-
Egyidős vagyok a szerepemmel, hiszen Csermlényi Viktor is hetvenegy éves, ráadásul mindkettőnknek nehezen megy az éneklés, igaz, más-más okokból. Neki már, nekem még. Csermlényi Viktor világhírű operaénekes, aki pályája során bejárta a nagy színpadokat, és a Covent Gardentől eljutott… Pesterzsébetig.
-
„A szöveg a valóság három síkját érinti, akár egy gyászmise. Megemlékezés, történés és játék: egyenlő érvénnyel hat benne. Ezért a különböző hőfokok is keresztezik egymást: egy-egy drámai kitörést lehűt a megemlékezés liturgiája; egy-egy hűvös mondatát kiemeli, hogy most történik; egy-egy sűrítést megszelídít a játék naiv hangja. A szereplők: halottak. De mint színészek: élők. Egyek közülünk”
-
A Jézus születését követő napon, december 25-én előadott regösénekek Árpád-korból datálható leggazdagabb, esetenként már valóságos ciklusnak nevezhető változataiban István vértanú alakja Szt. István királyéval keveredik. Dallamuk az ősi finnugor siratók, medveének dallamával rokonítható. A Kelet- és Dél-Európában általános kolindák magyar formája ez. A hun–avar utódnépek, a székelyek gyakorlatában ez a dramatikus szokáshagyomány a 19. század végéig általános a nyugat-dunántúli régióban. Vasban, Zalában zárványként maradtak meg a honfoglalás előtti időkig visszavezethető legteljesebb verziók. A Napisten földre szállásának és megtestesülésének pogány korból származó üdvtörténeti képzeteit őrzik ezek az igen hosszú énekek. Az előadásmód és a szüzsék is teljes egészében megőrizték a sámánpapok egykori gyakorlatát. A szimbolikus képletek egymásutánisága egyfajta hitmagyarázatként is szolgált.
-
Kedves Nézőink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy színházunk egyik művészénél felmerült a koronavírus fertőzés gyanúja, ezért a 2020. október 2-i, 3-i és 4-i Tizenhárom almafa, az október 4-i Forró mezők és A székely menyecske meg az ördög című előadásaink elmaradnak. A Nemzeti Színház a hatóságokkal felvette a kapcsolatot, és a jelenleg érvényes járványügyi protokoll szerint jár el. Vigyázzanak magukra, vigyázzunk egymásra!
-
Kristán Attila beregszászi színész, az idei évadban Debrecenből „igazolt át” a Nemzeti Színházhoz. Legutóbb a Csokonai Színház Na’Conxypanban hull a hó című előadásában játszott főszerepet, Gulácsy Lajost alakította – óriási sikerrel. Mégsem vágyik főszerepekre – boldog, ha dolgozhat, a legapróbb mellékszerepet is lelkesedéssel játssza. Nehezen kiismerhető, de első látásra szeretetreméltó ember.
-
Van egy abszurd alaphelyzet: a színészek kilépnek a színpadra, mintha elkezdődne az aznap esti előadás, de nincs meg a súgó, és ők nem tudják a szöveget. Mindezt egy absztrakt nyelvezettel – és bízunk benne, humorral – játsszuk el. Ha a néző az első percekben ráérez erre a stílusra, ha rááll a füle, akkor Shakespeare-rel szólva rájön: „őrült beszéd: de van benne rendszer”.
-
Az angol reneszánsz egybeesik a nyugati mediterrán térségben kibontakozó barokk idejével; annak formálódó szellemisége éppúgy nyomot hagy benne, mint a helyi, középkori örökség. A korszak drámáinak, mindenekelőtt William Shakespeare (1564–1616) alkotásainak jelképisége ennek a többes meghatározottságnak a tükrözője; a rózsaképek antik, középkoron átszűrődő antik és itáliai eredetre valló reneszánsz formáira a manierista alakítottság is jellemző. A színjátszásban, illetve az udvarló-hódító viselkedésben fölhasznált szövegek, annak eredményeként, hogy a populáris műveltség tartalmát is rögzítik, kitűnő források egy, az universitasokon képzett eliténél tágabb népréteg köznapinak tekinthető ismereteiről.
-
Egyfajta sajátos hommage-sorozatot indított az ifj. Vidnyánszky Attila-Vecsei H. Miklós alkotópáros, amelynek előző darabját Bartók és Kodály életéből merítve, Ifjú barbárok címen láthattunk két éve, a Színházi Olimpia részeként megrendezett MITEM programjában. A sorozat most folytatódott, ám ezúttal Janovics Jenőt, a ma már sajnálatosan kevéssé ismert egykori kolozsvári színigazgatót és filmest választották céltáblául.
-
Sík Sándor drámái közül legmaradandóbbnak az István király bizonyult, melyet Németh Antal, a Nemzeti Színház későbbi igazgatója 1930-ban Szegeden állított először színre.
-
Valère Novarina, a grafikusként és festőként is ismert drámaíró és rendező színpadi művei világszerte jelen vannak a színházak műsorán és a nemzetközi fesztiválok programjában. Magyarországon a debreceni Csokonai Színház társulatával 2009-ben mutatta be a Képzeletbeli operett című darabját, amely öt estén át a párizsi Odéon színpadán is látható volt.
-
Augusztus 20-án, a magyar államalapítás és Magyarország fővédőszentje, Szent István király tiszteletének ünnepnapján adja elő a budapesti Nemzeti Színház és a Zsuráfszky Zoltán által vezetett Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Csíksomlyói passió című előadást Vidnyánszky Attila rendezésében a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
-
Nehéz másfél éven vagyunk túl. Társulatunk a zárva tartás alatt is dolgozott, de "néző nélkül nem ér az egész semmit" - mondta Vidnyánszky Attila a megjelent újságíróknak. Örülünk a nyitásnak, pénteken megtarthatjuk a Rómeó és Júlia bemutatóját. Az előadás "egyedi és megismételhetetlen" próbafolyamatáról dokumentumfilmet forgattunk, amelyet ma vetít az M5, holnaptól pedig online nézhető a TV2 Play-en. Szeptemberben - a várható utazási nehézségek ellenére - reményeink szerint meg tudjuk rendezni a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót. Bérczes László szervezésében (a MITEM-en) emlékesttel tisztelegünk Törőcsik Mari előtt. A műsorunkban már olvasható, nyáron is jelen leszünk a fesztiválokon, így pl. a Csíksomlyói passióval augusztus 13-án Debrecenben. Majd színművészeink közreműködésével az új évad bemutatóit, kilenc plusz egy előadást vettünk sorra.
