Az Oidipusz bemutatójához

Rácz Attila a rendező irodalmi munkatársa Jobban tesszük tehát, ha azt próbáljuk megkeresni, hogy mire emlékeztet bennünket a Szophoklész által megírt dráma alaphelyzete, melyből ez a végletes történet kibomlik. Egy uralkodó, aki segíteni próbál szeretett városán és egy város, amelyik segítséget kér az uralkodójától. Ennek a látszólag békés sémának a mélyén egy feloldhatatlan konfliktus húzódik: a nyilvánosság és a magánszféra összeütközésének lehetőségét hordja magában. Ez a konfliktus az egész darabon átível. A szituációk - melyek végeredményben a szereplőket ilyen vagy olyan karakterekké teszik – véleményem szerint, egytől-egyig ennek a konfliktusnak vannak alárendelve. A darab főszereplője egy király, aki azáltal, hogy mások javára akar lenni, végül önmaga zsarnokává válik. A kar. Első felvonás, Oidipusz király. Szalay Marianna, Marton Róbert, a karvezető Rátóti Zoltán,
Schmied Zoltán és Martinovics Dorina e.h. Szophoklész utolsó művének, az Oidipusz Kolónoszban című tragédiának a cselekménye Athén határában egy szent liget szélén játszódik. Oidipusznak itt kell meghalnia, és a jóslat szerint teste védelmet ad majd annak a földnek, melybe eltemetik. A bűntől szennyes idegennek Athén királya, Thészeusz és a hozzá hűséges kolónosziak adnak menedéket. Oidipusz hálája jeléül Thészeuszra bízza titkát, egyedül csak ő kísérheti el utolsó útján. Oidipusz fiaira nem marad más csak az apjuk átka. A határhelyzet tehát többértelmű: a búcsúdráma egy generációs problémát foglal magába. Magunk mögött hagyni az életet, és átörökíteni a nyomorúságot, amit ránk mértek az istenek, két külön dolog. Ha mindvégig sikerül ezeket az egyébként égetően mainak tűnő problémákat is szem előtt tartani, akkor izgalmas és érvényes előadást hozhatunk létre. Debreczeni Róbert A rendező zenei munkatársa, zeneszerző A drámában, zenei szempontból, a kar szerepe a legmeghatározóbb. A prózai szöveg a szóló, a kar a szólistákat kísérő kórus. Ilyen a közvetlenül a darab elején hallható „Jaj nekem, ezer átok terhe nyom, küszködöm, egész népem beteg" kezdetű szövegre készült kompozíció, mely vokális hatásaival – szándékunk szerint - a nézőket azonnal a „cselekménybe helyezi”. Olyan zene komponálása volt a célom, mely szerves részét képezi a darabnak, együtt lélegzik a szereplőkkel. Mindkét részben ütőhangszereket hallhatnak. Remélem, hogy a marimba, dejembe, derbucha, a kannák, gatodrumok és társaik, a nézők véleménye szerint is olyan érzékkel és erővel szólalnak majd meg, hogy erősítik majd a drámai képeket, kiemelve azok lényegét. Íme a Nemzeti Színház „alkalmi kórusa”. Hangfelvétel készül, éppen a „Jaj nekem…” kezdetű kompozícióból. Vezényel Debreczeni Róbert.

(2006. február 02.)