-
A színész önmagam meghosszabbítása, hiszen ha kapcsolatot akarok teremteni egy másik személlyel a színházon keresztül, csak egy alteregón keresztül tehetem meg – mondja az Odin Teatret alapítója és rendezője, Eugenio Barba. A legendás alkotó és társulata tavaly a MITEM-en vendégszerepelt, idén ősszel pedig legújabb előadásukat mutatták be öt alkalommal a Nemzeti Színházban.
-
Szuzuki Tadasi életművét Magyarországon sajnos kevéssé ismerjük, előadásai közül egy sem jutott el hozzánk, szakmai körökben sem tudnak túl sokat a munkásságáról. Ám ha minden igaz, 2023-ban, a Budapesten tartandó Színházi Olimpia keretében remény van rá, hogy végre a magyar közönség is élőben találkozhat e kivételes alkotó produkcióival, művészetével.
-
Az egyetemes filmművészet egyik legjelentősebb rendezője, az olasz Federico Fellini híres mondata volt: a mozi nagy. Nem érdemes fokozatokat keresni, a moszkvaiak Ványa bácsijáról már az első tíz percben kiderült: ez nagy színház. Három órával később ez nem csupán bebizonyosodott, de egy megrendítő erejű előadással kápráztatták el a MITEM közönségét.
-
Most, a negyedik találkozó után elmondhatjuk: bevált az a gyakorlat, hogy a koncepciózus tematizálás erőltetése helyett inkább azokra a titkos erővonalakra figyelünk, melyek a meghívott produkciók áttételén keresztül évről-évre hű képet adnak a változó világról, a színházkultúra aktuális állapotáról. S az a nyitottság is visszaigazolódott, hogy meglátásunk szerint nemcsak a leghíresebb hivatásos kőszínházak képviselhetik a színházi elitet, hanem a prosperáló független társulatok is. Az idei fesztivált a „Világhírű rendezők, ünnepelt előadások” szlogennel hirdettük meg, amelynek programjában a megaprodukciókon túl kamara- és szólóprodukciók is helyet kaptak.
-
Nemzetközi kapcsolatépítés és a magyarság értékeinek sajátos színpadi megjelenítése – ez a két fontos pillére a Nemzeti Színház következő évadának. A teátrum a MITEM és a Színházi Olimpia kapcsolataiból profitálva tovább erősíti az együttműködést a nemzetközileg jegyzett színházi alkotókkal. A világszínház és a világirodalom kiemelkedő klasszikus műveinek megjelenítése mellett fontosnak tartjuk a magyar szerzők színpadra állítását, valamint a formanyelvi kísérletezést is. A következő szezonban kilenc bemutatót tervezünk.
-
A spanyoljárványt kell bezárni, nem a színházakat – viccelődött 1918 őszén a Színházi Élet, miközben a kór már ezrével szedte áldozatait. Október 20-án végre elrendelték a hatóságok a színházak, mozik, orfeumok bezárását. Tíz nap múlva újra kinyithattak, de korántsem a közegészségügyi helyzet javulása miatt. Közbeszólt a politika és az üzlet. A cél a történelmi Magyarország végóráiban is a tömegek „elvezetése és szórakoztatása” volt.
-
A párizsi Festival de l'Imaginaire vendége A szarvassá változott fiú című előadás új változata. Vidnyánszky Attila először színházi előadásként, majd játékfilmként rendezte meg Juhász Ferenc versét. A párizsi vendégjátékra készülő produkció a színház és a film világát vegyítő kísérleti akció. A magyarországi premier december 7-én a Nemzeti Színházban lesz.
-
Nem először találkozhat a Nemzeti közönsége David Doiasvili grúz rendezővel. A tavalyi Szentivánéji álom című előadásával Shakespeare vígjátékának, az idei MITEM-en pedig az Éjjeli menedékhelynek adott új értelmezést. Meglepő feldolgozásra készül a Cyrano májusi bemutatójával is. Kis orr, nagy színház?
-
Amikor 1914 novemberében haditudósítóként elindult a frontra, Molnár Ferenc befutott író volt. Megírta a Pál utcai fiúkat, Az ördögöt már New Yorkban is játszották, és túl volt a Liliom 1909-es sikertelen budapesti bemutatóján (csupán huszonhat előadást ért meg első nekifutásra egyik főműve).
-
A tradicionális görög maszkkal, amely a 10. Színházi Olimpia egyik szimbólumává vált, az olimpiaalapító görög rendező Theodórosz Terzopulosz ajándékozta meg a Nemzeti Színházat. Az ünnepélyes átadás a görög Epidauroszban, az ókori amfiteátrumban történt. A maszk kalandjainak miniepizódjait a Színházi Olimpia weboldalán és közösségi csatornáin is követhette a közönség. Az epizódokból összeállított úti film az indulástól kezdve a hazaérkezésig felöleli az európai körutat, bemutatva azt is, ahogy az Átmentem lélegzetelállító produkció részeként ifj. Simet László artistaművész vállán a Duna felett is átkelt a maszk.
-
A Nemzeti Színházban tartott Bánk bán maraton egy két évtizedes rendezői törekvés pillanatképe: Vidnyánszky Attila 2002 óta rendezi újra Katona József drámájának prózai, operai és tantermi változatát. A három előadás rendezőjét arról kérdezzük, miért tartja Katona művét a magyar drámairodalom egyik felülmúlhatatlan, shakespeare-i léptékű alkotásának, mennyiben tekint ma másként Bánk tragédiájára, mint húsz évvel ezelőtt, és miért aktuális ez a vérbő királydráma.
-
Húsvéttól Szent Iván éjjeléig a világszínház ünnepi találkozópontjává válik Budapest és Magyarország. 2023. április 01. és július 01. között 35 ország 200 társulata érkezik hazánkba a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében. A magyarországi olimpiához csatlakozó budapesti és a vidéki teátrumok egy külföldi és egy határon túli produkciót fogadnak – hogy melyeket, arról ők maguk döntenek. Így a Magyarországgal szomszédos országok magyar nyelvű színházi műhelyei is részesei lehetnek az olimpiának, a külföldi társulatok meghívása pedig tartós nemzetközi kapcsolatok kialakulását jelentheti a magyar teátrumok számára.
