Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között
  • Nemzetis előadásokkal folytatódik a MITEM

    Egy manapság olyan divatos kreatívírás-óra feladata is lehetne a következő: írjon egy ötperces monológot a férfiakról. Hogyan kezdené?
  • Színház és film után – új verzióban látható a Juhász Ferenc verséből készült előadás

    A párizsi Festival de l'Imaginaire vendége A szarvassá változott fiú című előadás új változata. Vidnyánszky Attila először színházi előadásként, majd játékfilmként rendezte meg Juhász Ferenc versét. A párizsi vendégjátékra készülő produkció a színház és a film világát vegyítő kísérleti akció. A magyarországi premier december 7-én a Nemzeti Színházban lesz.
  • Jámbor József: Szuzuki Tadasi a 2020-as Thália-díj kitüntetettje

    Szuzuki Tadasi életművét Magyarországon sajnos kevéssé ismerjük, előadásai közül egy sem jutott el hozzánk, szakmai körökben sem tudnak túl sokat a munkásságáról. Ám ha minden igaz, 2023-ban, a Budapesten tartandó Színházi Olimpia keretében remény van rá, hogy végre a magyar közönség is élőben találkozhat e kivételes alkotó produkcióival, művészetével.
  • Ez a Mercutio és Tybald című darab...

    Tybaldot alakította a Nemzeti 1983-as Rómeó és Júliájában, a most készülő produkcióban Montague szerepében lép majd fel. Arra kértük, idézze fel a Nemzeti legendás egykori főrendezőjének, Sík Ferencnek a rendezését és alakját.
  • Vastaps a Ványa bácsinak – húsvét előtti ünnepi előadás

    Az egyetemes filmművészet egyik legjelentősebb rendezője, az olasz Federico Fellini híres mondata volt: a mozi nagy. Nem érdemes fokozatokat keresni, a moszkvaiak Ványa bácsijáról már az első tíz percben kiderült: ez nagy színház. Három órával később ez nem csupán bebizonyosodott, de egy megrendítő erejű előadással kápráztatták el a MITEM közönségét.
  • Miért öltük meg a romantikát?

    Nem először találkozhat a Nemzeti közönsége David Doiasvili grúz rendezővel. A tavalyi Szentivánéji álom című előadásával Shakespeare vígjátékának, az idei MITEM-en pedig az Éjjeli menedékhelynek adott új értelmezést. Meglepő feldolgozásra készül a Cyrano májusi bemutatójával is. Kis orr, nagy színház?
  • „Úton vagyunk a megváltás felé”

    A Csíksomlyói passiót 2018. augusztus 18-án a csíksomlyói hegynyeregben mutatta be a Nemzeti Színház. A produkciónak ezt a szabadtérre átalakított, helyi néptáncegyüttesekkel, énekkarokkal kibővített verzióját huszonötezer néző látta.
  • Fókuszban: a kortárs színház forrásvidékei

    Hogyan rendezzünk görög tragédiát? – elismert kutatók és fiatal rendezők mutatkoztak be az SZFE nemzetközi konferenciáján. Létezik-e még misztériumjáték? – tudományos tanácskozás zajlott a KRE, a PPKE és az SZFE szervezésében. A szakrális színház eredetéről is eszmét cseréltek az OSZMI bábkonferenciáján. Fel lehet-e kelteni a mai kiskamaszok érdeklődését Gárdonyi remekműve, az Egri csillagok iránt? A regény Vidnyánszky Attila rendezte grandiózus színpadi verziójának  szentelt  kerekasztal  már a Tokaji Írótábor jövő évi programjának témáját, az irodalmi művek színpadi adaptációjának kérdéskörét is érintette.
  • Szerelem a koronavírus idején – kordokumentum született a Nemzeti Színházban

    Maszkban próbáló színészek, koronavírusos rendező, a világjárvány és Shakespeare. Szerelem a koronavírus idején címmel a világjárvány korszakát dokumentáló filmet forgattak a kulisszák mögött a Nemzeti Színházban, amely a Rómeó és Júlia próbafolyamatát öleli fel. Az ötven perces alkotás csaknem egy éven át készült a pandémia idején.
  • Trianontól a Tündérkertig

    „Bováryné én vagyok” – szoktunk hivatkozni Flaubert-re, ha azt bizonygatjuk, hogy az írók leginkább önmagukat, a saját történetüket fogalmazzák újra. A színészek viszont a mások által megfogalmazott szövegeket mondják, mások szerepét játsszák. Kivétel Szarvas József, aki az önéletrajzi könyvéből készült Pustol a hó után ismét olyan lehetőséget kapott a Nemzeti Színházban, hogy önmagát adhatja. A Tizenhárom almafa Táncos Csuda Mózsijaként lép először színpadra, majd ezt a szerepet elengedve a viszáki Tündérkert megálmodójaként szólalhat meg, mivel napjainkig – sőt, tovább – ér a „trianoni utójáték”.
  • Üzenet Bergamoból - A változásnak belülről kell jönnie

    Az áprilisi MITEM-en - a mostanra sajnos a koronavírus epicentrumaként elhíresült - Bergamóból ismét fogadtuk volna a Teatro Tascabile társulatát, akik az indiai Kalatharangini Kathákali Iskolával koprodukcióban egy egész éjszakás Mahábhárata előadást mutattak volna be. A MITEM A FELHŐBEN sorozat mai részében a társulat jelenlegi vezetőjével, színésznőjével Tiziana Barbieroval beszélget Pintér Géza, és láthatnak két filmet is a társulatról illetve munkájukról.
  • „Van még remény a valódi globális kommunikációra”

    1976-ban Tadashi Suzuki és a Waseda Shogekijo színházi társulat (mostani nevén a Togai Suzuki Társulat, a SCOT) Tokióból a Toyama prefektúrában lévő Togába (a Nanto városához tartozó Toga faluba) költözött. Több mint negyven év telt el azóta. Eredetileg az eldugott hegyi faluban fennmaradt, hagyományos gassho-zukuri (szó szerinti fordításban „imára kulcsolt kéz”) stílusú, nyeregtetős, zsúpfedeles vidéki házak inspirálták Suzukit és társulatát arra, hogy Toga Sanbo néven színjátszó teret alakítsanak ki ezekben az épületekben, és ez mostanra nemzetközi előadóművészeti központtá nőtte ki magát.