-
Ahol hit van, ott próba is lesz. Ahol fájdalom van, ott vigasztalás. Ahol elgyengülnek, ott van szükség a kegyelemre. A történet egy 19. századi magyar kisvárosban élő család és református gyülekezet hitéleti drámáján keresztül mesél a látható világ mélységeiről és a láthatatlan, de jelen való gondviseléséről. A dráma alakjainak főbb vonásait a szerző, Döbrentei Sarolta rajzolta meg.
-
A közkedvelt irodalmi talk-show az első ízben megrendezésre kerülő Magyar Széppróza Napja alkalmából nagy írónk születésnapján Jókai Mórt igyekszik közel hozni a közönséghez kevésbé ismert vonásai tükrében. Hagyományainknak megfelelően a beszélgetéseket vetítés, zenei és színészi produkciók gazdagítják. Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a próza ünnepének a megrendezésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként is máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban.
-
„A nők csak amolyan árnyék-lények” – egy fiatal költőnő állított ezt már vagy tíz évvel ezelőtt egy önálló szerzői estjén, s én sehogyan sem értettem, hogy viharos sikerei ellenére ezt vajon miért gondolja így. Az én családomban évtizedeken át négy az egyhez volt az arány a női nem javára. S mivel anyám erős és szuverén egyéniség volt, népszerű tanár, gyermekként semmi okom nem volt rá, hogy esélytelen, elnyomott „kisebbségnek” tekintsem magam. Fiatal felnőttként is leperegtek rólam az olyasfajta „jó tanácsok”, hogy inkább a férjem karrierjét kellene építgetnem a magamé helyett. Csak az utóbbi időben kezdem látni, hogy ifjú pályatársam talán mégsem mondott merő ostobaságot.
-
Mi késztet minket a rosszra? Hogyan születik meg bennünk a bűn? Milyen célokat érhetünk el általa? S vajon megéri-e? Ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ Shakespeare két ismert darabja nyomán Avtandil Varszimasvili és színháza, a Liberty Színház, amelynek társulata a III. Richárdot és az Othellót hozta el a MITEM-re. A grúz előadások zajos sikerrel szerepeltek a budapesti közönség előtt.
-
A színes esernyőiről és kulturális sokszínűségéről ismert Temesváron játszódik az a közelmúltbeli drámai történet, amit a Temesvári Állami Német Színház és a bukaresti Állami Zsidó Színház koprodukciójában láthattunk a 12. MITEM első hétvégéjén. A Sidy Thal című előadás egy megtörtént esemény kapcsán szembesítette a nézőket fontos kérdésekkel.
-
Madách Imre Az ember tragédiája (1864) képzeletbeli előadásának színpadi látványterveit készítették el a Soproni Egyetem Kreatívipari Intézete hallgatói Tóth Kázmér irányításával.
-
Nem egy élet, hanem egy eszme kerül boncasztalra a Nemzeti Színház új bemutatójában. Mi történik, ha egy gondolat kilép a könyvek lapjairól, és történelmet kezd írni? A Marxtőkéje nem válaszokat kínál, hanem egy szellemi per tárgyalását nyitja meg – ahol a vádlott maga az eszme.
-
A magyar színháztörténet egyik legnevezetesebb fotográfiája 1883. szeptember 21-én, Madách Imre Az ember tragédiája című művének bemutatóján készült. Állatbőrbe öltözött alak göcsörtös bottal a kezében, fürtös parókával a fején, égre tekintő szemekkel kémleli a jövőt. Ádám szerepét Nagy Imre alakította. A művész nevét ma már senki sem ismeri.
-
Aktuális ismét felhívni a figyelmet arra a vitára, mely a 2018/19‑es nemzeti alaptanterv kapcsán robbant ki. Az előző előadásban Windhager Ákostól az Erkel-opera befogadás-története kapcsán szintén arról hallottunk, hogy manapság a „nemzeti” jelző önmagában is akadálya a mű elfogulatlan megítélésének, (újra)kanonizálásának nemzetközi szinten is. Felteszem, hogy a verses dráma befogadása és (újra)kanonizálása ugyanettől a politikai értelmezési hagyománytól terhelt mind a mai napig. Ez tükröződik az újra és újra fellángoló tantervi vitákban is.
-
Lehetséges-e megszeretni ezt a világot, ha ennek a világnak nincsenek válaszai az én kérdéseimre? – teszi fel a kérdést Viktor Rizsakov orosz rendező a Szívem királynője című előadás szereplőivel együtt. Erről és a két főszereplőhöz, Szűcs Nellihez és Trill Zsolthoz fűződő több évtizedes kapcsolatáról kérdeztük a próbafolyamat során.
-
A Szentivánéji álmot valóban olyan gyakran játsszák, és olyan sokan foglalkoztak már vele, hogy azt gondolhatnánk, erről a darabról már szinte mindent tudunk, igazán új dolgokat nem lehet benne felfedezni. Kialakult sok sztereotípia is ezzel kapcsolatban, hiszen legtöbbször könnyed, vidám tündérmesének fogják fel, amelyben a komikum keveredik a buja szexualitással, szerelmes emberek és féltékeny istenek bolyonganak egy álomszerű erdőben, de végül minden a helyére kerül, és mindenki megtalálja a maga párját. Úgy érzem azonban, hogy ez az olvasat csak a szöveg felszínét súrolja, leegyszerűsítve a darab mélyebb, drámai értelmezését.
-
Magyaros betyárleves gazdagon – ez a produkció műfaja. Vagyis amolyan előadóművészeti mindent bele. Zene, tánc, próza, árnyjáték és film keveredik a Betyárjátékban. És akik a régi receptet új felfogásban lefőzik: Szomjas György rendező és Ferenczi György zenész, a Rackajam zenekar vezetője.
