Balázsovits Lajos
Balázs Béla-díjas színész, rendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Nemzet Színésze
(Nagykanizsa, 1946. december 4. – Budapest, 2023. július 19.)
Balázs Béla-díjas színész, színházi rendező és színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Nemzet Színésze.
Nagykanizsán született, 1946. december 4-én. Középiskolásként, szülővárosában a Landler Jenő (ma Batthyány Lajos) Gimnázium, Harkány László vezette színjátszókörében kezdett el színházzal foglalkozni. 1965-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója. Főiskolásként már 1968-tól szerepelt a Madách Színház előadásain. Diplomás, pályakezdő színművészként 1969-től ennek a színháznak tagja volt. 1974-től a Vígszínház, 1979-től a Mafilm társulatához tartozott. 1982-től 1990-ig ismét a Madách Színház művésze. 1989-ben a Szegedi Nemzeti Színházban vendégszerepelt, illetve rendezett is. 1991-ben a Nemzeti Színházhoz szerződik, 1992-től a 2012-ig a budapesti Játékszín igazgatója volt. Főiskolásként kezdett filmezni. Pályakezdőként lett Jancsó Miklós állandó színészeinek egyike. Filmen viszonylag kevés főszerepet játszott, noha előnyös megjelenése miatt fiatal korában kalandfilmek, szerelmes történetek ideális főhőse lehetett volna. Pályáján mindig kiemelt jelentősége volt a színházi munkának. 1990 és 1992 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. Felesége Almási Éva színésznő; lányuk Balázsovits Edit színésznő.
1968–1973 Madách Színház, Budapest
1973–1978 Vígszínház, Budapest
1978–1981 a MAFILM filmszínésztársulata
1981–1990 Madách Színház, Budapest
1990–1991 Nemzeti Színház, Budapest
1991–2012 Játékszín, Budapest
Balázsovits Lajos életének 76. évében, hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után hunyt el.
