-
„Az orosz irodalom értelme Dosztojevszkij és Tolsztoj. A két óriás közös vonása az olvasó szempontjából, hogy műveiket másképp olvassuk, mint más írókét: nem az irodalmat »élvezzük« bennük, hanem úgy érezzük, valami sokkal komolyabb és felelősségteljesebb dologgal foglalkozunk. Valamivel, ami a lelkiismeret-vizsgálathoz hasonlít” – Szerb Antal szavai érzékletesen írják le Dosztojevszkij világirodalmi jelentőségét.
-
A Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház együttműködése töretlen, idén is a Vár színpadán láthatták először a nézők új évadunk első bemutatóját, Tamási Áron Tündöklő Jeromos című színpadi művét. Ebből az alkalomból a Gyulai Hírlap videó összeállítást készített. Varga Zoltán filmjében a sajtótájékoztató képei mellett interjút láthatnak Schnell Ádámmal, az előadás címszereplőjével.
-
Az életrajzi dráma szabadtéri ősbemutatóját 2021. szeptember 18-án tartuk az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban, az Esterházy emlékév alkalmából. Akkor erősödött meg bennünk a gondolat, hogy a történetet tovább éltessük a Nemzeti Színházban is.
-
Meghívót kaptunk a Magyar Írószövetségtől a "Nyelv, színházi nyelv, színházi nyelvújítás" című disputa sorozatuk második alkalmára. A meghívót nagy szeretettel adjuk tovább, annál is inkább, mert most Sík Sándor István király című művéből készült bemutatónk adja a témát: Szakralitás és színházi nyelvújítás.
-
„Maga Szent Mihály adta ezt a kardot kezembe, ezt a fényes, hatalmas kardot. Nem Gyűlölet a neve – úgy hívják: Szeretet”. A mű vége felé hangzik el Johanna szájából ez a mondat. Erről szól Honegger és Claudel műve, erről szól Johanna különös életútja Domrémy-től a Rouen-i máglyáig.
-
Madách Imre kétszázadik születésnapja kapcsán az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – saját gyűjteményeinek felvételeiből, dokumentumaiból és fényképeiből — tizenöt monitoron kínál összeállítást. Formaként pedig Mira János Jászai-díjas díszlettervező látványterve ad színházi keretet – mint önálló installáció – a Nemzeti Színház első emeleti előcsarnokában.
-
A Magyar Teátrumi Társaság 2010-ben alapította meg a Magyar Teátrum Díjat, mellyel a színházi háttérszakmákat és azok legkiválóbb művelőit kívánja megbecsülni, erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt. A kezdeményezés immár hagyománnyá, a színházi szakma közös ünnepévé vált, mely kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy minden év végén megünnepeljük azokat, akik egész évben a színfalak mögött dolgoznak. A gálaest nyilvános.
-
Milyen volt a Madách-kultusz száz éve? Hogyan ünnepelte a Tragédia költőjét a Nemzeti 1923-ban? Mit kínál a Színházi Olimpia? Mit érdemes megnézni a MITEM-en? Nézőpontok: milyen az új Krétakör? Hogyan lesz az előadás? – Zalán Tibor novellája és sok egyéb érdekes olvasnivaló a Nemzeti Magazin legfrissebb számában.
-
Othello fekete? Kinek a szemében? Mikor érzi magát jól egy színész a gonosz skatulyájában? Lehetséges dacból a művészet? Állt valaha szebb Ádám és Éva magyar színpadon? Hogyan kell Jézust játszani? Kik voltak a nemzeti „szürkéi”? Aki kíváncsi, a válaszokat megtalálja a Nemzeti Magazin november-decemberi számában.
-
Új műsort mutat be Berecz András mesemondó a Nemzeti Színházban, március 8-án. A Fel a medvére, a fa nem játék! című előadás a gyergyói „dzsungelből” merít, alcíme szerint Hazug Pistának és Szamár Jóskának a tiszteletére készült összeállítás, hamisítatlan Berecz-mesefűszerezéssel. Az előadót a címbeli tréfás szócseréről és a jelzett figurákról is kérdeztük.
-
Különleges versvideót készítettek a Magyar Versmondók Egyesülete és a Nemzeti Színház művészei a költészet napja alkalmából. József Attila születésének 117. évfordulóján közösen adják elő a költő Születésnapomra című versét. A művésztársakat Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke és Bakos-Kiss Gábor alelnök, a Győri Nemzeti Színház igazgatója kérte fel a közös versmondásra.
-
Minden idők legderűsebb Csongor és Tündéjére készülök – mondja tréfálkozva Vidnyánszky Attila, aki a szerelem csodáját akarja megmutatni Vörösmarty szertelenül játékos drámáján keresztül. A rendezőt a darab próbái közben faggattuk az irodalom és színház viszonyáról, a színészi munkáról, a mű tiszteletéről, és arról, miként jut el a két főhős az egekből egy albérleti szobába.
