-
Az alkotói csapat és a színészegyüttes kivételes kifejezőképességéért járó díjat kapta meg a Nemzeti Színház előadása az újvidéki INFANT fesztiválon. Az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte produkciót 2018. április 11-én mutatta be, és azóta is sikeresen játssza a budapesti teátrum.
-
A neves orosz színházi rendező, Anatolij Vasziljev ASINO (szamár – olaszul) című filmje egy epikus hangvételű óda az európai kultúrkörben fontos szerepet betöltő és sokféleképpen ábrázolt négylábú állatról. A szamár kultúrtörténeti múltja visszanyúlik egészen a görög mitológiáig és a bibliai időkig: ismert Szilénosz szamarának legendája, az Újszövetség megörökítette, ahogy Jézus egy szamáron vonul be Jeruzsálembe, Sancho Panza a saját szamarán lovagolt, Shakespeare Szentivánéji álmában Zuboly, a takács szamárrá változik, hogy aztán Titánia istennővel szerelembe essen. Ugyanakkor a szamarat gyakran azonosítják a butasággal, a makacssággal, de az alázatossággal is.
-
Mi késztet minket a rosszra? Hogyan születik meg bennünk a bűn? Milyen célokat érhetünk el általa? S vajon megéri-e? Ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ Shakespeare két ismert darabja nyomán Avtandil Varszimasvili és színháza, a Liberty Színház, amelynek társulata a III. Richárdot és az Othellót hozta el a MITEM-re. A grúz előadások zajos sikerrel szerepeltek a budapesti közönség előtt.
-
A dráma nemét a költészet, faját a szín (ezáltal a cselekvő élet ábrázolását értvén) teszi. Innen világos, hogy a színmű a költői műnek alá van rendelve; s míg a költői lélek nélkül alkotott színműveket elemészti az idő, maradandók azok, melyek, habár nem felelnek is meg a dráma kívánatainak, költői belérték által tartalmasak; vagy más szavakkal: a nem megmarad, míg a nemtől igen elszakadott faj magát önerejével fenntartani képtelen. Goethe Tassója becses marad, ha színre nem való is, míg sok zajütő színdarab első fellépésekor már arcán viseli a halál színeit. Ide járul, hogy a költészet törvényei alól felszabadult színi hatás könnyen aljasodik, vagy elvadul, hasonló lesz a partatlan árhoz, mely ragad és iszapol, kártékonyságához képest kevés hasznot hajtó.
-
Sík Sándor drámái közül legmaradandóbbnak az István király bizonyult, melyet Németh Antal, a Nemzeti Színház későbbi igazgatója 1930-ban Szegeden állított először színre.
-
Kihasználva a múlt héten átadott új hajóállomást, a következő évadot és a Nemzeti társulatának leendő új tagjait bemutató sajtótájékoztatót a Dunán tartottuk. A sétahajó 11 órakor futott ki a MÜPA - Nemzeti Színház kikötőből, fedélzetén Vidnyánszky Attila, a Nemzeti főigazgatója, Bozsik Yvette, Dér András, Kiss Csaba, Sardar Tagirovsky rendezők, Zalán Tibor költő, Udvaros Dorottya és Schnell Ádám színművész, valamint a Nemzeti társulatának új tagjai. A legfontosabb információ: tizenegy saját bemutatót tervezünk a jövő évadban. Folytatjuk a legjobb vidéki előadásokat bemutató sorozatunkat, az együttműködést a színházakkal, és természetesen a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót is. A sajtótájékoztató is az idei MITEM összefoglalásával kezdődött, majd sorra vettük a bemutatókat.
-
A versenyre 10-11-edikes diákokokat várunk, de 13 évfolyamos iskolák esetében 12-edikes diákok is részt vehetnek a játékban. A diákok négy fős csapatai és felkészítő tanáraik március 20-ig jelentkezhetnek a https://vetelkedo.nemzetiszinhaz.hu/ oldalon online. Az idei téma a Bánk bán színházi története.
-
A 19. század egyik legjelentősebb színházi alakjáról, Molnár Györgyről az első elismerő sorokat 1927-ben a Színészek Lapjában Galamb Sándor irodalomtörténész írta. Galamb, aki 1933–1934-ben a Nemzeti Színházban dramaturgként és rendezőként dolgozott, kiemelte, hogy Molnár „az első, aki megsejti az együttes játék fontosságát. Rendezői működése a magyar színészet történetében nagy jelentőségű. Azzal, hogy a rendezői munkának nagy fontosságát felismeri, iskolát csinált, s az utána következő rendezőknek nyomát egyengette.”
-
A szövegkönyv lapjaira fehér fénykört vetett a kottatartó állvány széléhez csíptetett kicsi olvasólámpa. János vitéz éppen a hosszú monológját mondta, Kónya Gabriella a főszereplőtől alig néhány lépésnyi távolságra, a színpad széléig behúzott fekete függönyláb takarásában ülve hallgatta a jól ismert szavakat. Fél szemmel néha a szövegre pillantott, de inkább a színészt figyelte, hogy ha megakad, azonnal kisegítse a következő szóval... Az új bemutatókat és a műsoron tartott darabokat is beszámítva a Nemzeti Színház súgói öt-hét színdarabbal dolgoznak egy évadban. Ez ötszáz oldalnyi szöveg, de lehet hétszáz is. A szövegkönyveket pedig illik fejből tudni, hiszen előadás közben már nem lehet a hiányzó szavakat keresgetni.
-
Remekbe szabott, szórakoztató és elgondolkodtató produkcióval érkezett a zakopanei Witkacy Színház a MITEM-re. A lengyel avantgárd színházi zseni, Stanisław Ignacy Witkiewicz műveire specializálódott társulat ezúttal azt az előadását hozta el, amely a szerző fiatalkori zsengéin alapul. A karcolatszerű, játékos darabokból készült füzér izgalmas formanyelven, élőzenés kísérettel szólalt meg a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán.
-
Goebbels június 8-án és 9-én mutatja be a Mindaz, ami történt és történhetne című különleges és látványos előadását a Tüskecsarnokban. A rendező ennek felvezetéseként bepillantást ad alkotói világába, a találkozó második felében beszélgetésre is lehetőség nyílik a világjáró művésszel.
-
Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulója alkalmából konferenciára kerül sor az MVM Dome sportcsarnokban, Budapesten 2022. október 20-án. Az előadók sorában jelen van Dr. Pálfi József professzor, a Pártiumi Keresztény Egyetem rektora, aki "Vallomás az Egri csillagokról, avagy első Bibliámről" címmel tart előadást.
