Operamesék - 9.

Magyarország eminens volt Verdi nagyszerűségének és zsenijének a felismerésében. Valóságos Verdi-kultusz alakult ki, még a szerző életében, szinte az olaszországi sikerekkel egyidejűleg. De nem csak ennek volt színhelye a Nemzeti Színház, hanem a verdiánusok és wágneriánusok nagy csatájának is színtere lett. Összecsaptak a Verdi és Wagner rajongók? Lehet tudni, miket vágtak egymás fejéhez? Nos, a csata rendkívül nagy volt, de minden esetben váltakozó szerencsével zajlott. A wagneriánusok természetesen avantgárd szerepkörben léptek fel, a konzervativizmus bélyegét sütve a Verdi hívőkre. A verdiánusok pedig sivársággal, kimódoltsággal és álmodernséggel vádolták az ellentábort, számon kérve Wagneren a természetesen áradó olasz dallamok varázsát. Ami jól mutatja, hogy hasonlóan komoly kérdések eldöntését bátran bízhatjuk az utókorra… Teljes mértékben. De az nem tagadható, hogy a magyar nemzeti opera létrejötte Verdinek köszönhető. Erkel fanatikus tisztelője volt, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Hunyadi Lászlónak, a Bánk bánnak, modellje volt Verdi zenéje. Ugyanakkor számtalan meglepetéssel is szolgál ez a történet. Például azzal, hogy minden idők legnépszerűbb Verdi operája, a Traviata, miközben zsúfolt házak előtt adták, milyen óriási kritikai bukás volt A kritika egy pillanatra sem szűnt meg pocskondiázni a művet. És érdekes a váltás is, amikor a Nemzeti Színház abbahagyja az operajátszást, mert a műfaj átkerül, az erre szakosodott új intézménybe, az Operába. Ezeket a történeteket fogja hallani a néző az Operamesék évadvégi fejezetében, természetesen zenés és irodalmi szemelvényekkel, és kitűnő énekesekkel. Nagy örömünkre szolgál, hogy vendégül láthatjuk a Kolozsvári Operaház művészeit és az este sztárját, Herczenik Anna szoprán énekest. Herczenik Anna, több különböző karakterű szoprán szerepben látható majd, ő lesz Violetta, Desdemona, Guilda. Több vendégünk érkezik Kolozsvárról. A mezzoszoprán szerepkörben Molnár Mária, a Kolozsvári Magyar Opera kiemelkedő tehetségű fiatal énekese, Pataki Adorján ifjú tenorista és Sándor Árpád, basszbariton szerepkörben. Rá külön is felhívom a közönség figyelmét, véleményem szerint ő egy igen jelentékeny karrier küszöbén áll. Érzékelhető a rendkívüli kereslet a tudása, képessége iránt. Várnai Péter zenei közírónak is szeretnénk emléket állítani, aki egy külön kötetet szentelt Verdi magyarországi fogadtatásának, pályafutásának. Természetesen sok ínyencséget is elmondunk majd, ami azt bizonyítja, hogy a magyar közönség mennyire fogékony volt Verdi filozófiája, gondolkozása és kivételes tehetsége iránt. Folytatódik-e az operamesék a 2005/2006-os szezonban? Terveink szerint igen, sőt, valamelyest bővebb formában, szélesebb kultúrtörténeti merítéssel.

(2005. május 27.)