Bemutatók
Hét bemutatóval várja a nézőit a Nemzeti Színház az új évadban. Ősbemutatók, francia bohózat, angol dráma, Radnóti Miklóst idéző koncertszínház, kísérleti előadás, világhírű rendezők: Diana Dobreva, Silviu Purcărete és Jan Fabre. Fiatal alkotók és egy új társulati tag, Vecsei H. Miklós.
A Nemzeti Színházban tartott évadnyitó sajtótájékoztatón részt vettek: Vidnyánszky Attila , a Nemzeti Színház vezérigazgatója, Zsuráfszky Zoltán, Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője, az Esthajnal című előadás társrendező-koreográfusa, Szarka Tamás, az Esthajnal előadás zeneszerzője, Blaskó Péter színművész, Nyári Oszkár színművész, Vecsei H. Miklós színész-rendező, Szilágyi Ágota és Martos Hanga színművészek, Kulcsár Edit Ágota dramaturg, a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) főszervezője, Fejes Szabolcs negyedéves rendezőszakos hallgató (Színház- és Filmművészeti Egyetem) és Bordás Roland színművész.
„A mi értelmezésünkben a Nemzeti Színház nem budapesti, nem városi színház, hanem az egész nemzet színháza. Azon kívül, hogy Budapesten játszunk és szolgáljuk a közönséget, ugyanúgy feladatunk az egész ország és a külhoni területek szolgálata, amennyire erőnkből lehetséges. Hatalmas missziót vállalunk be: az elmúlt évadban közel 70 tájelőadásunk volt és nagyjából ugyanennyi előadást fogadtunk be – mindez rengeteg többletenergiát követel” -mondta Vidnyánszky Attila a sajtótájékoztatón. A vezérigazgató azzal folytatta, hogy augusztus elejétől 12 előadást játszott a színház Marosvásárhelyen, Gyulán és Salföldön. A Csíksomlyói passiót hamarosan Békéscsabán, a Háztűznéző című előadást Mohácson, Békéscsabán, Veszprémben és Egerben, A helység kalapácsát Kaposváron, Miskolcon, a Hazatárést Tatán, a Fedák Sárit Győrben láthatják idén ősztől a nézők. Novemberben a Woyzeck című előadást Szabadkán, a Bánk Bánt pedig szeptemberben a bolgár Plovdivban, október 5-én Aradon, decemberben Isztambulban mutatja be a Nemzeti.
„A Nemzeti Színházon belül három színház működik: a teátrum egyedülálló módon működik a fesztiváljaival (MITEM, Jelenlét Fesztivál), a tájelőadásokkal és a befogadott előadásokkal. A művészszínházi koncepció háttérbe szorulóban van, sikerült az elmúlt évben fogyasztót nevelni a közönség többségéből –emelte ki a vezérigazgató – így nagyon nehéz behozni őket művészszínházi előadásra. A Nemzeti Színháznak ezt a feladatot is fel kell vállania.” Vidnyánszky Attila arról is beszélt, hogy a Nemzeti Színház van jelen a legaktívabban a nemzetközi szintéren a hazai teátrumok közül, továbbá arról is, hogy milyen fontos az a misszió, hogy az előadásokat hátrányos helyzetű nézők is láthatják.
Az Esthajnal című ősbemutató október 12-étől látható a Nemzetiben. A cigányballada a szabadság és a szerelem szívmelengető drámája látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal. A darab Makszim Gorkij Makar Csudra című elbeszélése, valamint A cigánytábor az égbe megy című film kapcsán született. Az előadásról Vidnyánszky Attila, a produkció rendezője, Szarka Tamás Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, zenész, Zsuráfszky Zoltán , a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas koreográfus, Blaskó Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett , Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész és Nyári Oszkár Jászai Mari-díjas színművész, a Karaván Művészeti Alapítvány vezetője beszélgettek a sajtótájékoztatón. / Az évad bemutatói.
►ÁZOTT HAJÁBAN HÉT HALOTT BOGÁR RAGYOG
Radnóti Miklós halálának 80. évfordulóján tűzi műsorra Nemzeti az Ázott hajában hét halott bogár ragyog című koncertszínházi előadást, melynek rendezője Vecsei H. Miklós Junior Prima díjas színész, a Nemzeti színház új társulati tagja. A zenészekből, képzőművészekből álló produkcióban Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg. Az előadás premierje: november 9.
„Nagy ajándék számomra, hogy a Nemzeti Színház művésze lehetek. Magyar színésznek nincs ennél több, hogy a Nemzeti társulati tagja lehet. Nagyon érdekel Vidnyánszky Attila, aki egy nagyon jó vitapartner és azzal az ígérettel szerződtem ide, hogy sokat fogunk vitázni. Sokat tanulok tőle és remélem én is tudok adni neki a gondolataimmal” – mondta Vecsei H. Miklós. / Az évad bemutatói.
A Vér vagyok című előadást Jan Fabre, a kortárs képzőművészeti szcéna és színházi világ elismert alkotója viszi színre november 22-én . A vérről készülő előadásban megjelenik a középkor bűntudattól áthatott vallásos gondolkodása, és annak éles ellentéte, a zabolátlan, természetes életöröm. / Az évad bemutatói.
Oscar Wilde 1891-ben írta meg Salome című egyfelvonásos tragédiáját, ám Angliában a bemutatását nem engedélyezték, mert a bibliai történetek színrevitele akkoriban tiltott volt. (Amikor a darabot 1896-ban Párizsban színre vitték, a szerző homoszexuális kapcsolata miatt börtönben ült Angliában.) A századfordulón már több mint tíz nyelvre lefordították, Richard Strauss operát írt belőle, több filmes feldolgozása is született. A darabot most Diana Dobreva bolgár rendező viszi színre, aki a MITEM-en az Odüsszeusz című előadás rendezőjeként mutatkozott be a hazai nézőknek. A rendező videóüzenetet küldött a sajtótájékoztatóra. „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy meghívást kaptam a budapesti Nemzeti Színháztól a Salome című darab színpadra állítására. Ez természetes folytatása annak az együttműködésnek, amelyet a Plovdivi Drámai Színház és a budapesti Nemzeti Színház között kezdtünk el. Nagy örömünkre szolgált, hogy a Selyem volt az első bolgár előadás, amit meghívtak a magyarországi Színházi Olimpiára, majd ezután az Odüsszeusz című darabot a MITEM fesztiválra, ami mindannyiunk számára felejthetetlen élmény volt. A színészek még sokáig fognak emlékezni erre a pillanatra. Nagyon várjuk a budapesti Nemzeti Színház látogatását a Crossroads Stage Őszi Színházi Fesztiválon Plovdivban, amelyre néhány nap múlva kerül sor. Ami pedig a Salome izgalmas próbafolyamatának kezdetét illeti, elmondhatom, hogy türelmetlenül várom ezt a pillanatot. Oscar Wilde Salome című darabja az ember Isten eljövetelének elkerülésére tett kísérletéről szól. Úgy gondolom, hogy ez a téma nagyon aktuális napjainkban, mert az emberiség egyre inkább az anyagisággal foglalkozik, és eltávolodik a szellemtől. Emiatt egyre inkább úgy érezzük, hogy Isten elhagyott minket, holott valójában mi magunk távolodunk el Tőle, és mi magunk dolgozunk azon, hogy elveszítsük a hitünket, és csak magunkra legyünk utalva”. (Diana Dobreva) / Az évad bemutatói.
Több mint 150 éve hódítja meg a közönséget mindenhol a világon az Olasz szalmakalap című francia féltékenységi bohózat, Eugène Labiche és Marc-Michel műve, amelyet a világ egyik legjelentősebb színházi alkotója, Silviu Purcărete állít színpadra. Silviu Purcărete korábban két előadást rendezett a Nemzeti Színházban: az Ahogy tetszik 2014-ben és a Meggyeskert 2019-ben). Több előadása aratott hatalmas sikert a Madách Nemzetközi Színházi Fesztiválon (a Gulliver utazásai 2016-ban, a Faust 2017-ben, Az ember tragédiája 2021-ben és A megesett hercegnő története 2023-ban). A világhírű román rendező szerint „a színház játék. És benne minden lehet ürügy erre a játékra, mint a gyerekeknél, a hozzá tartozó szimbólumokkal együtt. Ebben az értelemben a színház a gyermeki léttel, a gyermeki szabadsággal azonos”. Mi mást eredményezhet egy kitűnő bohózat és egy játékoskedvű színpadi mágus találkozása, mint a magasművészet rangjára emelt komédiát! / Az évad bemutatói.
Molnár Ferenc Liliom című darabja az 1909-es ősbemutató óta minden bizonnyal a legsikeresebb magyar színmű, hiszen prózai szövegként is nagy nemzetközi utat járt be, az amerikai musicalverzió (Carousel) pedig csak fokozta a világhírt. A Gobbi Hilda Színpadon Fejes Szabolcs, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója viszi színre Molnár Ferenc klasszikusát, Liliom szerepét Bordás Roland alakítja. / Az évad bemutatói.
►MEDVEVÁRA
A sajtótájékoztatóra HOBO „üzenetben” fogalmazta meg, hogy új produkcióra készül, melynek címe Medvevára: „A lecsúszóban lévő vén ripacs – alias Hobo – arra a pofátlanságra vetemedett, hogy az eddig elkövetett gátlástalan előadásait kiterjessze egy eddig nem használt műfajra, a bábszínházra és ehhez elkészítette Medvevára című zenés művét. Az előadás egy időutazás a több száz évvel ezelőtti lovagvárba. Célja az, hogy felmérje vagy összehasonlítsa az akkori világot a jelenkorival és ennek eredményét a ma emberének vígasztalására elővezesse, miszerint akkor sem volt szebb az élet. Ezért a sajtón keresztül már előzetesen is kéri a közönség mérhetetlen empátiáját és szimpátiáját. Recece.”
Karl Marx filozófiai munkája, A tőke tragikus félreértések tömegének alapja. Felismerései egy testet és lelket megnyomorító ideológiát hívtak életre. Marx 1867-ben megjelent, A tőke című műve eredetileg A politikai gazdaságtan bírálatához címmel látott napvilágot egy brossúra formájában, de a három kötetesre tervezett munkát a szerző sosem fejezte be teljesen. A töredékes opusz így is a 20. századi politikai gondolkodás megkerülhetetlen szövege lett, és egyik hivatkozási alapjává vált egy totalitárius eszme, a kommunizmus kibontakozásának. A tőkét Vidnyánszky Attila rendezésében tekintheti meg a közönség. / Az évad bemutatói.
►SLAVA’S SNOWSHOW
A korábbi MITEM és a Színházi Olimpia előadásai után újra eljön a Nemzeti Színházba a SLAVA’S SNOWSHOW 11 előadással május 30. és június 8. között. Aki látta, tudja, hogy a költői, csupaszív előadás számos érzelmet szabadít fel bennünk, így megnevettet, borzongat, megríkat és elgondolkodtat minket egyszerre. A hagyományos és kortárs színházi bohócok semmihez sem fogható keveréke. Az előadást szerte a világon a legrangosabb színházművészeti díjakkal jutalmazták, Londontól New-Yorkig, Ausztráliától Mexikóig, Párizstól Moszkváig.
(2024. szeptember 17.)
