-
Csomós Mari közismerten nem szeret interjút adni. Ennek egyik legfőbb oka, hogy elmesélve és leírva elvész az előzmény, a hangulat, az ízek, az illatok, a napsütés, ami nélkül kiüresedhet, sutává válhat az egész történet. Csak a legnagyobb írók képesek visszaadni szövegben azt a teljességet, ami számára alapvetően fontos – és aminek megmutatására a március 27-én a Nemzet Színészévé választott művész minden szerepében törekszik.
-
„Önök a legjobb közönség!” – hízeleg a nézőinek sok fellépő amolyan posztmodern könnyelműséggel. Aki azonban tegnap este végig ülte a Meggyeskert közönségtalálkozóját, aligha gondolhatott másra: ilyen avatott résztvevőkhöz tényleg ritkán van szerencséjük az alkotóknak. Mint kiderült, sokan láttak már Purcărete-rendezést (az Ahogy tetsziket vagy a Faustot), de még többen bizonyultak Csehov-szakértőnek. Túlzás nélkül állítható: a vasárnapi közönségtalálkozón történelmi távlatok nyíltak a Csehov-rajongók számára. Időutazás három pontban. Egy ráadással.
-
1976-ban Tadashi Suzuki és a Waseda Shogekijo színházi társulat (mostani nevén a Togai Suzuki Társulat, a SCOT) Tokióból a Toyama prefektúrában lévő Togába (a Nanto városához tartozó Toga faluba) költözött. Több mint negyven év telt el azóta. Eredetileg az eldugott hegyi faluban fennmaradt, hagyományos gassho-zukuri (szó szerinti fordításban „imára kulcsolt kéz”) stílusú, nyeregtetős, zsúpfedeles vidéki házak inspirálták Suzukit és társulatát arra, hogy Toga Sanbo néven színjátszó teret alakítsanak ki ezekben az épületekben, és ez mostanra nemzetközi előadóművészeti központtá nőtte ki magát.
-
MITEM, Hobo, forradalom
Mitől lesz sokszínű egy fesztivál? Miről szól a ma színháza? Hogyan döntsünk tabukat? Mire jó az alkalmazkodásképtelenség? Hogyan lesz kettőből egyetlen élet? Ki döntött a Nemzetben ’48 március 15-én? És még sok egyébről olvashatnak a Nemzeti Magazin legújabb számában.
-
A színész önmagam meghosszabbítása, hiszen ha kapcsolatot akarok teremteni egy másik személlyel a színházon keresztül, csak egy alteregón keresztül tehetem meg – mondja az Odin Teatret alapítója és rendezője, Eugenio Barba. A legendás alkotó és társulata tavaly a MITEM-en vendégszerepelt, idén ősszel pedig legújabb előadásukat mutatták be öt alkalommal a Nemzeti Színházban.
-
Szuzuki Tadasi életművét Magyarországon sajnos kevéssé ismerjük, előadásai közül egy sem jutott el hozzánk, szakmai körökben sem tudnak túl sokat a munkásságáról. Ám ha minden igaz, 2023-ban, a Budapesten tartandó Színházi Olimpia keretében remény van rá, hogy végre a magyar közönség is élőben találkozhat e kivételes alkotó produkcióival, művészetével.
-
Az egyetemes filmművészet egyik legjelentősebb rendezője, az olasz Federico Fellini híres mondata volt: a mozi nagy. Nem érdemes fokozatokat keresni, a moszkvaiak Ványa bácsijáról már az első tíz percben kiderült: ez nagy színház. Három órával később ez nem csupán bebizonyosodott, de egy megrendítő erejű előadással kápráztatták el a MITEM közönségét.
-
Most, a negyedik találkozó után elmondhatjuk: bevált az a gyakorlat, hogy a koncepciózus tematizálás erőltetése helyett inkább azokra a titkos erővonalakra figyelünk, melyek a meghívott produkciók áttételén keresztül évről-évre hű képet adnak a változó világról, a színházkultúra aktuális állapotáról. S az a nyitottság is visszaigazolódott, hogy meglátásunk szerint nemcsak a leghíresebb hivatásos kőszínházak képviselhetik a színházi elitet, hanem a prosperáló független társulatok is. Az idei fesztivált a „Világhírű rendezők, ünnepelt előadások” szlogennel hirdettük meg, amelynek programjában a megaprodukciókon túl kamara- és szólóprodukciók is helyet kaptak.
-
Nemzetközi kapcsolatépítés és a magyarság értékeinek sajátos színpadi megjelenítése – ez a két fontos pillére a Nemzeti Színház következő évadának. A teátrum a MITEM és a Színházi Olimpia kapcsolataiból profitálva tovább erősíti az együttműködést a nemzetközileg jegyzett színházi alkotókkal. A világszínház és a világirodalom kiemelkedő klasszikus műveinek megjelenítése mellett fontosnak tartjuk a magyar szerzők színpadra állítását, valamint a formanyelvi kísérletezést is. A következő szezonban kilenc bemutatót tervezünk.
-
A spanyoljárványt kell bezárni, nem a színházakat – viccelődött 1918 őszén a Színházi Élet, miközben a kór már ezrével szedte áldozatait. Október 20-án végre elrendelték a hatóságok a színházak, mozik, orfeumok bezárását. Tíz nap múlva újra kinyithattak, de korántsem a közegészségügyi helyzet javulása miatt. Közbeszólt a politika és az üzlet. A cél a történelmi Magyarország végóráiban is a tömegek „elvezetése és szórakoztatása” volt.
-
A párizsi Festival de l'Imaginaire vendége A szarvassá változott fiú című előadás új változata. Vidnyánszky Attila először színházi előadásként, majd játékfilmként rendezte meg Juhász Ferenc versét. A párizsi vendégjátékra készülő produkció a színház és a film világát vegyítő kísérleti akció. A magyarországi premier december 7-én a Nemzeti Színházban lesz.
-
Nem először találkozhat a Nemzeti közönsége David Doiasvili grúz rendezővel. A tavalyi Szentivánéji álom című előadásával Shakespeare vígjátékának, az idei MITEM-en pedig az Éjjeli menedékhelynek adott új értelmezést. Meglepő feldolgozásra készül a Cyrano májusi bemutatójával is. Kis orr, nagy színház?
