-
A magyarországi 10. Színházi Olimpia három nevezetes könyvbemutatóról is emlékezetes lesz. Suzuki A testben élő kultúra, Terzopulosz Dionüszosz visszatérése valamint Eugenio Barba és Nicola Savarese új könyve A színház öt kontinense. A három kötetről és még sok izgalmas témáról olvashat a Nemzeti Színház művészeti folyóirata XI. évfolyamának összevont 1-es és 2-es számában.
-
Shakespeare-i sodrású mű, amely életünk legalapvetőbb, máig érvényes kérdéseit veti fel. A Bánk bán eleven figurákon keresztül teszi átélhetővé a nagy történelem eseményei között útját kereső, esendő ember sorsát – fogalmaz Vidnyánszky Attila, aki 2002 óta háromszor rendezte meg a darabot a Nemzetiben, készített belőle tantermi előadást is, és négy verzióban állította színpadra Erkel Ferenc operáját. Kulcsmondatok és -gondolatok.
-
Húsz évvel ezelőtt vitte színre először a Hobo Blues Band legendás, 1984-es albumát a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatával. Vidnyánszky Attila szerint a Vadászat című előadás akkor még inkább koncert volt, mint színház. Azóta kétszer is megrendezte színpadon, de most egy teljesen új értelmezésben látható a Nemzeti Színházban. Két évtized – koncerttől a színházig.
-
Nem „hősszerelmesek” és „drámai szendék” számára írott darab ez, persze. Hanem egy sokra szánt, tehetséges vidéki fiú nagy szívéből kiszakadt, véres, de nem forradalmi, még kevésbé „rendszerváltó” mű.
-
William Shakespeare klasszikusával zárja a – járvány miatt csonka – évadát a Nemzeti Színház. Miért nem a pandémia teszi aktuálissá Rómeó és Júlia pestis idején játszódó tragédiáját? Miért akarunk szembesülni időről időre egy történettel, amelynek pedig jól tudjuk a végkifejletét? Miként ragyogtatja át Shakespeare a szerelem csodáját minden kisszerűség mocskán? Erről is beszélgettünk Vidnyánszky Attilával.
-
A Nemzeti Színház által meghirdetett Németh Antal-emlékév nyitó eseményeként 2018. május 23-án Kaposváron ünnepi eseményre került sor. Az egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának tavaly felújított Színművészeti és Kulturális Központját Vidnyánszky Attila kezdeményezésére Németh Antalról nevezték el.
-
Két történelmi drámával nyitott újra 1956 decemberében az október 23. óta nem játszó Nemzeti. Távlatok és forradalmi párhuzamok.
-
A Nemzeti Színház mindig úton lévő társulati tagja, Berecz András novemberben vehette át – hét alkotó társaságában – a Nemzet Művésze díjat a Magyar Művészeti Akadémiától (MMA). Ebből az alkalomból kérdeztük advent idején a távoli, mesés útjáról hazatérő ének- és mesemondót, miket tapasztalt a tengerentúlon, és meddig tart a hazatérés egy olyan embernek, aki minden bokor tövénél mesébe botlik.
-
A szerelem és a szabadság kibékíthetetlen ellentéte régóta foglalkoztatja. A témát most az Esthajnal című cigányballadában dolgozta fel. Hogyan születtek a dalok, azokból történet és előadás? Egy különleges ősbemutató kulisszatitkairól a darab zenéjét, verseit és szövegét is jegyző Szarka Tamással beszélgettünk.
-
HARANG ALATT
Énekes, mesemondó vagyok, és mint idejében kiejtett, érthető, messze hangzó szavakat keresgélő, egy jó ideje – nem titkolom tovább - harangok ajkára tapadok...
-
Tóth Auguszta egy verses dráma, A kertész kutyája című Lope de Vega-komédia főszerepére készül. Az egyik próba után ültünk le beszélgetni, és sok szó esett ugyan a versekről is, ám csak prózában vettük sorra a spanyol grófnő és a színésznő titkait.
-
Színházvezetői gyakorlata nem volt, de a liberális reformellenzék tagjaként a kultúrnemzeti törekvések egyik bástyájának tekintette a Nemzet Színházat, amelynek első igazgatója lett. Sokféle teendője miatt a teátrum rabszolgájának, „sclávjának” érezte magát. Megalkotta a működés mintaadó szabályzatát, művészi arculatot adott az ország elsőszámú színházának. Nyolc hónap adatott meg az alapok lerakására, amikor is – elsősorban az „operaháború” miatt – lemondott. Bajza József „arcképe” a színházalapítás évéből.
