A Nemzeti Színház hírei

Mennyivel nyújt többet a szinkron, mint a felirat? Mire kell figyelnie egy szinkronrendezőnek a felvétel megkezdése előtt, és mire a stúdióban? Mi miatt kapott dorgálást 1993-ban a Taxisofőr szinkronjáért? Mikor volt a mélyponton a hazai szinkron? Mindez és sok más egyéb is kiderül az egyik gyakran foglalkoztatott, neves rendezővel, Aprics Lászlóval folytatott beszélgetésünkből.  

A Nemzeti Színház minden vendége – és persze bárki, aki éppen erre jár – láthatja Lukács Margit színésznőt, csak magasra kell emelnie a tekintetét. Szobra az épület főbejáratának bal oldalán, 16 méter magas oszlopon kapott helyet. Alkotója, Párkányi Raab Péter mészkőből faragta ki Az ember tragédiája Évájaként a színésznőt. A másik oszlopon, a bejárat Duna felőli oldalánál Básti Lajos látható Ádám szerepében. A két művész évtizedekig együtt játszotta a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületében Madách Imre művének két főszerepét. 

Szécsi Noémi író és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes ezúttal az Ázott hajában hét halott bogár című előadásról írta meg a saját nézőpontját...

A Nemzeti Színház mindig úton lévő társulati tagja, Berecz András novemberben vehette át – hét alkotó társaságában – a Nemzet Művésze díjat a Magyar Művészeti Akadémiától (MMA). Ebből az alkalomból kérdeztük advent idején a távoli, mesés útjáról hazatérő ének- és mesemondót, miket tapasztalt a tengerentúlon, és meddig tart a hazatérés egy olyan embernek, aki minden bokor tövénél mesébe botlik.

Mi volna minden ajándék lényege? Hogyan készül a filmek magyar hangja? Miért félt egy társulat attól, hogy a közönség elzavarja őket? Milyen egy zúzós rekviem? A válaszokat Berecz András, Rátóti Zoltán, Schnell Ádám, Bocsárdi László, Szécsi Noémi adja. És még sok egyéb érdekességet kínál a Nemzeti Magazin karácsonyi száma.

A Civilis Egyesület 2018 óta állítja ki Ferencváros egyetlen közterületi betlehemesét, rendszerint a Ferenc téren.

Nagy öröm számunkra, hogy idén rendhagyó módon a Nemzeti Színházzal együttmüködve tárhatjuk a nagyközönség elé karácsony ünnepének misztériumát, a Kisjézus születését! A Szentestét megidéző kompozícióban egy sámli is helyet kapott. Bíztatunk mindenkit, üljön le egy pillanatra a jászol mellé... 

2024. december 13-án mutattuk be a Salome című előadást, Diana Dobreva rendezésében. A premier utáni sajtótájékoztatón a nemrégiben a francia Művészeti és Irodalmi érdemrenddel kitüntetett bolgár rendező megosztotta gondolatait az előadásról, amely a szeretet és a hit témáira épül.

A tegnapi napon Vidnyanszky Attila, színházunk igazgatója az egy nemzetben való gondolkodás ügyének előmozdításáért járó Duna-díjat vehette át.

Salome története – Keresztelő János legendájának részeként – az Újtestamentum két könyvében Máté (Mt 14,2–11) és Márk (Mk 6,14–29) evangéliumában is szerepel, de Salomét név szerint nem, csak Heródiás lányaként, Heródes Antipász mostohalányaként említik, aki táncáért cserébe Keresztelő János fejét kéri.

Szentpétervártól Antalyáig, Gyulától Aradig turnézott már – hol színészként, hol az általa rendezett előadásokkal. Berettyán Nándorral a Nemzeti Színház különleges missziójáról, a tájelőadásokról és meghatározó jelentőségű külföldi vendégszereplések kihívásairól beszélgettünk.