-
A szövegkönyv lapjaira fehér fénykört vetett a kottatartó állvány széléhez csíptetett kicsi olvasólámpa. János vitéz éppen a hosszú monológját mondta, Kónya Gabriella a főszereplőtől alig néhány lépésnyi távolságra, a színpad széléig behúzott fekete függönyláb takarásában ülve hallgatta a jól ismert szavakat. Fél szemmel néha a szövegre pillantott, de inkább a színészt figyelte, hogy ha megakad, azonnal kisegítse a következő szóval... Az új bemutatókat és a műsoron tartott darabokat is beszámítva a Nemzeti Színház súgói öt-hét színdarabbal dolgoznak egy évadban. Ez ötszáz oldalnyi szöveg, de lehet hétszáz is. A szövegkönyveket pedig illik fejből tudni, hiszen előadás közben már nem lehet a hiányzó szavakat keresgetni.
-
Aktuális ismét felhívni a figyelmet arra a vitára, mely a 2018/19‑es nemzeti alaptanterv kapcsán robbant ki. Az előző előadásban Windhager Ákostól az Erkel-opera befogadás-története kapcsán szintén arról hallottunk, hogy manapság a „nemzeti” jelző önmagában is akadálya a mű elfogulatlan megítélésének, (újra)kanonizálásának nemzetközi szinten is. Felteszem, hogy a verses dráma befogadása és (újra)kanonizálása ugyanettől a politikai értelmezési hagyománytól terhelt mind a mai napig. Ez tükröződik az újra és újra fellángoló tantervi vitákban is.
-
Szent Ferenc életének fontosabb állomásai a Magyar Katolikus Lexikon és az Erdélyi Ferences Rendtaromány katalógusa alapjá. Az illusztráció El Greco festénye.
-
Kedves Nézőink!
Törőcsik Mari művésznő egészsége egyelőre nem engedi meg, hogy színpadra álljon, ezért a Brand című darabban szerepét ideiglenesen Söptei Andrea veszi át, míg a Galilei élete című előadásban az öreg Galilei szerepét is Trill Zsolt fogja alakítani.
-
Mi és a gyermekeink már egy virtuális valóságban létezünk, hamis értékek között tévelygünk, miközben jártatjuk a szánkat mindenféléről, buddhizmusról, pénzről, marihuánáról, megfeledkezve a legalapvetőbb emberi kapcsolatokról – a lényegről. A Részegek után a második közös nemzetis bemutatójára készül az orosz író, Ivan Viripajev és a rendezőbarát, Viktor Rizsakov. Utóbbi művészt az Álomgyár című előadás budapesti előkészületeiről, Hollywoodról és a tudatos álmainkról kérdeztük.
-
Érdekes összehasonlításra adott lehetőséget az, hogy az idei találkozó programja egy III. Richárd előadással kezdődött és azzal is ért véget. Ha voltak is hasonló gondolatok a mű kapcsán, de két nagyon különböző előadás keretezte a fesztivált, miközben mindkettő erőteljesen a mára reflektált. Az izraeli Gesher Színházból pedig már a harmadik produkciót láthattuk az elmúlt évek alatt.
-
Az Álomgyár egy hihetetlen szerelmi háromszögként is felfogható. Davidet (Trill Zsolt), a Tudomány és Társadalom folyóirat főszerkesztőjét amolyan szellemként két nő játssza körül. Meryl, a feleség és Elizabeth, aki – nincs erre jobb kifejezés – maga a talány. Szerepeikről és Viktor Rizsakov rendező sajátos alkotói munkájáról kérdeztük a két meghatározó női szerepet alakító színésznőt.
-
Szép sikerrel, nagy érdeklődés mellett mutatkozott be a Félbeszakadt dallam almetyjevszki előadása a magyar közönség előtt. A különleges színpadi kivitelezésű, megkapó, lírai produkciót kétszer is eljátszotta a tatár társulat a MITEM programjában.
-
A balkáni térség legnevesebb vígjátékírója, Branislav Nušić külügyi kormányhivatalnokként (no meg színházigazgatóként) is dolgozott, így semmi kétségünk sem lehet afelől, hogy tudja, mit beszél, amikor azt ecseteli, miként forgatja fel a politikai karrier egy „védtelen” család életét. Amikor kajánul élcelődik azon, hogy nyelvlecke, szerető és néhány aranyfog sem árt, ha valaki jó miniszterfeleség szeretne lenni. Hiszen ebben a világban minden a látszat és szerep…
-
Nagyon erős, katartikus hatású produkcióval érkezett a MITEM kisebbségi programjának részeként Budapestre a Katalán Nemzeti Színház. Egy olyan előadással, amely számos tabutémát boncolgatva szembesíti a nézőt a fiatal nemzedék legsúlyosabb problémáival, ám ennél többet is tesz: kiutat is mutat ezekből.
-
Különleges és szívet melengető, eredeti célközönségét tekintve ifjúsági előadással került be a MITEM etnikai és nyelvi kisebbségek színházait bemutató programjába a fríz nyelven működő hollandiai Pier 21 színház. Az egyszemélyes produkciót Theo Smedes előadásában láthattuk.
-
Letaglózó előadás és kirobbanó siker – így lehetne legrövidebben jellemezni a bukarestiek szereplését a MITEM idei programjában. Schiller darabjának, a Stuart Máriának a kortárs átiratát hozta el a találkozóra a társulat, a világhírű román alkotó, Andrei Şerban rendezésében.