-
Cserhalmi György a fehér tornacsukákról, mesterekről, tehetségről, a szabadság és az okostelefon összefüggéseiről beszélt a Nemzeti magazin friss számában. Az interjúban felidézte gyerekkori vívóedzője mondatát is „Sose leszel nagy vívó, de jó színész még lehetsz”. Hogy mennyire lett „jó színész”, azt színpadi és filmszerepek százai igazolják. És az is, hogy nemrég a Nemzet Színésze lett.
-
A kérdésre: „mi a Nemzeti Színház?”, sok-sok felelet érkezett korról korra hazánkban. Az álmodók, a tervezők, a literátusok és a színházcsinálók, de még a politikusok is megfogalmazták e tárgyban a gondolataikat. Egyetlen „definíció” nem is lehet elegendő a fogalom és az intézmény körülírására. A nemzeti színház gondolata, az eszme, a nemzeti színjátszás, a társulat és műsorpolitika, az épület külön-külön is meghatározható. S ráadásul az időben változik is a fogalom jelentése, ahogyan a körülmények változnak… A 2017/18-as évadban 180 éves a Nemzeti Színház. Összeállításunkban a reformkori kezdetektől az 1837-es alapításon át a második világháborúig tartó időszak emblematikus szereplőinek gondolataiból adunk közre válogatást.
-
Meghalt István király és Gizella második gyermeke is, Imre herceg, a trón várományosa - egy vadkan öklelte fel. Az öregedő Istvánt az egyéni tragédián túl a nemzete jövője iránti felelősség és az aggodalom is nyomasztja. Két korszak határán vagyunk. A Debreceni Csokonai Nemzeti Színházzal közös produkciónk január 30-án látható a Nagyszínpadon! Az előadásról és Gizella megformálásáról Kubik Anna beszél.
-
Bejelentették a 2023-as irodalmi Nobel-díj nyertesét: a norvég Jon Fosse kapta idén a Svéd Akadémia elismerését innovatív színdarabjaiért és prózájáért, amely hangot ad a kimondhatatlannak. Fosse 2014-ben volt a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) vendége. Fosse elsősorban drámaíró, mégpedig az egyik legtöbbet játszott szerző világszerte, egyesek szerint Henrik Ibsen óta a legjelentősebb norvég drámaíró. Ugyanakkor prózáját is egyre jobban elismerik, regényei, esszéi, sőt, gyerekkönyvei is jelentek meg.
-
Csortos Gyula 1883. március 8-án született Munkácson. Születésének 140. évfordulóján a Munkácsy Mihály Magyar Házban állított neki emléket szülővárosának magyar közössége. A dombormű és emléktábla Matl Péter munkácsi szobrászművész alkotása. A gyönyörűen felújított, patinás épületben Munkácsy Mihály szobra és Lehoczky Tivadar emléktáblája után Csortos Gyula emléktáblája került leleplezésre, s az ünnepségen a helyi magyarok mellett magyar diplomaták, a megyei, járási és helyi tanácsok képviselői, valamint a magyar társadalmi szervezetek vezetői is tiszteletüket tették.
-
-
-
A Nemzeti Színház 19. századi történetében többször is előfordult, hogy egy leköszönő igazgatót évekkel később újra vezetőnek kértek fel. Ráday Gedeon gróf például az 1840-es évektől több cikluson át állt az intézmény élén.
-
-
El kell-e mondani egy történetet, amit tulajdonképpen nem lehet elmondani? Úgy biztosan nem lehet, ahogy megtörtént, mert egy olyan árnyék vetül rá, ami több veszélyt is jelenthet. És mert nem bírja el a szív... Valamiért mégis el kell mondani. Megpróbálta Schwajda György, a kecskeméti Katona József Színház pedig megpróbálta színre vinni. Az október 23-i ünnepi díszelőadáson és premieren óriási közönségsiker fogadta ezt az erősen tabudöntögető előadást...
-
Elsa Kvamme dokumentumfilmje Eugenio Barba különös történetét meséli el, aki vendégmunkásként érkezett Norvégiába akkor, amikor a „pizza” szó ott még ismeretlen volt.
-
A Nemzeti Színházban mutatja be új darabját a világhírű dán Odin Teatret. A lapban olvasható a The Tree (A fa) című előadás szövege, valamint a színház alapítójának, Eugenio Barbábnak az esszéje egymástól távoli kultúrák párbeszédéről. Interjúk: Vidnyánszky Attila a klasszikusok színreviteléről (Bűn és bűnhődés Szentpéterváron), Vecsei Miklós nemzedéki ügyekről (III. Richard Gyulán), Csizmadia Tibor múltról és jelenről. Középpontban a görög dráma: színháztörténet és drámaelemzés. A Kilátóban a debreceni Deszka Fesztivál – tíz év magyar drámai siker.
