-
Augusztus 20-án, a magyar államalapítás és Magyarország fővédőszentje, Szent István király tiszteletének ünnepnapján adja elő a budapesti Nemzeti Színház és a Zsuráfszky Zoltán által vezetett Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Csíksomlyói passió című előadást Vidnyánszky Attila rendezésében a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
-
„A szöveg a valóság három síkját érinti, akár egy gyászmise. Megemlékezés, történés és játék: egyenlő érvénnyel hat benne. Ezért a különböző hőfokok is keresztezik egymást: egy-egy drámai kitörést lehűt a megemlékezés liturgiája; egy-egy hűvös mondatát kiemeli, hogy most történik; egy-egy sűrítést megszelídít a játék naiv hangja. A szereplők: halottak. De mint színészek: élők. Egyek közülünk”
-
A 6-os számú kórterem után egy újabb klasszikust forgat ki a sarkaiból a tatár származású rendező. A Figaro házassága avagy egy őrült nap emléke egyszerre a közeljövőben játszódó utópia és cselvígjáték, keserű szembenézés és ürügy a felszabadult nevetésre.
-
Valère Novarina, a grafikusként és festőként is ismert drámaíró és rendező színpadi művei világszerte jelen vannak a színházak műsorán és a nemzetközi fesztiválok programjában. Magyarországon a debreceni Csokonai Színház társulatával 2009-ben mutatta be a Képzeletbeli operett című darabját, amely öt estén át a párizsi Odéon színpadán is látható volt.
-
Jóllehet, a Nagy Könyv felmérése alapján a magyar olvasók szerint a legnépszerűbb, mondhatnánk, legnagyszerűbb könyv gyermekek-felnőttek számára, különbségtétel nélkül – az egész világtermést számba véve, megelőzve a Pál utcai fiúkat, az Abigélt, a Harry Pottert és az Anna Kareninát, A rózsa nevét és a Varázshegyet –, a Gárdonyi Géza írta Egri csillagok, és jól esik ezen elgondolkodni, ma aligha merném kijelenteni azt, amit harminc-negyven évvel ezelőtt, a bizonyítás szükségessége nélkül bátran állítani mertem (volna), hogy nincs olyan tizenöt éves korát megélt magyar nyelven olvasó gyerek, aki az Egri csillagokat ne olvasta volna.
-
"Én voltam az első, aki faltörő kosként mentem a magam útján, az utánnam jövők már kitaposostt úton járhattak."
-
Hét bemutatóval várja a nézőit a Nemzeti Színház az új évadban. Ősbemutatók, francia bohózat, angol dráma, Radnóti Miklóst idéző koncertszínház, kísérleti előadás, világhírű rendezők: Diana Dobreva, Silviu Purcărete és Jan Fabre. Fiatal alkotók és egy új társulati tag, Vecsei H. Miklós.
-
Nehéz másfél éven vagyunk túl. Társulatunk a zárva tartás alatt is dolgozott, de "néző nélkül nem ér az egész semmit" - mondta Vidnyánszky Attila a megjelent újságíróknak. Örülünk a nyitásnak, pénteken megtarthatjuk a Rómeó és Júlia bemutatóját. Az előadás "egyedi és megismételhetetlen" próbafolyamatáról dokumentumfilmet forgattunk, amelyet ma vetít az M5, holnaptól pedig online nézhető a TV2 Play-en. Szeptemberben - a várható utazási nehézségek ellenére - reményeink szerint meg tudjuk rendezni a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót. Bérczes László szervezésében (a MITEM-en) emlékesttel tisztelegünk Törőcsik Mari előtt. A műsorunkban már olvasható, nyáron is jelen leszünk a fesztiválokon, így pl. a Csíksomlyói passióval augusztus 13-án Debrecenben. Majd színművészeink közreműködésével az új évad bemutatóit, kilenc plusz egy előadást vettünk sorra.
-
A neves orosz színházi rendező, Anatolij Vasziljev ASINO (szamár – olaszul) című filmje egy epikus hangvételű óda az európai kultúrkörben fontos szerepet betöltő és sokféleképpen ábrázolt négylábú állatról. A szamár kultúrtörténeti múltja visszanyúlik egészen a görög mitológiáig és a bibliai időkig: ismert Szilénosz szamarának legendája, az Újszövetség megörökítette, ahogy Jézus egy szamáron vonul be Jeruzsálembe, Sancho Panza a saját szamarán lovagolt, Shakespeare Szentivánéji álmában Zuboly, a takács szamárrá változik, hogy aztán Titánia istennővel szerelembe essen. Ugyanakkor a szamarat gyakran azonosítják a butasággal, a makacssággal, de az alázatossággal is.
-
Az ókori olimpiák eszméje adta az ötletet Theodórosz Therzopulosznak és egy sor rendezőtársának ahhoz, hogy életre hívják a Színházi Olimpiát. Az elsőt 1994-ben a görögországi Delphiben rendezték – a hely szelleméhez igazodva az antik görög tragédiákkal a középpontban. A tizedik olimpiának Magyarország ad otthont 2023 tavaszán, nyarán. A világ színházi központja néhány hónapra hazánk lesz. Sok száz nagyszerű külföldi előadás, esemény várja majd a közönséget.
-
Kihasználva a múlt héten átadott új hajóállomást, a következő évadot és a Nemzeti társulatának leendő új tagjait bemutató sajtótájékoztatót a Dunán tartottuk. A sétahajó 11 órakor futott ki a MÜPA - Nemzeti Színház kikötőből, fedélzetén Vidnyánszky Attila, a Nemzeti főigazgatója, Bozsik Yvette, Dér András, Kiss Csaba, Sardar Tagirovsky rendezők, Zalán Tibor költő, Udvaros Dorottya és Schnell Ádám színművész, valamint a Nemzeti társulatának új tagjai. A legfontosabb információ: tizenegy saját bemutatót tervezünk a jövő évadban. Folytatjuk a legjobb vidéki előadásokat bemutató sorozatunkat, az együttműködést a színházakkal, és természetesen a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót is. A sajtótájékoztató is az idei MITEM összefoglalásával kezdődött, majd sorra vettük a bemutatókat.
-
A Nemzeti Színház ifjúsági programjai között fontos helyet foglal el az Ádámok és Évák ünnepe című középiskolás játék. A Szolnoki Szigligeti Színház által évekkel ezelőtt indított kezdeményezés mára országos mozgalommá fejlődött. A Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház nyolcadik éve adja át Nagyszínpadát a diákszínjátszóknak, így ünnepelve a magyar kultúra napját - idén 10 középiskola 200 tanulójával, akik a 125 éve született Tamási Áron egy-egy drámájának részletével érkeznek a gálára. Az est 2022. január 22-én 19 órakor kezdődik a Nemzeti Színházban.
