Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA: 
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.

Vissza a hírekhez

Elsősorban művészet

A történet hol egy menekülttáborban, hol Bagdadban (vagy bárhol az országban) játszódik és egy szerelmes fiatal pár kapcsolatán, illetve rokonaik életén keresztül mutatja be - és színházról lévén szó - hozza a szó szoros értelmében testközelbe a háború és a háború utáni életet. Vallási meggyőződésből elkövetett gyilkosságokat, testre erősített bombákat, egymás ellen forduló szomszédokat, rokonokat, testvéreket és a menekülttáborok lakóival foglalkozó hivatalnokok segítőszándékú,  mindenek felett politikailag korrekt megnyilvánulásait.



Amit hoztunk, elsősorban művészet, még ha aktuálpolitikai tartalommal is bír, mondta a CAMP című darabról Muhaned Alhadi rendező. Így élünk: ahogy a darabban elhangzik, a természetes halál ritka minálunk. Szétfeszít bennünket a közlési vágy, el kell mondanunk mindenkinek mivé lett a hazánk, a kultúránk - hitelesebben annál, mint ahogy a filmek, a szerkesztett híradások beszélnek.












A társulat.


Délután kétnapos eszmecsere kezdődött Identitás, szakralitás, teatralitás címmel. Ahogy a szervezők fogalmazták: "Az új teatralitás egyik központi kérdése a színház társadalmi érzékenysége. Az európai színházkultúra posztdramatikus korszakában ez a kérdés ma többnyire nemi, faji, etnikai, vallási, nemzeti identitás-problémaként merül föl." Az iraki előadásra gondolva, a fenti megfogalmazásból is kitűnik, hogy mi - jelen állás szerint - a világ szerencsésebbik felén élhetünk.




A szakmai napot a Nemzeti Színház művészeti folyóirata, a Szcenárium szerkesztőinek köszönhetjük. A képen Szász Zsolt felelős szerkesztő, Regős János, a Szín-Játékos Szövetség elnöke, Johann Wolfgang Niklaus a lengyel Scholu Teatru Węgajty egyik vezetője és Katona Imre rendező, a soproni Petőfi Színház művészeti vezetője. Beszélgetésük témája Eugenio Barba munkássága és az Odin színház előadásainak közép-európai recepciója volt.



Regős János Szász Zsolt kérdéseire válaszolva Eugenio Barbával való kapcsolatának kezdetéről, az Oxyrhincus 1985-ös budapesti bemutatója után a rendezővel készített interjújáról számolt be.


Eugenio Barba az Odin fennállásának 40. évfordulóján rendezett eseményről készült filmen.



Részlet a rendezvényen levetített Kezdetben volt az eszme című filmből, mely az Oxyrhincus előadása nyomán készült. A vetítés után a résztvevők a két nagy színházi nyelvújító, Jerzy Grotowski és Eugenio Barba máig tovább élő hatásáról cseréltek eszmét.


Folytatjuk
Itt a negyedik napi visszapillantó


(2014. március 30.)