-
A következő állomás a dráma trónfosztása tekintetében a Halotti pompa. Ebben az esetben Vidnyánszky Attila nem csupán a drámai szövegelőzményről mond le (azt korábban is több esetben megtette), de az előzetesen elkészített adaptáció igényéről is.
-
Mellszobrot állítottak Herczeg Ferencnek a magyar dráma napján, kedden a Nemzeti Színház épületében. A két világháború közötti korszak legnépszerűbb íróját megörökítő művet Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Takaró Mihály, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke leplezte le.
-
A szimpózium a Suzuki Company of Toga (SCOT) közel 50 éves színházi munkássága köré szerveződik, különös tekintettel a Suzuki színésztréning módszerre (SMAT). A esemény során megvizsgáljuk, hogyan és miért teremtett a SCOT egyetemes értékrendet a kortárs színház számára, amelynek a Színházi Olimpia egyik jelentős testet öltése.
-
Majmunka és Szindbád párosa Krúdy Gyula felejthetetlen írói szüleménye. Vajon mi e viszony titka? Miért tér vissza az özvegyasszonyhoz a háromszáz éves utazó? Meg lehet-e szabadulni Dayka Margit és Latinovits Zoltán filmbéli alakításától? Ezekről is kérdeztük a két szerepet alakító Udvaros Dorottyát és Mátray Lászlót.
-
A Nemzeti Színház ifjúsági programjai között fontos helyet foglal el az Ádámok és Évák ünnepe. A Szolnoki Szigligeti Színház által évekkel ezelőtt indított kezdeményezés gyorsan országos mozgalommá fejlődött. A Nemzeti Színház idén tizedik éve adja át Nagyszínpadát a diákszínjátszóknak a magyar kultúra napján, január 22-én. A gálára 290 középiskolás tanuló érkezik, hogy egy-egy általuk színpadra állított jelenetet mutassanak be Ó – és Újszövetségi igerészek alapján.
-
Elindult a Nemzeti Színház új évada, és már kikerültek a plakátjaink Budapest közterületeire! Ha szeretnél jegyet nyerni a Nemzeti Színház Ördögök című előadására, nincs más dolgod, mint benevezni az idei plakátvadászat játékunkra!
-
Együttműködési megállapodást írt alá 2019. április 4-én Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, és a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, Dr. Szabó Csaba, amelynek keretében a Magyar Nemzeti Levéltár korabeli iratokkal, dokumentumokkal segíti a Nemzeti Színház történetének bemutatását és feldolgozását.
-
„Egy vidám darabot szeretnék írni, amelyben maga az ördög is bukfencet hány” – írta színésznő feleségének, Olga Knippernek a már nagybeteg Csehov, aki közel egy évvel a halála előtt, negyvenhárom évesen fejezte be a Meggyeskertet, talán legletisztultabb, mégis legtitokzatosabb darabját.
-
Prosperót, Milánó hercegét jobban érdekelték a könyvek, mint az uralkodás, s ezt kihasználva fivére, Antonio elűzi őt lányával, Mirandával együtt. Egy szigetre vetődnek, ahol Prospero varázserejével kiszabadítja Arielt, a szellemet rabságából, és saját szolgálatába állítja. A sziget másik lakója, Caliban, az Arielt rabságra vető boszorkány félig ember, félig szörnyeteg ivadéka is őt szolgálja. Ariel nem lázong, bár vágyik a szabadságra, ellenben Caliban, a nyers, vad, nevelhetetlen ösztönlény folyton lázadozik.
-
Új oldaláról ismerhette meg a budapesti közönség Avtandil Varszimasvili társulatát, amely ezúttal nem egy klasszikus-adaptációt, hanem kortárs feldolgozást hozott a MITEM-re. A lovakat lelövik, ugye? leginkább az azonos című, Sydney Pollack rendezte amerikai filmklasszikusból ismerhető, ám a grúz rendezőnek sikerült tökéletesen a saját közegéhez és napjainkhoz idomítania a jól ismert történetet.
-
Két díjat kapott a Nemzeti Színház Brand című produkciója: Zsótér Sándor vette át a legjobb rendezésért, Trill Zsolt a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat a Trafóban tartott díjátadón.
-
Ritkán fordul elő, hogy egy színházi előadás már a megszületése előtt viták kereszttüzébe kerül. A Nemzeti Színház új bemutatója, a Marxtőkéje azonban nemcsak a várakozásokat, hanem az előzetes ítéleteket is felülírta: egy bátor, gondolkodásra hívó előadás született, amely egy máig ható eszmerendszer alapjait vizsgálja. A bemutatót március 27-én tartottuk, az első előadásra pedig március 28-án került sor – mindkettő teltházas érdeklődés mellett.
