Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között
  • Cipruson a Bakkhánsnők!

    Az idei International Festival of Ancient Greek Drama meghívására két különleges helyszínen – a ciprusi Kouriou ősi színházban és a csodálatos Makariou Amfiteátrumban a világszínház egyik nagymesterének, Theodórosz Terzopulosznak a rendezésében mutattuk be Euripidész: Bakkhánsnők című előadásunkat.
  • Utazik a Fodrásznő

    Algériában 7. alkalommal rendezik meg a Béjaia-i Nemzetközi Színházi Fesztivált (FITB) 2015. október 29 és november 5 között. Magyarországot a Nemzeti Színház Fodrásznő című előadása képviseli.
  • Múlt és jelen a színpadon

    Ürügy vagy „szereplő” a történelem a színpadon? Beszélhetünk ma is történelmi drámákról? Hogyan jelenik meg a múlt a színpadokon ma? Feladata-e a Nemzeti Színháznak a múlttal való foglalkozás? A témáról Gerő András történész, Horkay Hörcher Ferenc politikai filozófus, esztéta és Vidnyánszky Attila rendező-igazgató beszélgettek.
  • Szerintük a legjobbak

    Szavazásra kértünk irodalom- és színháztörténészt, rendezőt, kritikust és dramaturgot – szerintük melyek az 1945 után írt és bemutatott legjobb történelmi drámák. Az alábbi listák nem jelentenek értéksorrendet, a megjelölt darabokat mindenütt a bemutatásuk időrendjében közöljük (a darabok címe után zárójelben az ősbemutató éve). Végül még egy lista – az érdekeség, az „összevethetőség” kedvéért: a legtöbbször játszott történelmi drámák.
  • „Elhelyeztük a Nemzetit a világ színházi térképén”

    A Színházi Olimpia sikeréről, friss díjazottakról, a színházi világ húszas elitjéről, a kiváló háttérmunkáról, színinövendékekről és a társulat előtt álló számos feladatról is szó esett augusztus 21-én, a Nemzeti Színház 2023/2024-es évadnyitó társulati ülésén.
  • Színjáték a színjátékról – Mű-koptatott kiszerelés

    „A valóság-történelem-színjáték hármassága, az érvek-ellenérvek rendszere végigvonul a darabban. Erre különösen alkalmas a kaotikus, az időrendet felbontó, a figyelmet egyszerre több érzékterületről (hang-látvány) megragadó, karneválszerű rendezés.” (Balázs Géza) „…színdarab volna – csakhogy nem az. Hanem nem tudom, mi: az ’56-os forradalom megidézése hang- és fény-effektekkel, film- és zenerészletekkel, »realisztikus« és stilizált mozgással, Tóth Ilona tragikus, kibogozhatatlan, föltárások dacára is mindörökre föltárhatatlan történetén keresztül…” (Kukorelly Endre)
  • Dráma: osztályban, színpadon - Megjelent a Nemzeti Magazin új száma

    200 éves a Bánk bán – aktuális, érdekes, érhető? Színész, rendező, irodalmár, nyelvész, magyartanár Katona József művéről. Tündér, boszorkány, szobalány és a végzet asszonya – portréinterjú Katona Kingával. Menni vagy maradni? – trianoni színészsors... és sok egyéb érdekesség olvasható a Nemzeti Színház magazinjában.
  • Törékeny álmok – Üvegfigurák-bemutató a Gobbi Hilda Színpadon

    Az őszinteség erejét, a szeretetet és a lelki finomságok megértését emelte ki az Üvegfigurák rendezője és a darab két szereplője a bemutató előtti fotós próbán készült interjúkban. Tenessee Williams életrajzi elemekkel átszőtt művét Eirik Stubø állította színpadra a Nemzeti Színházban, őt és a szereplők közül Ács Esztert, illetve Berettyán Sándort kérdeztük az előadásról.
  • Művészeti folyóiratunk a Szcenárium dupla számmal jelentkezett

    A november-decemberi összevont szám főkuszában álló kérdés, hogyan válik valaki színésszé? A színészképzés kortárs európai és ázsiai modelljeiről szóló írások szerzői, elméleti felkészültségükön túl, maguk is színészek, rendezők, dramaturgok – a színházművészet gyakorlati művelői. 
  • „Nem lehetek más, csak a gonosz”

    Nem egy szabad, unalomból fakadó elhatározásról van szó, hanem egy olyan világról, amelyben nem lehet másnak lenni, mint gonosznak. Ez a mi valódi kérdésünk. Nem az, hogy miért lesz ilyen gonosz az ember, hanem hogy milyen világ az, amelyben ilyen gonosszá válik - írja Vecsei Miklós, a darab (újra)fordítója, az előadás szövegkönyvének szerzője.
  • Utcán a Nemzeti színészei

    A 2019/2020-as évad bemutatóit szeptember 2-től köztéri plakátokon, online és a print hirdetési felületeken új, egységes arculatú kreatív anyagokkal hirdeti a színház. A kilenc plakáton a Rocco és fivérei, a Médeia, a Tartuffe, a Macskajáték, A vihar, A súgó, a Tizenhárom almafa, az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája, a Leánder és Lenszirom szereplői láthatóak az előadások hangulatára utaló beállításokkal.
  • Álomgyár (részlet a darabból)

    Azt akarom mondani, hogy felmerült bennem egy olyan gyanú, hogy te vagy, aki nem tudja, hogy mi ez. Nekem egyszer csak úgy tűnt, de lehet, hogy nincs igazam, hogy éppen te vagy az, David, aki nem tudja, mi az, hogy szeretet... Ivan Viripajev ülönös hangvételű műveit sokfelé játsszák a világban, több mint húsz nyelvre fordították le őket, számos fesztiváldíjat kaptak. A Nemzeti Színházban futó Részegek után az Álomgyár jelenti Viripajev és Rizsakov együttműködésének újabb állomását.