A Nemzeti Színház hírei

Hívő ember és vágtató pogány? Beugrással kezdődő színészpálya? Mitől aktuális ma az antik dráma? Kinek a háborújáról szól a Kurázsi mama? Melyek a színházi fordítás műhelytitkai?  A Revizorral kezdődött? Válaszokat és még sok egyéb olvasnivalót kínál a Nemzeti Magazin friss száma.

István belső küzdelmét helyezi a középpontba a mű is, a születő előadás is. Valójában itt emberi küzdelmek sorát látjuk – mondja a Sík Sándor István király című drámájának címszerepét alakító Rátóti Zoltán.

Olasz világpremier, kortárs spanyol drámaíró, török előadások a Török-Magyar Kulturális évhez csatlakozva, belga, bolgár, baskír, grúz, görög, izraeli társulatok, - világszínházi találkozások lesznek  idén is  a Nemzeti Színházban.

Sík Sándor drámái közül legmaradandóbbnak az István király bizonyult, melyet Németh Antal, a Nemzeti Színház későbbi igazgatója 1930-ban Szegeden állított először színre.  

Első uralkodónk utolsó napjának drámája tárul a szemünk elé Sík Sándor István király című művében. Berettyán Nándor rendező szerint az utódlás feszítő dilemmája csodálatos döntésre sarkallta Szent Istvánt. Következő, március másodikai bemutatónkról beszélget Berettyán Nándorral Lukácsy György.

A Farkasréti temetőben vettünk végső búcsút Benedek Miklóstól, szeretett kollégánktól. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, egyetemi docens, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze ravatalánál rokonai, pályatársai, barátai, tisztelői jelentek meg. Elsőként  búcsúzott tőle Blaskó Péter, színházunk művésze, majd Vajda Katalin író, Hirtling István és Szacsvay László színművészek.

Hazai könnyűzenei életünk egyik legendáját, a Nemzeti Színház társulatának tagját, Földes László "Hobo"-t, a Petőfi Zenei Díj Életműdíjával tüntették ki a február 3-án. A Kossuth-díjas bluesénekest életművéhez méltó, grandiózus gálaműsorral tisztelte meg a közmédia, amelyet a Duna Televízióban és a közmédia online felületein is követhettünk.  

Színházvezetői gyakorlata nem volt, de a liberális reformellenzék tagjaként a kultúrnemzeti törekvések egyik bástyájának tekintette a Nemzet Színházat, amelynek első igazgatója lett. Sokféle teendője miatt a teátrum rabszolgájának, „sclávjának” érezte magát. Megalkotta a működés mintaadó szabályzatát, művészi arculatot adott az ország elsőszámú színházának. Nyolc hónap adatott meg az alapok lerakására, amikor is – elsősorban az „operaháború” miatt – lemondott. Bajza József „arcképe” a színházalapítás évéből.

A nemzeti Színház első igazgatójának születésnapján koszorút helyeztünk el Erdey Dezső szobrász Bajzát ábrázoló mellszobrán, színházunk előcsarnokában. Bajza József éppen 220 éve, január 31-én született a Heves vármegyei Szűcsi községben, kisnemesi családban. A piaristáknál végzett, majd tanult jogot és bölcsészetet, 1928-ban ügyvédi esküt is tett, de a visszaemlékezések szerint már az egyetemen is az irodalom és az esztétika izgatta a legjobban.Dolgozott íróként, újságíróként, tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak is.

"Igazgatóként úgy gondolom, hogy ez a legméltóbb aktus a Nemzeti Színház részéről a magyar kultúra napja ünneplésének idején. Kinyitni az ajtókat,  jöjjön be mindenki, mert ez a színház mindenkié, minden magyar ember színháza. Örülnénk, ha így  éreznétek itt bent magatokat. - mondta Vidnyánszky Attila a szemle második napjának megnyitásán.