-
„Maga Szent Mihály adta ezt a kardot kezembe, ezt a fényes, hatalmas kardot. Nem Gyűlölet a neve – úgy hívják: Szeretet”. A mű vége felé hangzik el Johanna szájából ez a mondat. Erről szól Honegger és Claudel műve, erről szól Johanna különös életútja Domrémy-től a Rouen-i máglyáig.
-
Madách Imre kétszázadik születésnapja kapcsán az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – saját gyűjteményeinek felvételeiből, dokumentumaiból és fényképeiből — tizenöt monitoron kínál összeállítást. Formaként pedig Mira János Jászai-díjas díszlettervező látványterve ad színházi keretet – mint önálló installáció – a Nemzeti Színház első emeleti előcsarnokában.
-
A Magyar Teátrumi Társaság 2010-ben alapította meg a Magyar Teátrum Díjat, mellyel a színházi háttérszakmákat és azok legkiválóbb művelőit kívánja megbecsülni, erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt. A kezdeményezés immár hagyománnyá, a színházi szakma közös ünnepévé vált, mely kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy minden év végén megünnepeljük azokat, akik egész évben a színfalak mögött dolgoznak. A gálaest nyilvános.
-
Milyen volt a Madách-kultusz száz éve? Hogyan ünnepelte a Tragédia költőjét a Nemzeti 1923-ban? Mit kínál a Színházi Olimpia? Mit érdemes megnézni a MITEM-en? Nézőpontok: milyen az új Krétakör? Hogyan lesz az előadás? – Zalán Tibor novellája és sok egyéb érdekes olvasnivaló a Nemzeti Magazin legfrissebb számában.
-
Othello fekete? Kinek a szemében? Mikor érzi magát jól egy színész a gonosz skatulyájában? Lehetséges dacból a művészet? Állt valaha szebb Ádám és Éva magyar színpadon? Hogyan kell Jézust játszani? Kik voltak a nemzeti „szürkéi”? Aki kíváncsi, a válaszokat megtalálja a Nemzeti Magazin november-decemberi számában.
-
Új műsort mutat be Berecz András mesemondó a Nemzeti Színházban, március 8-án. A Fel a medvére, a fa nem játék! című előadás a gyergyói „dzsungelből” merít, alcíme szerint Hazug Pistának és Szamár Jóskának a tiszteletére készült összeállítás, hamisítatlan Berecz-mesefűszerezéssel. Az előadót a címbeli tréfás szócseréről és a jelzett figurákról is kérdeztük.
-
Különleges versvideót készítettek a Magyar Versmondók Egyesülete és a Nemzeti Színház művészei a költészet napja alkalmából. József Attila születésének 117. évfordulóján közösen adják elő a költő Születésnapomra című versét. A művésztársakat Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke és Bakos-Kiss Gábor alelnök, a Győri Nemzeti Színház igazgatója kérte fel a közös versmondásra.
-
Minden idők legderűsebb Csongor és Tündéjére készülök – mondja tréfálkozva Vidnyánszky Attila, aki a szerelem csodáját akarja megmutatni Vörösmarty szertelenül játékos drámáján keresztül. A rendezőt a darab próbái közben faggattuk az irodalom és színház viszonyáról, a színészi munkáról, a mű tiszteletéről, és arról, miként jut el a két főhős az egekből egy albérleti szobába.
-
Silviu Purcărete Meggyeskert-rendezése a Nemzeti Színházban több szempontból is különleges esemény. A világhírű rendező gazdag pályafutása során ritkán rendezett Csehov-darabot, ezért nagy várakozás előzi meg a bemutatót mind a hazai, mind a nemzetközi színházi világban. Két kísérőrendezvény gazdagítja a Nemzeti Meggyeskert-bemutatóját: kiállítást rendezünk Silviu Purcărete utazásai során, saját kezűleg készített fotográfiáiból és Párizsból érkezik a nemzetközi tekintélyű kritikus és színházi író, George Banu, hogy a Meggyeskert híres előadásairól beszéljen. Az események szervezésében a Nemzeti Színház partnerei a romániai színházi szövetség, az UNITER és a Budapesti Román Kulturális Intézet.
-
Ez a délután kitűnő alkalom arra, hogy a belessünk a kínai tradicionális színház színfala mögé. A Csuanju opera történetével, technikáival megismerkedve - a különleges sminkeléstől, a jelmezek valamint a férfi és női mozgásformák jelentéséig - a néző mélyebben átélheti a Csuanju opera vonzerejét.
-
Trokán Nórát nem zavarja a kettős szereposztás, és az sem, ha ugyanabban az előadásban kell két vagy három szerepet játszania. A legújabb bemutatóján a Nemzeti Színházban, Euripidész Hippolütosz című darabjának előadásain ő Phaidra, a mostoha, valamint Aphrodité, a szerelem istennője és Artemisz, a vadászat istennője, de képes elválasztani a különböző szerepeket – a mindennapokban is. Sőt, a figyelmét is lazán megosztja: miközben beszélgetünk, nem hagyja válasz nélkül a kis fekete pulija, Bogyó kéréseit és a telefonos üzeneteket sem.
-
„Olyan végtelenséget találok ebben az egyetlen húrban, hogy elegendő számomra ahhoz, hogy átkeljek vele az életemen.“ – vallja hangszeréről az éktár-ról Parvathy Baul. A művész járt már a MITEM-en. Az Odin Teatret A fa című produkciójában szerepelt, és önálló koncertet is adott. A mai estére zenész társaival és festő barátaival érkezett, hogy dalaikkal, hangszereikkel, táncaikkal megidézték Indiát, közelebbről a báulok különleges útját.
