JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
– Ivan Viripajev új és teljesen hihetetlen története az örök és egyszerű emberi értékekről szól – a házasságról, a szeretetről, a családról – ezúttal egy hollywoodi film mai nyelvezetét felhasználva. Az álmaink – a mi munkánk, amit bármi áron jól kell beteljesítenünk – mondja az Álomgyár kapcsán Viktor Rizsakov rendező, aki Viripajev számos darabját vitte már sikerre, így a Nemzetiben látható Részegeket is. A kortárs orosz szerző korábbi darabjaihoz hasonlóan a 2011-ben írt Álomgyár (Dreamworks) is a beteljesületlen emberi álmokról, a szeretet utáni vágyról szól, ám ebben az esetben a hollywoodi filmek stílusát idézve, játékos iróniával beszél ezekről a komoly, a mai embereket mélységesen érintő kérdésekről.
„Furcsa – mondja a darab egyik szereplője – maga olyan egyszerű dolgokról beszél, és ezek most olyan nyilvánvalónak tűnnek. Persze, ha maga mindezt a barátaim társaságában mondaná el, mindenki csak kinevetné. És én is velük együtt nevetnék.
– De én ezekről a dolgokról nem is beszélnék a maga baráti társaságában, mert mindaz, amiről beszélek, csak kettőnket érinti…” Vajon ismerősek számunkra a szereplők szavai? – teszi fel a kérdést a rendező, Viktor Rizsakov.
A darab szereplői elegánsak – szmokingban és estélyi ruhában tűnnek fel, vagy a legújabb divat szerint öltözve. Az amerikai filmek kliséivel találkozunk: egy péntek esti összejövetel, ahol a whisky, a narkotikum és a haverok határozzák meg az életérzést. Ezek mind olyan emberek, akikkel szinte minden amerikai mozifilmben találkozhatunk, és akiknél mindig minden „O.K.”. Ám a hollywoodi kliséket felhasználva Viripajev darabjának szereplői megint csak a lét értelmét, a szeretet lehetőségét kutatják – egy olyan világban, ahol az „álomgyár” abszurditásig fokozódó mesterséges közege már legyűrte a hétköznapi valóságot.
– Mi és a gyermekeink már egy virtuális valóságban létezünk, hamis értékek között tévelygünk, miközben jártatjuk a szánkat mindenféléről, buddhizmusról, pénzről, marihuánáról, megfeledkezve a legalapvetőbb emberi kapcsolatokról – a lényegről. Ez az előadás talán egy kicsivel közelebb visz bennünket ehhez a lényeghez – ígéri Rizsakov.
Viripajev, a kortárs európai színház mára már szinte kultikussá vált drámaíró-rendezője mintegy tizenhét évvel ezelőtt robbant be az orosz színház világába. Az egyik első, nagy sikerű drámája nyomán elnevezett és szellemi társával, Rizsakovval közösen elindított „Oxigén (Kiszlorod)” művészeti „mozgalom” új hangvételű és szellemiségű, a mai kor emberének hiányérzetét megcélzó színházi nyelv megteremtésére tesz kísérletet. Azóta számos színművével keltett feltűnést az orosz, illetve európai színházi életben, és a művészetelméleti, filozófiai, etikai és vallási problémákat is érintő szövegeiből készült filmek és előadások mindig eseményszámba mennek.