Csongor és Tünde újragondolva – zenés bemutató a Nemzeti Színházban Vidnyánszky Attila rendezésében
A darab 1879-es, első Nemzetiben tartott bemutatója óta a magyar drámairodalom egyik legismertebb és legkedveltebb alkotása. Vidnyánszky Attila 2016 óta játszott prózai rendezését most egy teljesen új koncepció váltotta fel: zenével, kortárs színpadi nyelvvel és a fiatal generációkat is megszólító szellemiséggel.
„Az igaz szerelem segít kiszakadni a gyűlölködő, kísértésekkel teli világunkból”
Vidnyánszky Attila rendezése a darab örök érvényű témáit – szerelem, választás, önismeret – a mai kor nyugtalan, zajos hátterébe helyezi. „Ez az előadás legalább annyira zajlik a külső világban, mint az emberi lélek belsejében” – fogalmaz a rendező.
A produkció a fiatalok számára is átélhető közelségbe hozza a történetet: a mű ikonikus Hármas út-motívuma ma is ugyanúgy jelenti a felnőtté válás küszöbén álló generáció nagy döntéseit, mint Csongor idejében.
Az új adaptáció egyik legjelentősebb újítása, hogy Csongor nem mesebeli hős, hanem egy mai fiatal. Juhász Péter alakításában egy panelházak közt élő diák, aki saját szobájában merül bele Vörösmarty sorainak világába. Innen indul álomutazása: a valóság lassan elmosódik, a képzelet pedig kiteljesedik, hogy végül elvezesse őt Tündéhez (Battai Lili Lujza).
Fejes Szabolcs e. h. díszlete folyamatos átjárást biztosít valóság és álomvilág között; a tér hol szűkül, hol kitágul, mintha maga is a főhős belső útját követné. Berzsenyi Krisztina jelmezei egyszerre modernek és tündérmesébe illők, érzékenyen igazodva az előadás kettős világához.
Az előadás zenei világa alapjaiban határozza meg a produkció karakterét. Szarka Tamás Kossuth-díjas zeneszerző a magyar néphagyomány ritmikus beszédformáiból – csujogatók, táncszók – kiindulva egy kortárs hangzású, energikus világot teremtett. „Elrappeltük Vörösmartyt, és a régi szöveg ebben a zenei közegben is működik” – fogalmaz a zeneszerző. A rendező kérésére az eredeti szöveg szolgált alapként, amelyre a rap ritmikája bizonyult a legtermékenyebb formának. Az előadásban új dalok is megszólalnak, néhol pedig Szarka saját szövegei egészítik ki Vörösmarty líráját. A zenei struktúra nemcsak frissességet visz a műbe, hanem új ritmust is ad a Vörösmarty-vers sorainak, közelebb hozva a szöveg erejét a ma emberéhez.
A produkció mély tisztelettel fordul a magyar színházi hagyomány felé. A darabban ikonikus művészek – Sinkovits Imre, Gobbi Hilda, Huszti Péter és Lukács Margit – hangjai is felcsendülnek. Jelenlétük nemcsak emelkedett atmoszférát ad az előadásnak, hanem arra is emlékeztet, hogy a Csongor és Tünde generációkon átívelő szellemi kincse a magyar kultúrának.
„A magyar drámairodalom három alappillérét – a Csongor és Tündét, a Bánk bánt és Az ember tragédiáját – a Nemzeti Színháznak műsoron kell tartania. Ha Isten is úgy akarja, a következő évadban A Tragédiát is újra bemutatjuk, így a triász ismét teljes lesz.”
A rendező szerint ezek a művek nem egyszerűen megőrzendő értékek, hanem folyamatosan újragondolható, új formákban is érvényesen megszólaló alkotások. Az új zenés Csongor és Tünde pedig épp ezt bizonyítja: a klasszikus nem csak időtálló, hanem újra és újra képes párbeszédet kezdeni a jelennel.
A produkció születéséről, a rendezői koncepcióról és az alkotók munkájáról részletesen olvashatnak a Nemzeti Magazin friss számában:
https://nemzetiszinhaz.hu/magazin/folyoirat/nm/XIII/3
Szereposztás:
Csongor – Juhász Péter
Tünde – Battai Lili Lujza
Mirigy – Katona Kinga
Ilma – Polyák Anita
Balga – Séra Dániel
Kalmár / Kurrah – Krauter Dávid
Fejedelem / Berreh – Jakab K. Tamás
Tudós / Duzzog – Winkler Tamás Ábel
Ledér / Rókalány – Bubik Réka e. h.
Az Éj Királynője – Tabajdi Anna e. h.
Alkotók:
Zene – Szarka Tamás
Díszlet – Fejes Szabolcs e. h.
Jelmez – Berzsenyi Krisztina
Videó - Gombos Ágnes
Dramaturg – Kulcsár Edit
Ének – Holocsi Krisztina
Hangszerelés, stúdiómunkák – Farnbauer Péter
Korrepetitor – Vitus Eszter
Ügyelők – Ködmen Krisztián, Csasztvan András
Súgó – Gróf Kati
Rendezőasszisztens – Kernács Péter
Rendező – Vidnyánszky Attila
(2025. december 02.)