JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
Bárány Frigyes és az est háziasszonya A. Szabó Magda
A Nemzeti Színházban szeretnénk alkalmat teremteni, hogy pályájuk fontos állomásához érkező művészeket ünnepélyes keretek között köszönthessük fel. Elsőként Bárány Frigyest, pályafutásának 55 éves évfordulója alkalmából.
Régi szerepek idézése
Bárány Frigyes Makay Margitnál tanulta a színjátszás alapjait. Elsőként az Állami Déryné Színház szerződtette. Első szerepe a Rómeó és Júliában volt, mindjárt kettő is: Benvolio, valamint a Herceg.
1960–1964 között a debreceni Csokonai Színházban játszott. Itt rendezte őt Szász Károly, aki egy baráti társaságban hívta fel rá Gertler Viktor figyelmét. A rendező Jókai Aranyemberéből készült nagyjátékfilmet forgatni, és Kacsuka Imre kapitány megformálójának kivételével már minden szereplőt szerződtetett. A szerep eredetileg Darvas Ivánra várt volna, de a színész ’56-os szerepléséért még tiltólistán volt. A karakterében hasonló Bárány Frigyest Szász Károly ajánlotta Gertler figyelmébe. Az ötlet kitűnőnek bizonyult. A film 1962-es bemutatója országos ismertséget és számos további film- és televízió-szerepet hozott a fiatal debreceni művésznek. Béres Ilona és Pécsi Ildikó, az Aranyember két gyönyörű nőalakja is köszöntötte Bárány Frigyest.
Béres Ilona köszönti Bárány Frigyest. Balra Pécsi Ildikó, a háttérben Vidnyánszky Attila
Bárány Frigyes 1964-ben a József Attila Színházhoz szerződött. Együtt játszott Darvas Ivánnal és Koncz Gáborral a színháztörténeti jelentőségű Becket vagy Isten becsülete című Jean Anouilh drámában; a 7 évad alatt többek közt partnere volt Szemes Marinak, Bodrogi Gyulának, Gobbi Hildának és Láng Józsefnek. Láng József barátként köszöntötte Bárány Frigyest, és hiszik vagy sem, egy ma is működő, Szokol rádióhoz készített adapterről is mesélt, amelyet Bárány Frigyestől kapott, akinek akkoriban elektromos készülék építése, bütykölése volt a hobbija. (Ma fest, fényképez.)
A vendégek között Keleti Éva fotográfus. Tőle balra Dankó István, a Móricz Zsigmond Színház művészeti titkára, az előtérben Peremartoni Krisztina, jobbra Kuthy Patrícia és Illyés Ákos a Móricz Zsigmond színház művészei.
1971–1972 között a Győri Kisfaludy Színház, 1972–1974 között a szolnoki Szigligeti Színház művészeként dolgozott Bárány Frigyes. 1974-től 1981-ig a Pécsi Nemzeti Színházban lépett fel, ahol pl. megformálta Moliere: Don Juan című művének címszerepét, amit addig rajta kívül csak Gábor Miklós játszott az országban. Majd ugyanitt hét éven át végigjátszotta a Nógrádi Róbert igazgató, Czimer József dramaturg és Sík Ferenc főrendező nevéhez fűződő Illyés-drámák korszakát.
Láng Zsuzsa, Pécsi Ildikó, Bárány Frigyes, Peremartoni Krisztina, Láng József, Béres Ilona
1981-től tagja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatának. Alapító volt, ma már örökös tag, 1990-es nyugdíjba vonulása óta is aktív, megbecsült művésze a társulatnak.
„Hiszek abban, hogy a színház hat az emberekre. Különösen mostanában a színház az egyetlen hely, ahol az ember találkozhat az emberrel. Amikor a színész és a közönség együtt van, a játék legnagyszerűbb pillanataiban, olyankor tényleg összedobbannak a szívek. Én most már majd nem veszek részt benne; de hiszem, hogy a színháznak mindig van jövője.” Ezt 1990-ben nyugdíjazása idején mondta. Szerencsére a színház nem eresztette, azóta is nagyszerű szerepek sorát játszotta el.
Az ünnepség résztvevői megnézték a Vitéz lélek című előadásunkat, amelynek végén Eperjes Károly színpadra kérte Bárány Frigyest.
(2013. december 29.)