Észak lélekhangjai – Szolnce Obi-Ugor Népek Színháza: Ének Észak gyermekeihez

Az idei MITEM programjában több olyan előadás is szerepel, amely speciális, kisebbségi helyzetben működő színházak produkciója. Ebből a sorozatból az első volt az Ének Észak gyermekeihez, amelyet az Oroszországhoz tartozó Hanti-Manszijszk autonóm terület képviseletében láthatott a budapesti közönség. Az előadás érdekessége volt, hogy először hangzottak el hanti nyelvű szavak a Nemzeti Színházban.

Kedves, különleges és igazán megindító volt ez az előadás, amely a hanti mítoszok alapján mondott meséket, sokszor leginkább napjainkról. A színpad közepén Kaltas, a lelkeket osztó anyaistennő, aki a hanti hiedelem szerint a lelkek felett rendelkezik, olyan történeteket mesélt el, amelyek sokak számára ismerősek lehetnek, kényszerű elszakadásokról, háborúról, halálról, hiányzó családtagokról, küzdelmes hazatérésekről vagy éppen mindennapokról. A kis elbeszéléseket autentikus népzene kíséretében játszotta el a kislétszámú, mindössze kétfős társulat, a Kaltast életre keltő Tatyjana Fominih és a történeteket főként mozgásművészeti eszközökkel megjelenítő Oleg Tarlin.    

A Viktor Jevdokimov rendezte produkció sokféle színházi eszközt használt, a nyírfakéregből készült bábos elemektől kezdve a filmvetítésig, de hatásmechanizmusát tekintve, leginkább valóban az emberi hang, a csodálatos énekek rezgették meg a néző lelkét. A végtelen erdőségekről, folyókról, szarvasokról, gyakorlatilag érintetlen tájakról szóló vetített képsorokat nézve pedig elgondolkodhattunk azon is, mennyire fontos volna a természettel ilyenfajta szerves kapcsolatban létező népek értékeit ma is magunkává tenni, s egyáltalán létezhet-e olyan korszerű gondolkodás, amely nem az ősi tudáson alapul? A lélek egyébként központi eleme volt az előadásnak, hiszen az elmondott történetek az ősök lelkeinek újjászületéséhez kapcsolódtak, ez, vagyis az ősök továbbélése a mostani generációban akár szimbolikus gondolatnak is nevezhető.

Az előadás utáni közönségtalálkozón további érdekes részleteket is megtudhattunk arról hogyan fogják fel a hantik a lelket, a rendező elmondta ugyanis, hogy szerintük a léleknek többféle verziója is van: egyszer van a lélegzés lelke, aztán amelyik újjászületik, de ott az árnyék lelke, illetve amelyik a halál után az alvilágba száll le és az álomnak is van lelke. A lelkek újjászületésének kapcsán a nézők felemlítették azt is, hogy mennyire sok közös ősi toposz megfigyelhető, sokszor teljesen különböző népeknél. Szóba kerültek egyiptomi párhuzamok, de az is, hogy tulajdonképpen a bibliai özönvízhez hasonlót a manysiknál is találni, ott nem bárkában, hanem egy nagy bölcsőben úsztak a vízen Torum atya gyermekei. Emellett élénk beszélgetés alakult ki a kutatásokról is, amelyek legközelebbinek tartott nyelvrokonainkra vonatkoztak.

A közönségtalálkozón az is kiderült még, hogy a hantik létszáma jelenleg mintegy 30 ezer főre tehető. Számukra a legnagyobb kihívás a nyelv megőrzése. A családokban még beszélnek ezen a nyelven, de már baráti körben sem feltétlenül használják – mesélte a rendező. A Kaltast játszó színésznő ehhez hozzátette, az iskolákban mostanában igyekeznek anyanyelvi tanárokat alkalmazni, mivel korábban, 2000-ben ugyanis rendelet született arról, hogy csak oroszul tanulhatnak, de mostanra ez megváltozott, és ismét lehet anyanyelven tanulniuk a hanti gyerekeknek. A népzenén keresztül azonban szerencsére sok minden megőrződik – mondta a színésznő, aki maga is zenét tanulva ismerte meg behatóan a hanti hagyományokat. A rendező szerint is a nyelv megtartása a legfontosabb, mert ezen keresztül kapunk képet az egész kultúráról. A hantik között még létezik a hagyományos életforma, sőt vannak olyanok, akik nomád életmódot folytatnak – mesélte Viktor Jevdokimov. Az obi-ugor népek színháza egyébként nagyon fiatal teátrum, 2002-ben alapították, jelenleg 13 fős társulata van. Az alkotók elmondásuk szerint arra törekszenek, hogy a nyelv életben tartása mellett felelevenítsék és színre vigyék az obi-ugorok történeteit, és ezekből kiindulva adjanak muníciót a fiataloknak a kultúrájuk megőrzéséhez. 

Ungvári Judit

(2025. április 29.)