Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

A totális színész

I Wayan Bawa - Ének-, tánc- és színpadi technikák Baliró

2016. szeptember 28-án a Gobbi Hilda Stúdióban kihagyhatatlan színházi esemény lesz. A 20. századi nyugati színházat megújító Antonin Artaud-ra is óriási hatással volt az az ősi bali-szigeti táncdráma, amelynek I Wayan Bawa az egyik legjelentősebb képviselője. 

 

I Wayan Bawa az előadást felajánlással kezdi és egy Gambuh – legrégebbi bali táncdráma a 15. századból – részlettel. A hatalmas király karakterét játssza el, teljes jelmezben, bemutatva a közönségnek a bali-szigeti vallási szertartások és a színpadi művészi formák kapcsolódását, és ezek gazdagságát.

Aztán I Wayan Bawa rövid önéletrajzi bemutatóval elmagyarázza a bali-szigeti színházi, tánc-, zene- és vokális technikák néhány alapelvét: a testtartást, lépéseket, a bal és jobb oldali pozíciót, a manis és keras (lágy és erős) elvét, a kompozíciót, és mind a női, mind a férfi karakterek érzéseit.

Az előadás fő részét a Topeng, a közismert bali maszk-tánc bemutatásának szenteli. I Wayan Bawa röviden elmagyarázza mindegyik maszk karakterét: a teljes arcot takaró néma maszkokét, a beszélő fél-maszkokét, a penasart, akinek az a szerepe, hogy elmagyarázza a történetet a közönségnek; a komikus bonréket (bohócokat), amelyek a nézőkkel kerülnek kapcsolatba. Ezután I Wayan Bawa előad egy kötött formájú darabot, és egy dialógust improvizál, amely a hagyomány szerint a Topeng Tuával, az öreg emberrel kezdődik, és Sidya Kharyával, a táncot záró szentséggel végződik, amikor megszentelt vizet fröcsköl és egy fehér kendőt tart fel, hogy megvédjen a gonosz szellemektől.

 

Elméleti háttér

GAMBUH

A Gambuh Bali legrégibb rituális színháza, amely a japán Nó színházhoz vagy az indiai Katakalihoz hasonlítható. Zenéje, irodalma, játéka és tánca Jáváról ered a Majapahit korból (1292-1527), a klasszikus hindu-jávai udvari kultúra virágkorából. Mikor a muszlimok kerültek hatalomra, a hindu-jávai arisztokrácia Balira menekült, amely megmaradt az egyetlen hindu szigetnek a muszlim-indonéz szigetvilágban.

Gambuh nem vesztette el lényegi részét az eltelt 500 év alatt, mióta az első feljegyzéseket készítették róla, és még most is tükrözi az ősi jávai királyi udvar figuráit és atmoszféráját. Formája jellegzetesen epikus:  a színjátszást, a táncot, a párbeszédeket, énekeket és zenét használja fel, amelyek számos táncos és előadói műfaj eredetéül szolgálnak, és amely miatt Bali mind a keleti, mind a nyugati típusú színházra erőteljes hatással bír. Hogy csak egy példát említsünk: például Antonin Artaud-ra.

Mikor 1908-ban Bali holland gyarmat lett, a királyi udvar csillogása eltűnt és a Gambuh vesztett népszerűségéből. Ma a Gambuh csak néhány faluban maradt fenn és félő, hagy teljesen eltűnik.

A Gambuhban a fő karakterek kawi nyelven (egy ősi irodalmi nyelven) beszélnek és énekelnek, hozzájuk csatlakoznak olyan résztvevők, akik lefordítják a párbeszédüket napjaink balinéz nyelvére. A gambuh táncosok éneklik és mondják el a szöveget, gyakran úgy, hogy maguk sem értik teljesen, hiszen ez a tudás generációról generációra hagyományozódott. A darabok a Malat mesekörből származnak, amely a mitikus hős, Pandzsi herceg útjáról szólnak, aki szerelmét, Rankesarit keresi.

A gambuh gamelán zenekar dobokból, gongokból, csengőkből és furulyákból a bronz metallofon előtt létrejött, amely pedig a többi gamelán (zenekar) fő hangszere Balin. Így a dobritmusok, dallamok és a Gambuh zenei szerkezet szinte minden balinéz zene alapját képezik.

A Gambuh Desa Batuan Ensemble 1993-ban alakult meg Batuan faluban, mint Critina Wistari Formaggia projektje, amelyet a Ford Foundation segítségével valósított meg. A cél az volt, hogy megőrizzék és továbbadják ezt a típusú táncdrámát a fiatalabb nemzedéknek. A fiúk és lányok tanítása mellett a Gambuh Desa Batuan Ensemble állandó társulata rendszeresen játszik falujában, Balin, és világszerte.

A Topeng balinéz nyelven maszkot jelent. Úgyszintén ez a neve bármilyen maszkos karakterrel bemutatott előadásnak. A Topeng a Babadból, a bali-szigeti királyok krónikájából veszi a történeteit, bemutatva Bali társadalmi, vallási és politikai szempontból bonyolult hierarchiáját.