Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között
  • Az ördög megzabolázása – Mexikói Nemzeti Színház Társulata: Az ördögi átváltozás

    Fanyar humorú, groteszk játék, amely egy végletekből összeálló, vérben és erőszakban fogant ország születését tárja elénk. Mexikó ismét letette névjegyét a MITEM-en, két évvel ezelőtt már láthattunk az óceánon túlról érkező előadásokat, és ezúttal is megvillant a budapesti közönség előtt az az erőteljes expresszivitás, amely a mexikói színháznak – úgy tűnik – sajátja. Felkavaró, elgondolkodtató előadást láthattunk.
  • Apák és gyilkosok

    Két fiú egy apa: örök konfliktus. Nagy Márk Biffje és Mátyássy Bence Happyje is hazugságok hálójában vergődik Az ügynök halálában. És a két fiatal színész nem gondol közben John Malkovichra.
  • Az éber álom varázsa - Eirik Stubø rendező

    Tennessee Williams szereplői különböző módokon menekülnek a valóságból, ami komoly veszélyt hordoz számukra, de nagyon is emberi dolog ez, és a színház is erre a vágyra épül – mondja Eirik Stubø az Üvegfigurák című drámáról. A Médeia után a norvég rendező egy modern amerikai darabot állít színre a Nemzetiben. Csehovi légkörű, időtlen klasszikust, ami éppúgy megszólít, mint születése pillanatában: az 1940-es években.
  • A jóvátehetetlen jóvátétele

    „A szöveg a valóság három síkját érinti, akár egy gyászmise. Megemlékezés, történés és játék: egyenlő érvénnyel hat benne. Ezért a különböző hőfokok is keresztezik egymást: egy-egy drámai kitörést lehűt a megemlékezés liturgiája; egy-egy hűvös mondatát kiemeli, hogy most történik; egy-egy sűrítést megszelídít a játék naiv hangja. A szereplők: halottak. De mint színészek: élők. Egyek közülünk”
  • Az emlékezés drámája - Tennessee Williams és az Üvegfigurák

    Tennessee Williams első nagy színházi sikere az Üvegfigurák volt 1944-ben, Chicagóban. A darab hamarosan a New York-i Broadway-n is befutott, több mint félezerszer játszották, és megkapta a New York-i drámakritikusok díját is. A 80-as években filmet forgattak belőle Paul Newman rendezésében, Joanne Woodward és John Malkovich főszereplésével. „Semmi olyasmiről nem tudok írni, ami ne rám vonatkozna, amiben ne volnék érzelmileg érintve. Arra a fajta anyagra szorítkozom, amely személyes” – fogalmazott Williams.
  • A némafilmes – Kolozsvári Állami Magyar Színház: Janovics

    Egyfajta sajátos hommage-sorozatot indított az ifj. Vidnyánszky Attila-Vecsei H. Miklós alkotópáros, amelynek előző darabját Bartók és Kodály életéből merítve, Ifjú barbárok címen láthattunk két éve, a Színházi Olimpia részeként megrendezett MITEM programjában. A sorozat most folytatódott, ám ezúttal Janovics Jenőt, a ma már sajnálatosan kevéssé ismert egykori kolozsvári színigazgatót és filmest választották céltáblául.
  • Álom és munka - Viktor Rizsakov rendező

    Mi és a gyermekeink már egy virtuális valóságban létezünk, hamis értékek között tévelygünk, miközben jártatjuk a szánkat mindenféléről, buddhizmusról, pénzről, marihuánáról, megfeledkezve a legalapvetőbb emberi kapcsolatokról – a lényegről. A Részegek után a második közös nemzetis bemutatójára készül az orosz író, Ivan Viripajev és a rendezőbarát, Viktor Rizsakov. Utóbbi művészt az Álomgyár című előadás budapesti előkészületeiről, Hollywoodról és a tudatos álmainkról kérdeztük.
  • A nő kétszer

    Az Álomgyár egy hihetetlen szerelmi háromszögként is felfogható. Davidet (Trill Zsolt), a Tudomány és Társadalom folyóirat főszerkesztőjét amolyan szellemként két nő játssza körül. Meryl, a feleség és Elizabeth, aki – nincs erre jobb kifejezés – maga a talány. Szerepeikről és Viktor Rizsakov rendező sajátos alkotói munkájáról kérdeztük a két meghatározó női szerepet alakító színésznőt.
  • A kiteljesedés felé

    „Ha egy évad Csíksomlyótól Csíksomlyóig tart, igazán nem panaszkodhatunk” – mondja az elmúlt évadról Vidnyánszky Attila. A Nemzeti vezérigazgatója szerint társulatunk megerősödött repertoárral, a Színházi Olimpián való részvétellel és a trianoni traumának szentelt évaddal várja a jövő nézőit.
  • A víz érintése – Ivan Vazov Nemzeti Színház, Szófia, Bulgária: Moby Dick

    Költészet, filozófia, zene, látvány egyedülálló összjátéka jellemzi Diana Dobreva rendezéseit, amelyekből immár másodjára kapott ízelítőt a MITEM közönsége. A Nemzeti Színházba járók pedig ebben az évadban az ő rendezésében láthatták Oscar Wilde Salome című darabját is. A nemzetközi találkozón két előadásával is szerepelt idén a rendezőnő, ezek közül az első a Moby Dick adaptációja volt.
  • A képzeletben rejtőzünk el

    A 6-os számú kórterem után egy újabb klasszikust forgat ki a sarkaiból a tatár származású rendező. A Figaro házassága avagy egy őrült nap emléke egyszerre a közeljövőben játszódó utópia és cselvígjáték, keserű szembenézés és ürügy a felszabadult nevetésre.
  • Ádámok és Évák Ünnepe 2022

    A Nemzeti Színház ifjúsági programjai között fontos helyet foglal el az Ádámok és Évák ünnepe című középiskolás játék. A Szolnoki Szigligeti Színház által évekkel ezelőtt indított kezdeményezés mára országos mozgalommá fejlődött. A Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház nyolcadik éve adja át Nagyszínpadát a diákszínjátszóknak, így ünnepelve a magyar kultúra napját - idén 10 középiskola 200 tanulójával, akik a 125 éve született Tamási Áron egy-egy drámájának részletével érkeznek a gálára. Az est 2022. január 22-én 19 órakor kezdődik a Nemzeti Színházban.