-
A Faust című előadás díszlettervezője, Helmut Stürmer több mint négy évtizedes pályafutása során mintegy kétszáz színházi eladáshoz, számtalan operához, és játékfilmekhez tervezett díszletet és jelmezt. Olyan világhírű rendezők munkatársa, mint Liviu Ciulei, Lucian Pintilie, Silviu Purcărete, Tompa Gábor és Vlad Mugur.
-
Gombrowicz és az Operett aktuális. Az 1960-as években rémisztő hipotézisével volt időszerű, ma pedig azért, mert az egykori hipotézis valósággá vált. Az Operett – sommásan fogalmazva – Európa hanyatlására figyelmeztet.
-
A Nyomok a hóban című munkademonstrációban maga a technika a főszereplő. A színész párbeszédet folytat azokkal a titkokkal, melyek megelőzik, és amely végigkísérik egy karakter felépítését és egy előadás megalkotását. Roberta Carreri ennek a folyamatnak a titkait mutatja be. A feszültség, ami minden dráma jellemzője, szintén jelen van ebben az előadásszerű munkademonstrációban: a színész kétféle viselkedésformájának, a hétköznapinak és a színpadinak a szembeállításában.
-
Mai eszünkkel úgy véljük, az Úr még a bibliai Jóbra sem mért ekkora csapásokat. Érthető, de még mennyire érthető, hogy Sára a miértre keresi a választ. (Osztrovits Ágnes) A számos díjjal kitüntetett színésznőről eddig is tudni lehetett, hogy tehetséges, de ez az alakítása a legnagyobbak közé emeli, egyenest oda, Törőcsik Mari közelébe. Az ő Sára asszonya kemény, de változni képes személyiség, aki lázad, ha igazságtalanságot vél felfedezni Isten akaratában, mégis megtörhetetlenül hűséges, hitben és házastársi kötelékben egyaránt. (Horkay Hörcher Ferenc)
-
Az 1956-os forradalom utáni megtorlásra, a kiszolgáltatottságra helyezi a hangsúlyt a Tóth Ilonka című darabban a rendező Vidnyánszky Attila. A Szilágyi Andor művéből készült színdarab ősbemutatóját október 21-én pénteken a varsói Teatr Polskiban tartják - a hazai nézők pedig október 25-től láthatják a darabot színázunk repertorján.
-
Május 26-án az idei MITEM keretében A Kalatharangini Kathákali Iskola (India) és a Teatro tascabile di Bergamo (Olaszország) koprodukciójában lesz látható a Nemzeti Színház nagyszínpadán a Történetek a Mahabharatából című előadás.
-
Rátóti mélyen átélt, minden külsődleges gesztustól mentes játéka, amely a ragyogó szellemi képességeket, a belülről fakadó derűt, a nagy államférfit, okos diplomatát, a hit eltökélt védelmezőjét és a szerető családfőt egyszerre képes felmutatni, katartikus élmény. (Osztovits Ágnes) / A néző gondolatai pedig még másnap is a darab körül forognak – mert a felvetett kérdés csakugyan örökérvényű. (Horkay Hörcher Ferenc)
-
Marsai Ágnes kiállítását látjuk vendégül novemberben. A válogatás színházunk repertoárjához illeszkedik: a képzőművésznő világa a bartóki utat példának tekintő ars poeticánkkal rokonságban áll, képeit a magyar irodalom gyöngyszemei ihlették. A kiállítást az első és második emelet falain láthatják. A megnyitót a Tizenhárom almafa című előadásunk előtt tartjuk 2020. november 7-én, szombaton 14 óra 30-kor, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. A kiállítás december 4-ig tekinthető meg
-
Mi másról is szólhatna az idei Színházi Világnap üzenete, mint arról a hitről, hogy közösen túljutunk a világunkat sújtó megpróbáltatáson. Az üzenet megfogalmazója Helen Mirren az egyik legjelentősebb, nemzetközileg is elismert angol színésznő. Gondolatait honlapunkon a Nemzeti Színház művésze, Tóth Auguszta tolmácsolja.
-
... a Nemzetiben érzelmi hitelességet kapunk, s nem a melldöngető magyarkodással szembesülünk. Sőt! Módunk van elgondolkodni arról, hogy a nemzeti illuzionizmus helyett észleljük az árát annak, aminek a nevében halálba küldték elődeinket. (Gerő András)
… egy emlékezetközösség tagjai vagyunk. A művészetnek nem politikai megrendelésre kell dolgoznia. Ezt is üzeni Vidnyánszky rendezése, amikor világossá teszi, hogy mindnyájan virtuális alkotótársai vagyunk ennek a darabnak. (Horkay Hörcher Ferenc)
-
A kortárs spanyol színház meghatározó alkotója, Ignacio García állította színpadra Lope de Vega klasszikus darabját a Nemzeti Színházban, az előadást 2022. április 13-ától láthatják a nézők. Szerelem, féltékenység, lobbanó szenvedélyek – igazi délszaki temperamentumot hozott ki a színészekből a rendező, aki főként az erős női karakterekre fókuszálta színpadi adaptációját. A bemutató előtt a spanyol rendező, valamint Tóth Auguszta és Berettyán Sándor színművészek beszéltek a próbafolyamatról és az előadásról.
-
Úgy tekintünk a Körhintára, mint egy görög drámára. Ismerjük a történetet, ahogy az ókori színházban is mindenki ismerte a mítoszokat, azok szereplőit, sorsát. Ezért nem az volt a fontos, hogy mit mesél el egy-egy előadás, hanem az, hogy hogyan. A szerelemért érdemes élni, küzdeni. Hitet lehet meríteni belőle. Ez a Körhinta történetének magva. Erről szól majd a Nemzeti Színház előadása is – mondja Vidnyánszky Attila rendező.
