-
Kristán Attila beregszászi színész, az idei évadban Debrecenből „igazolt át” a Nemzeti Színházhoz. Legutóbb a Csokonai Színház Na’Conxypanban hull a hó című előadásában játszott főszerepet, Gulácsy Lajost alakította – óriási sikerrel. Mégsem vágyik főszerepekre – boldog, ha dolgozhat, a legapróbb mellékszerepet is lelkesedéssel játssza. Nehezen kiismerhető, de első látásra szeretetreméltó ember.
-
A Szentivánéji álmot valóban olyan gyakran játsszák, és olyan sokan foglalkoztak már vele, hogy azt gondolhatnánk, erről a darabról már szinte mindent tudunk, igazán új dolgokat nem lehet benne felfedezni. Kialakult sok sztereotípia is ezzel kapcsolatban, hiszen legtöbbször könnyed, vidám tündérmesének fogják fel, amelyben a komikum keveredik a buja szexualitással, szerelmes emberek és féltékeny istenek bolyonganak egy álomszerű erdőben, de végül minden a helyére kerül, és mindenki megtalálja a maga párját. Úgy érzem azonban, hogy ez az olvasat csak a szöveg felszínét súrolja, leegyszerűsítve a darab mélyebb, drámai értelmezését.
-
Nem egy élet, hanem egy eszme kerül boncasztalra a Nemzeti Színház új bemutatójában. Mi történik, ha egy gondolat kilép a könyvek lapjairól, és történelmet kezd írni? A Marxtőkéje nem válaszokat kínál, hanem egy szellemi per tárgyalását nyitja meg – ahol a vádlott maga az eszme.
-
„Ha egy évad Csíksomlyótól Csíksomlyóig tart, igazán nem panaszkodhatunk” – mondja az elmúlt évadról Vidnyánszky Attila. A Nemzeti vezérigazgatója szerint társulatunk megerősödött repertoárral, a Színházi Olimpián való részvétellel és a trianoni traumának szentelt évaddal várja a jövő nézőit.
-
2019 februárjában a #anemzetimindenkie címmel indítottunk programot a Nemzeti Színházban olyanoknak, akiknek a körülményei nem teszik lehetővé, hogy rendszeresen színházba járjanak. Ebben az évben november 3-án és 4-én Tamási Áron Vitéz lélek című darabjára hívtuk a közönséget.
-
A Jézus születését követő napon, december 25-én előadott regösénekek Árpád-korból datálható leggazdagabb, esetenként már valóságos ciklusnak nevezhető változataiban István vértanú alakja Szt. István királyéval keveredik. Dallamuk az ősi finnugor siratók, medveének dallamával rokonítható. A Kelet- és Dél-Európában általános kolindák magyar formája ez. A hun–avar utódnépek, a székelyek gyakorlatában ez a dramatikus szokáshagyomány a 19. század végéig általános a nyugat-dunántúli régióban. Vasban, Zalában zárványként maradtak meg a honfoglalás előtti időkig visszavezethető legteljesebb verziók. A Napisten földre szállásának és megtestesülésének pogány korból származó üdvtörténeti képzeteit őrzik ezek az igen hosszú énekek. Az előadásmód és a szüzsék is teljes egészében megőrizték a sámánpapok egykori gyakorlatát. A szimbolikus képletek egymásutánisága egyfajta hitmagyarázatként is szolgált.
-
János vitéz délceg alakítójaként vált a közönség kedvencévé Mátray László. A sepsiszentgyörgyi színész ezúttal is hőst alakít: Attilát, a hunok fejedelmét.
-
Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulója alkalmából konferenciára kerül sor az MVM Dome sportcsarnokban, Budapesten 2022. október 20-án. Az előadók sorában jelen van Dr. Pálfi József professzor, a Pártiumi Keresztény Egyetem rektora, aki "Vallomás az Egri csillagokról, avagy első Bibliámről" címmel tart előadást.
-
Az angol reneszánsz egybeesik a nyugati mediterrán térségben kibontakozó barokk idejével; annak formálódó szellemisége éppúgy nyomot hagy benne, mint a helyi, középkori örökség. A korszak drámáinak, mindenekelőtt William Shakespeare (1564–1616) alkotásainak jelképisége ennek a többes meghatározottságnak a tükrözője; a rózsaképek antik, középkoron átszűrődő antik és itáliai eredetre valló reneszánsz formáira a manierista alakítottság is jellemző. A színjátszásban, illetve az udvarló-hódító viselkedésben fölhasznált szövegek, annak eredményeként, hogy a populáris műveltség tartalmát is rögzítik, kitűnő források egy, az universitasokon képzett eliténél tágabb népréteg köznapinak tekinthető ismereteiről.
-
Magyaros betyárleves gazdagon – ez a produkció műfaja. Vagyis amolyan előadóművészeti mindent bele. Zene, tánc, próza, árnyjáték és film keveredik a Betyárjátékban. És akik a régi receptet új felfogásban lefőzik: Szomjas György rendező és Ferenczi György zenész, a Rackajam zenekar vezetője.
-
„Hogy lehet el egy jellemszínész mikroszkóp nélkül?” Sugár Károly színész, a Nemzeti Színház jeles tagja csattant fel így, állítólag akkor, amikor négyezer kötet könyvvel teletömött, furcsa kis hűvösvölgyi kunyhójában, ahol matrac nélküli vaságyon aludt, egyik látogatója azt tudakolta tőle, miért van szüksége mikroszkópra.
-
Az alkotói csapat és a színészegyüttes kivételes kifejezőképességéért járó díjat kapta meg a Nemzeti Színház előadása az újvidéki INFANT fesztiválon. Az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte produkciót 2018. április 11-én mutatta be, és azóta is sikeresen játssza a budapesti teátrum.
