-
Az irodalomtörténészek egyöntetű méltatása szerint Mikszáth Kálmán egyik legművészibb alkotása A fekete kakas, mégis rejtélyes okokból hangsúlytalan darabja maradt a mikszáthi életműnek. Ezért is lehetséges, hogy csupán most látható először színpadon. A „nagy palóc mesemondó” utánozhatatlan humorával elénk tárt misztikus történet, Kupolyi figuráján keresztül élesen rávilágít, hogy mennyire megdöbbentő is az a hétköznapi életben, ha valaki a templomban hirdetett erkölcsi értékrend szerint élni és cselekedni képes.
-
A Nemzeti Színház a 2016/2017-es évadban egyedülálló programot indít #nemzetiadiakokert címmel. A program lehetővé teszi, hogy diákcsoportok és kísérőtanáraik négy előadásunkat ingyenesen látogathassák.
-
Április 9. Nagyszínpad Sőt, nem csak a színdarab, hanem a belőle készült mozifilm is látható lesz, utóbbi a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM). A színdarabot pedig április 9-én, a nagyszínpadon nézhetjük meg. Mindkét mű alapja Juhász Ferenc hatalmas költeménye A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából, a 20. századi magyar költészet egyik legjelentősebb alkotása. A film és a színdarab főszerepeiben: Törőcsik Mari és Trill Zsolt.
-
Április 1. Nagyszínpad - vendégjáték sorozat Intelem a költekezőknek. Ha ennyi volna a hozama a Gárdonyi Géza Színházban az előző évszázad leggyakrabban játszott svájci német komédiaírója, Friedrich Dürrenmatt darabjának, már akkor is megállná a helyét a teátrum közönségnevelő programjában, ám Csiszár Imre rendezése megkörnyékezi a szöveg mélyebb-lélektani forrását is.
-
Egy oratórium blattolásáról, egy „nemszeretem” alkotás megkedveléséről, a hiányérzetről és egy több évtizedes álom megvalósulásáról, a zenei szenzációról és a hitről, valamint a csalogány dalának üzenetéről is mesél Strausz Kálmán, a Johanna a máglyán produkció zenei vezetője és az előadás egyik karmestere.
-
Vidnyánszky Attila műfaji határátlépésekről, hazaszeretetről, aktualizálásról és a rendező szabadságáról beszél a Johanna a máglyán című bemutató kapcsán. „Maga Szent Mihály adta ezt a kardot kezembe, ezt a fényes, hatalmas kardot. Nem Gyűlölet a neve – úgy hívják: Szeretet”. A mű vége felé hangzik el Johanna szájából ez a mondat. Erről szól Honegger és Claudel műve, erről szól Johanna különös életútja Domrémy-től a Rouen-i máglyáig.
-
Páros interjú Törőcsik Mari és Trill Zsolt színművészekkel. Színházról írni –
bemutatkozik a Nemzeti Színház lapja, a Szcenárium (Pálfi Ágnes, Szász Zsolt).
Színházról írók: Koltai Tamás (Színház), Sebestyén Rita (Játéktér), Esther
Slevogt (nachtkiritik.de), Jákfalvi Magdolna, Kékesi Kun Árpád (Philther). Osztovits Ágnes és Lévai Balázs a Zűrzavaros
éjszakáról fejti ki „Nézőpont”-ját. Színház-történet: Sinkovits Imre utolsó
óráinak krónikája (Ablonczy László). Szeretettel: a Nemzeti színészeinek ajándékai egy
képzeletbeli karácsonyfa alá (Bánsági Ildikó, Blaskó Péter, Bodrogi Gyula,
Farkas Dénes, Nagy Mari, Schnell Ádám, Tompos Kátya.
-
„Oscar Wilde Salome című drámája az Isteni megváltó, a Messiás eljövetelének előérzetéről, és annak elkerülésére tett kísérletről szól.” – fogalmaz Diana Dobreva, az előadás rendezője.
-
Idén újabb 19 településen alakult pajtaszínházi közösség. Az idei szemlén Városföld, Vásárosbéc, Kétsoprony, Hollóháza, Apátfalva, Magyaralmás, Dör, Monostorpályi, Atkár, Jásztelek, Tardos, Tar, Bag, Hedrehely, Újdombrád, Pálfa, Kissomlyó, Sümegprága, Milejszeg vett részt. Az első két év 43 színjátszó közösségéből 35 csoport továbbra is működik. Azóta 31 darabot állítottak színpadra és mintegy 120 településen léptek fel falunapok, fesztiválok, népünnepélyek keretében. A települések 42 százaléka ezernél kevesebb lakossal rendelkezik.
-
Elsején bemutató. Bulgakov felejthetetlen regénye "A Mester és Margarita" életre kel színházunk nagyszínpadán, Szász János rendezésében.
-
Aki sosem hallotta Nádasdy Kálmán nevét, költői sorait azok is ismerik: ,,Mint száműzött, ki vándorol / A sűrű éjen át, / S vad förgetegben nem lelé / Vezérlő csillagát”. A Bánk bán legismertebb áriájának szövegét, ahogy a teljes Erkel-operát ugyanis ő írta, formálta újra a 20. századi színház számára, mint ahogy jó pár opera fordítójaként, rendezőjeként újította meg a magyar operajátszást.
-
