Vissza a hírekhez
Lekerekítetlen kerekség
Elek Szilvia legújabb, A varázsló kertje című dokumentumdrámájával Csáth Géza tragikus életének és munkásságának eddig ismeretlen oldalát mutatja be.
Csáth Gézáról az utóbbi időben mindig aktuális volt beszélni. (Hogy Esterházy Pétert említsem, nem csak a kettővel és az öttel osztható évfordulókon emlékeztünk meg róla.) Ebben sok minden közrejátszott: elkészült az első magyarországi Csáth-emléktábla az író-orvos egykori munkahelyén, a mai SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kertjében, a Szabadkai Népszínház Budapesten is bemutatta nagy sikerű, Emma című Csáth-darabját, és márciusban került a mozikba Szász János legújabb szemledíjas alkotása, az Ópium Egy elmebeteg nő naplója.
Csáth Géza a Nyugat-korszak talán legérdekesebb és legélvezetesebb művésze. Ma már mindenki előtt ismertek naplói, melyben beszámol morfinizmusának történetéről, valamint különböző szexuális kalandjairól is. Az sem újdonság, hogy ő volt Bartók első méltatója; Pucciniról írt tanulmánya nemcsak itthon, de külföldön is nagy sikert aratott a zeneszerző levelezőlapon köszönte meg Csáthnak a méltató szavakat.
Zeneműveiről, festményeiről, rajzairól, orvosi munkáiról viszont még keveset tudunk. Elek Szilvia A varázsló kertjében megszólaltatja Csáth eddig ismeretlen műveit, feltűnnek az író-orvos festményei, rajzai, Miklós Marcell játékával betekintést nyerhetünk az orvos és beteg zavarodott világába, megismerhetjük Kosztolányival (Bródy Norbert) való kapcsolatát ezekkel valamint Jordán Tamás és a forgatókönyvíró rendezésével teljes képet kaphatunk a század eleji magyar irodalom egyik legizgalmasabb alakjáról.
Csáthot olvasva, zenéit hallgatva akaratunkon kívül is felfedezzük benne magunkat. Az érzések, a történetek mindenki számára ismerősek: a félelem, a kétségbeesés, a szerelem, a halálvágy, az őrület, a kíváncsiság.
Most, mikor hajlamosak vagyunk a kellemes, a lekerekített, nyugodt történeteket szeretni, érdemes olyannal is szembesülni, ami fáj. Csáth élete fáj és kellemetlen, s az író még figyelmeztet is minket mindezekre: ne fedjük le ezeket holmi barátságos féligazságokkal, hanem bátran nézzünk szembe velük. (Bár kétségtelen, hogy a szembenézésnek kockázatai is vannak, de mindenkinek egyedül kell megküzdenie ezekkel.)
Csáthot hihetetlen szenvedély fűzte az élethez, s ezt akaratlanul is beleépítette művészetébe. Persze ott van az örökös kétség és frusztráltság is, s nekünk ezzel a kétséggel is szembesülnünk kell. Csáth Géza életén, így a dokumentumdrámán keresztül így válik majd mindenkinek a saját világa kerekké, de soha nem lekerekítetté.
Kéner Balázs
(2008. április 15.)