A Nemzeti Színház hírei

A kulturális élményeket senkitől sem lehet elvenni, a maradandó élmények  gazdagabbá teszik az embert. A Nemzeti Színházban bárki rátalálhat azokra az élményekre, amelyek ablakot nyitnak a világra, elgondolkodtatnak, örömmel töltik fel a lelket. Mindezekhez most kedvezményesen is hozzájuthatnak a színházkedvelők.

Az ügy fontos számomra, és nem a rendezői szék. Színész vagyok, nem leszek rendező. A történelem viharában helytálló ember sorsának megidézésére vállalkozott drámaíró és színész – mondja Rubold Ödön, aki rendezőként szolgálja az ügyet: a mártírrá lett Esterházy János felvidéki politikusról szóló előadást. A Hazatérés születéséről beszélgettünk a próbák szünetében.

„A mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt” – az elhíresült mondat a 20. század egyik legnagyobb magyar politikusától származik. Gróf Esterházy János öntudatosabb országokban ikon lenne, nálunk egyelőre kevesen ismerik. A felvidéki mártír politikusunk életútját a Hazatérés című misztériumjáték idézi meg a Nemzeti Színházban.

Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulója alkalmából konferenciára kerül sor az MVM Dome sportcsarnokban, Budapesten 2022. október 20-án. Az előadók sorában jelen van Dr. Pálfi József professzor, a Pártiumi Keresztény Egyetem rektora, aki "Vallomás az Egri csillagokról, avagy első Bibliámről" címmel tart előadást. 

Az MVM Dome készpénzmentes ház! Ebből sok dolog következik, a parkolójegy vásárlástól a büfé használatáig. Kérjük nézőinket, akik az Egri csillagok című előadásunkat az MVM Dome-ban fogják megnézni, olvassák el figyelmesen az írást!

A visegrádi országok és tágabb értelemben egész Közép-Kelet-Európa nemzetei elé példát állíthat a felvidéki mártír politikus, Esterházy János életútja. Ebből a minden részletében drámai pályafutásból készült Lukácsy György Hazatérés című színdarabja, amelynek bemutatóját október 28-án tartja a Nemzeti Színház. Az előkészületekről a mű történész-szakértőjét, Molnár Imrét kérdeztük.  

„Érik az idő az Esterházy János, e közjóra született férfiú életének és nevének metaforává, mítosszá válásához. S minden megvan hozzá, hogy ebben a metaforában és mítoszban benne legyen a Trianonnal a nemzettestről leszakított, csaknem milliónyi felvidéki magyar tragédiája, a II. világháború alatti és utáni megpróbáltatásai, benne legyenek a kitelepítéseink, a vagonokban való hányódásaink, a »málenkij robotra« hurcoltatásunk, a magyar Gulag-gyötrelmeink, az iskoláinkért, kultúránkért, irodalmunkért folytatott küzdelmeink.” (Tőzsér Árpád)

Egyik legutóbbi munkája a Nemzeti Színház Egri csillagok című előadásának monumentális díszletvariációja. A színházból a MVM Dome hatalmas csarnokába kellett adaptálnia Eger várát, Budát…  Az 1932-ben Budapesten született, 90 éves művész ma sem csupán tervez, hanem a gyártást, a beépítést is ellenőrzi, végig követi, és hatvan év minden színpadi tapasztalatával segíti. Így volt ez most, az Egri csillagok esetében is.

Egy kötelező olvasmány – másképpen. A helység kalapácsának figuráit egy utazó társulat színészei játsszák, akiknek alakításai a színen megjelenő Petőfi fejéből pattannak elő. Tobzódó költői humor és a jelen tragikuma. Élet és irodalom – színházba sűrítve. A beregszászi színház és a Nemzeti közös előadása a Petőfi-emlékév tiszteletére.

A helység kalapácsa Petőfi Sándor első könyve, 1844 októberében jelent meg. A Versek című, amely a költőnek igazi hírnevet szerzett, csak pár héttel utána, és ezekben a hónapokban fog hozzá a János vitéz írásához, amely a legnagyobbak és a legnépszerűbbek közé emeli majd. A tiszteletdíjként 40 pengő forint járt, amit a költő azonnal elküldött szorult anyagi helyzetben lévő szüleinek.