A Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátékának második estéjén közönségtalálkozót szerveztünk, ahol az előadás után a közönség kérdéseket tehetett fel a rendezőnek, Andrei Şerbannak, valamint mindkét szereposztás színészeinek.

A nézők, akik egy része az előző esti előadást látta, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy milyen kihívást jelentett az új játszóhely, illetve, hogy milyen élményt jelentett a kolozsvári magyar színészeknek Şerbannal dolgozni. A rendező pedig visszakérdezett: igazi őszinteséggel és nyitottsággal akarta tudni, hogy a Ványa bácsi nézői milyen benyomásokkal ültek le vele beszélgetni az előadás megtekintése után.

Şerban a beszélgetésben leginkább azt hangsúlyozta, hogy milyen csodálatos élmény volt neki ezekkel a színészekkel dolgozni, akik lelkesen követték őt egy olyan utazásra, ami neki legfontosabb a színházrendezésben: nyitott és kíváncsi színészekkel újra és újra feltenni azt a kérdést, kik ők, milyen ez a világ; és minden alkalommal a válasz teljességének lehetősége nélkül szenvedélyesen továbbkeresni a valamelyest mégis elérhető, a valóságot megközelítő válaszokat.

(2008. október 21.)