Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

Molière-Mohácsi: A képzelt beteg

VÁLTOZÁS! Az előadást eredetileg május 3-án, a Gobbi Hilda Színpadon terveztük megtartani, de technikai okokból áthelyeztük a Nagyszínpadra! Tehát a május 3-ra, a Gobbi Hilda Színpadra váltott jegyek május 4-re, a Nagyszínpadra érvényesek. (A díszlet és nézőtér egyaránt a nagyterem színpadán lesz.)
Molière után Berczik Árpád fordítását felhasználva írta Mohácsi István és Mohácsi János Szereplők: Argan, képzelt beteg: Stenczer Béla Béline, Argan második felesége: Kovács Mimi Mimolette, Argan lánya, Cléante szerelmese: Szabó Vera Rouelle, Argan kislánya, Mimolette húga: Darabont Mikold Béralde, Argan öccse: Zayzon Zsolt Cléante Coulommiers, Mimolette imádója: Pál András D'Auveregne, orvos: Vidákovics Szláven Dr. Thomas D'Auveregne, D'Auveregne fia: Lipics Zsolt Dr. Boursin, md: Urbán Tibor Dr. Livarot, orvos: Rázga Miklós Toinette, szolgáló Arganéknál: Herczeg Adrienn Halál: Széll Horváth Lajos Zenész: Kovács Márton Zenész: Rozs Tamás Zenész: Weber Kristóf díszlettervező: Fodor Viola jelmeztervező: Remete Krisztina zeneszerző: Kovács Márton súgó: Pető Beatrix ügyelő: Háber László asszisztens: Cserép Judit rendező: Mohácsi János

Egyszer mindenkihez bekopogtat a halál. És akihez naponta többször is? Ki lehet-e bírni ezt anélkül, hogy ellátogatnál a háziorvoshoz, majd a szakorvoshoz, aztán az osztályvezető professzor úrhoz anélkül, hogy magad előtt látnád a hosszú sor végén a szomorú szemű kórboncnok kezében a nemesacél szikét? És ha már Ő sem segít? Minden szögekkel kivert út a gyógyászokhoz vezet. Ma még megmosolygod a biorezonanciás napsugármatracon fekvő távgyógyított auraköpületet, de ha maholnap oly ajándékkal lep meg az Úr, amelynek láttán minden szakember csak együttérző professzionalizmussal tárja szét a kezeit, akkor vajon nem fogod megadni azt a „hátha” esélyt? Ki nem nyílt ejtőernyőjű légidesszantosok, akik fénysebességgel gyorsulunk a világegyetem jeges magánya felé, rémülten kapkodva minden után, ami csak egy kicsit lassíthatja azt a rohadt hátralévő időt, legyen az csakrapióca, hangtál vagy üszögkalapács… Az élethez való ragaszkodás már maga a cél, az élet. A család sem egyéb, mint a pokolba vezető út jószándékú hidegburkoló-brigádja, mind-mind azt kívánják, hogy gyógyulj fel vagy dobd fel a pacskert, ahogy tetszik, de minél hamarabb. Molière úr után, helyett – és valahol egy kicsit neki is.
  • Az előadás honlapja

    (2008. március 04.)