Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +36 1 476 6800
Iran-Gajip

KORKUT LEGENDÁJA MITEM

Korkut, a történet hőse sem nem isten, sem nem közönséges halandó.  Egy utazó, egy közvetítő Ég és Föld között, akárcsak a lélekvezető Hermész a görög mitológiában. De jellemző rá az európai romantika egyéniség-kultusza is, melynek jelképes alakja Prométheusz, a főistennel perlekedő titán. Iran-Gajip, a kortárs drámaíró a türk mitológia magyar népmesékből is jól ismert motívumát, az ember halhatatlanságra való vágyát helyezi a cselekmény középpontjába. Korkut a halhatatlanság valódi mibenlétére akkor eszmél rá, amikor fejszecsapásaitól a holt, villámsújtotta fa életre kel, és a lelkek hangján énekelni kezd. Ennek az élménynek a hatására alkotja meg a kazakok nemzeti hangszerét, a kobuzt, mely ma is megtestesíti e fiatal, 1991-ben függetlenné vált nemzetállam összetartó erejét. Azt a lelki mozgatót, melyet József Attila 1928-ban számunkra, magyarok számára így fogalmazott meg: „A nemzet: közös ihlet”.

 „A Szir-darja folyó melléki egyik kazak variáns szerint a bölcs Korkut először a világ egyik eldugott sarkában élt, de egy éjjel azt álmodta, hogy néhány ember sírt ás. Megkérdezte tőlük, hogy kinek ássák a sírt, mire azok azt válaszolták, hogy azt a bölcs Korkutnak ássák. Amikor felébredt álmából elhatározta, hogy megszökik a halála elől, és a világ egy másik végébe menekült. Ott is ugyanazt az álmot látta, ezért úgy döntött, hogy a világ közepén fog letelepedni. Így jutott el a Szir-darja folyóhoz, ahol ismét azt álmodta, mint korábban. Úgy értette, hogy a földön ő nem élhet, ezért levetette a bekecsét, azt a folyó vízére terítette, arra ült rá és így élt még további 100 évet. /…/ Ugyancsak a kazakok körében terjedt el az a monda, amely szerint Korkut Atya népi-ének költő volt, és ő találta fel a kobozt, valamint a tamburát. A koboz a kazakoknál vonós, a tambura pedig pengetős, széles körben elterjedt népi hangszer. Így a monda arra utal, hogy az összes húros hangszer feltalálója Korkut Atya volt. Amikor kobzon játszanak a kazak sámánok, énekükben a tanítójuknak tartott Korkut Atya segítségéért fohászkodnak /…/ A kazak népdalokban gyakran előforduló képes beszéd, hogy a szerelmes ifjú kedvese szemét ’Korkut gyújtotta mécseshez’ hasonlítja.” (Adorján Imre)

A Korkut legendája az előadás alkotói szerint a civilizáció, a kultúra, a művészet, a küj (tradicionális kazak hangszeres szólóműfaj), valamint a szent és spirituális fogalmak rekviemje.

A rendezés a nagy litván mester, Jonas Vaitkus műve.

 

 

Időpontok
NSZ

2019. április 30. 20:00

Nagyszínpad

MITEM

Auezov Kazah Állami Drámai Színház, Almati

Kazak nyelven magyar és angol felirattal.