Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
2022. szeptember 26. - Jusztina Napja

Háttér

Premier: Ők tudják, mi a szerelem

Két műfaj egy felvonásban - Hubay Miklós és az Ők tudják, mi a szerelem

„Egy családban mindig zavart szokott okozni, ha partecédula helyett eljegyzési kártyát kapnak az örökhagyótól."

Burleszk és tragédia – ezt írta műfaji meghatározásként Hubay Mikós egyfelvonásos drámájának címe alá. Ezzel azt is elárulta, egyszerre tragikus és megmosolyogtató lehet, ha fellángol a szerelem két idős ember között.

Hubay nemcsak a ma már klasszikusnak számító színpadi művet, hanem annak keletkezéstörténetét is megírta. Így vált közismertté, hogy Ádám Ottó rendező kérte meg 1959-ben a szerzőt, aki dramaturgként is dolgozott, hogy ajánlana neki egy könnyed, de irodalmi szempontból igényes francia egyfelvonásost. Azt is kérte, hogy legyen benne valami komolyabb szerep Tolnay Klári számára. Az író megkereste a művésznőt, és megkérdezte tőle: milyen szerepet szeretne? A válasz így hangzott: „Szeretném egyszer eljátszani a mamámat. Elnézem, milyen szép, ahogy öregszik. Szeretnék egyszer egy darabban ő lenni…” Mivel Hubaynak nem sikerült megfelelő francia egyfelvonásost találnia, és lassan kezdeni kellett volna a próbákat, előbb azzal nyugtatott mindenkit, hogy André Gide-nek lenne egy drámája Berlioz szerelméről, azt esetleg lefordítaná. Csak Ádám Ottónak merte elárulni, hogy nincs ilyen dráma, de ő szívesen megírná a francia zeneszerző, karmester önéletrajzában olvasott történetet, aki „élete alkonyán, egy kamaszkori szerelem emlékétől hajtva, meg akart szöktetni egy gyanútlan dédmamát”. A rendezőnek tetszett az ötlet, és megszületett az Ők tudják, mi a szerelem című egyfelvonásos burleszk és tragédia.

Az ősbemutatót 1959. december 6-án tartották, Tolnay Klári partnere Sinkovits Imre volt. „Ha én maszk mögött írtam ezt a darabot, mondhatni, ők is maszkot öltve játszották szerepeiket: még fiatalon két, sír felé hanyatló vénséget alakítottak, akiket váratlanul átjár az a bizonyos Erosz. És ráadásul az öregség – e lángoló öregség – fizikai megjelenítésében egyikük sem folyamodott a maszkmesterhez. Sminkelés nélküli, ránctalan fiatal arcukkal voltak megrendítően öregek, csupán a fehér paróka jelezte színpadi korukat” – emlékezett vissza a premierre Hubay.

A két színész még közel négy évtizedig, Tolnay Klári halála előtti utolsó estéig játszotta ezt a darabot. Készült belőle tévéfilm is, majd 1993. április 23-án ismét bemutatták a Várszínházban. A Nemzeti Színház ezzel köszöntötte az akkor 75 éves szerzőt. Sík Ferenc rendező tiszteletben tartotta Ádám Ottó korábbi rendezését, és a főszereplők személyén sem változott.

 

Hubay Miklós   |    Forrás: MMA

 

Hubay Miklós

(Nagyvárad, 1918. április 3. – Budapest, 2011. május 7.)

Kossuth- és József Attila-díjas drámaíró, műfordító, egyetemi oktató.

Diákként már 1939-ben szerepelt a neve a Nemzeti Színház műsorlapján – egy angol dráma átdolgozójaként. A Hősök nélkül című első drámáját 1942-ben mutatták be a Nemzetiben. Az esszéken, tanulmányokon kívül Hubay „csak” drámákat írt – közel százat, köztük olyan jelentős műveket, mint a Tüzet viszek, a Búcsú a csodáktól, az Ők tudják, mi a szerelem, a Hova lett a Rózsa lelke? Nevéhez fűződik – Vas István és Ránki György szerzőtársaként – az első magyar musical, Az egy szerelem három éjszakája is.

Évekig élt, tanult, majd dolgozott Genfben. Hazatérése után az ’50-es években tanított Színházművészeti Főiskolán, és volt a Nemzeti Színház dramaturgja – mindkét állásából egy napon bocsátották el azért, mert ’56-ban a Szabad Magyar Rádió irodalmi adását vezette. Hosszú évekig nem kapott állást. 1974 és 1988 között Firenzében tanított, közben volt a Magyar Írószövetség elnöke, újra oktatott a Színházművészetin, és vezette a Magyar PEN Klubot.

Kezdeményezésére ünnepeljük 1984 óta a Magyar dráma napját minden évben szeptember 21-én Az ember tragédiája 1883-as ősbemutatójának tiszteletére.

 

(2022. szeptember 19.)