, de már egyetemistaként is több szerepet kapott itt. Nagy Márk számára az idei az első évad a Nemzetiben, de ő is bemutatkozott már az előző évadban. Mindketten a Kaposvári Egyetemen végeztek. Ott ugyan nem volt közös munkájuk, viszont a Nemzeti Színházban az Egy ember az örökkévalóságnak című bemutató már a negyedik, amelyben mindketten játszanak.
-
Móricz Zsigmond 1898-ben játszódó regényének nem egy személy a főhőse, hanem egy társadalmi osztály: a vidéki dzsentri. Szereplői a magyar jómód komondorában bolhaként ugrálnak és pattintják le azt, akivel nem akarnak közösködni.
-
Ha létezne valamiféle digitális sikerindex-mutató, mely a nemzeti drámairodalmak termésének világszínházi bemutatóit, szakmai és kasszasikereit lélekszámra és földrajzi területnagyságra tekintet nélkül egységesen kezelné, minden bizonnyal az ír dráma vezetné a sikerlistát. Kis nép különös történelmi léte, anyanyelvvesztési fantomfájdalma, látomásokkal áldott életű, egyéni arcélű tehetségeinek hagyományból és modernségből építkező írásművészete egy évszázad alatt jelentős drámairodalmat teremtett.
-
Az ember ráébred, hányszor tért le az útról életében, Petőfi költeménye azonban arról szól, hogy a helyes út igenis létezik, és érdemes mindig visszatérni rá. Ebben van a segítségünkre János vitéz – mondja Petőfi hőséről Szűcs Nelli színművész, aki az elbeszélő költemény színpadi változatában más karakterek mellett Iluska gonosz mostoháját alakítja.
