A Nemzeti Színház hírei

A Nemzeti Színház a Fiumei Úti Sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál emlékezett meg az 1848-49-es szabadságharc hőseiről. Vidnyánszky Attila és a Nemzeti Színház Társulatának nevében Schnell Ádám színművész az első felelős magyar miniszterelnök sírboltjánál virágot helyezett el majd a koporsójánál gyújtotta meg az emlékezés mécsesét.

Bejelentették a 2023-as irodalmi Nobel-díj nyertesét: a norvég Jon Fosse kapta idén a Svéd Akadémia elismerését innovatív színdarabjaiért és prózájáért, amely hangot ad a kimondhatatlannak. Fosse 2014-ben volt a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) vendége. Fosse elsősorban drámaíró, mégpedig az egyik legtöbbet játszott szerző világszerte, egyesek szerint Henrik Ibsen óta a legjelentősebb norvég drámaíró. Ugyanakkor prózáját is egyre jobban elismerik, regényei, esszéi, sőt, gyerekkönyvei is jelentek meg.

2021 tavaszán távozott közülünk Törőcsik Mari. A Nemzeti Színház, ahol negyven esztendőt játszott – itt kezdte és itt is fejezte be a pályáját –, 2021 őszén nagyszabású fotókiállítást rendezett a kivételes életmű nemzetis alakításaiból. A tárlat útra kelt, és Kaposvár, Szolnok, az Ördögkatlan, Debrecen után után most a Győri Nemzeti Színházban látható.

Bábelőadást és egy sajátosan közép-európai történetet feldolgozó regényadaptációt is hozott a kisebbségi színházakat felvonultató Synergy Fesztiválra a Csehországból, Český Těšínből érkezett társulat. A Těšínské divadlo különös határhelyzetéből adódóan, cseh és lengyel nyelvű előadásokat is játszik, a MITEM-re lengyel nyelvű produkciókat hoztak el. A Görbe templom esetében egy nagyon fontos, a lengyel közelmúltat és identitást is feldolgozó előadást láthattunk.

Lírai múltidézéssel rajtolt el a kisebbségi színházakat felvonultató Synergy Fesztivál a 10. MITEM részeként. A bukaresti Állami Zsidó Színház egy kortárs szerző, Mario Diament finom lélektanú és megrendítő színpadi művét, a Rúth könyvét adták elő Eugen Gyemant rendezésében, külön érdekesség, hogy jiddis nyelven. 

Régi és újabb saját dalokkal lép fel Rátóti Zoltán október 20-án és november 18-án a Bajor Gizi Szalonban. Nem szokta ünnepelni a kerek évfordulókat, de a 63-as szám tetszik neki. Ez az oka a címválasztásnak.

Fesztivál a fesztiválban – Synergy (Szinergia) a MITEM keretein belül. A két színházi találkozó szellemi rokonsága nem légből kapott, sőt, egyik a másikat erősíteni hivatott... beszélgetés a Synergy WTF tanács tagjaival.

Erős kezdés egy rendhagyó fesztiválon – a Nemzeti Színház saját produkcióinak sorozatából elsőként az Agónt láthatta a közönség a 10. MITEM-en. Józsa Péter Pál behatárolhatatlan műfajú és jelzőkkel is csak nehezen körülírható, különleges – bár meglehetősen borúlátó – víziója az emberiség történelméről, jelenéről és nem túl szívderítő jövőjéről sikerrel nyitotta meg a szokatlan őszi időpontban látható találkozót.

Shakespeare-i sodrású mű, amely életünk legalapvetőbb, máig érvényes kérdéseit veti fel. A Bánk bán eleven figurákon keresztül teszi átélhetővé a nagy történelem eseményei között útját kereső, esendő ember sorsát – fogalmaz Vidnyánszky Attila, aki 2002 óta háromszor rendezte meg a darabot a Nemzetiben, készített belőle tantermi előadást is, és négy verzióban állította színpadra Erkel Ferenc operáját. Kulcsmondatok és -gondolatok.

A Bánk bánkban Gertrudis és Melinda szerepe komoly kihívás elé állítja a színésznőket. Katona József darabjában mindkét nő máshogyan áldozat. Az alakokat megformáló Ács Eszterrel és Barta Ágnessel beszélgettünk.