-
Szavazásra kértünk irodalom- és színháztörténészt, rendezőt, kritikust és dramaturgot – szerintük melyek az 1945 után írt és bemutatott legjobb történelmi drámák. Az alábbi listák nem jelentenek értéksorrendet, a megjelölt darabokat mindenütt a bemutatásuk időrendjében közöljük (a darabok címe után zárójelben az ősbemutató éve). Végül még egy lista – az érdekeség, az „összevethetőség” kedvéért: a legtöbbször játszott történelmi drámák.
-
A Színházi Olimpia sikeréről, friss díjazottakról, a színházi világ húszas elitjéről, a kiváló háttérmunkáról, színinövendékekről és a társulat előtt álló számos feladatról is szó esett augusztus 21-én, a Nemzeti Színház 2023/2024-es évadnyitó társulati ülésén.
-
„A valóság-történelem-színjáték hármassága, az érvek-ellenérvek rendszere végigvonul a darabban. Erre különösen alkalmas a kaotikus, az időrendet felbontó, a figyelmet egyszerre több érzékterületről (hang-látvány) megragadó, karneválszerű rendezés.” (Balázs Géza)
„…színdarab volna – csakhogy nem az. Hanem nem tudom, mi: az ’56-os forradalom megidézése hang- és fény-effektekkel, film- és zenerészletekkel, »realisztikus« és stilizált mozgással, Tóth Ilona tragikus, kibogozhatatlan, föltárások dacára is mindörökre föltárhatatlan történetén keresztül…” (Kukorelly Endre)
-
200 éves a Bánk bán – aktuális, érdekes, érhető? Színész, rendező, irodalmár, nyelvész, magyartanár Katona József művéről. Tündér, boszorkány, szobalány és a végzet asszonya – portréinterjú Katona Kingával. Menni vagy maradni? – trianoni színészsors... és sok egyéb érdekesség olvasható a Nemzeti Színház magazinjában.
-
Az őszinteség erejét, a szeretetet és a lelki finomságok megértését emelte ki az Üvegfigurák rendezője és a darab két szereplője a bemutató előtti fotós próbán készült interjúkban. Tenessee Williams életrajzi elemekkel átszőtt művét Eirik Stubø állította színpadra a Nemzeti Színházban, őt és a szereplők közül Ács Esztert, illetve Berettyán Sándort kérdeztük az előadásról.
-
A november-decemberi összevont szám főkuszában álló kérdés, hogyan válik valaki színésszé? A színészképzés kortárs európai és ázsiai modelljeiről szóló írások szerzői, elméleti felkészültségükön túl, maguk is színészek, rendezők, dramaturgok – a színházművészet gyakorlati művelői.
-
Nem egy szabad, unalomból fakadó elhatározásról van szó, hanem egy olyan világról, amelyben nem lehet másnak lenni, mint gonosznak. Ez a mi valódi kérdésünk. Nem az, hogy miért lesz ilyen gonosz az ember, hanem hogy milyen világ az, amelyben ilyen gonosszá válik - írja Vecsei Miklós, a darab (újra)fordítója, az előadás szövegkönyvének szerzője.
-
A 2019/2020-as évad bemutatóit szeptember 2-től köztéri plakátokon, online és a print hirdetési felületeken új, egységes arculatú kreatív anyagokkal hirdeti a színház. A kilenc plakáton a Rocco és fivérei, a Médeia, a Tartuffe, a Macskajáték, A vihar, A súgó, a Tizenhárom almafa, az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája, a Leánder és Lenszirom szereplői láthatóak az előadások hangulatára utaló beállításokkal.
-
Azt akarom mondani, hogy felmerült bennem egy olyan gyanú, hogy te vagy, aki nem tudja, hogy mi ez. Nekem egyszer csak úgy tűnt, de lehet, hogy nincs igazam, hogy éppen te vagy az, David, aki nem tudja, mi az, hogy szeretet...
Ivan Viripajev ülönös hangvételű műveit sokfelé játsszák a világban, több mint húsz nyelvre fordították le őket, számos fesztiváldíjat kaptak. A Nemzeti Színházban futó Részegek után az Álomgyár jelenti Viripajev és Rizsakov együttműködésének újabb állomását.
-
Színfalak mögött címmel új, a kulisszák mögé kukucskáló sorozatot indít a Nemzeti Színház YouTube-csatornáján. A videókból a teátrum munkatársait ismerhetik meg alaposabban az érdeklődők. A sorozat első darabjában Verebes Ernővel találkozhatnak a nézők, aki amellett, hogy a társulatban vezető dramaturgként dolgozik, zeneszerzőként számos előadás zenéjét is jegyzi. Az évad elején bemutatott Mester és Margarita produkciója is egy ezek közül.
-
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1951-ben szerzett diplomát. Főiskolai hallgatóként a Belvárosi Színházban és az Ifjúsági Színházban szerepelt, a végzés után a Nemzeti Színház szerződtette. Megtisztelő volt számára, kitüntetés, hogy az ország legjelentősebb társulatába került. Életének egyik legemlékezetesebb napján, 1956. október 23-án a Petőfi-szobornál Batsányi János, Petőfi Sándor és Ady Endre verseit, s a Nemzeti dalt szavalta. „Megrázó volt, a több ezres tömeg velem együtt visszhangozta: A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, rabok tovább nem leszünk!!! Gyönyörű volt. Életemben ezt a csodálatos érzést még nem éreztem” – emlékezett. Az októberi napokban meghatározó tagja lett a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának, 1956. december 1-jén pedig bekerült a színház munkáját irányító intézőbizottságba. Büntetésül 1958-ban a József Attila Színházba száműzték. Életének erről az időszakáról sokszor faggatták, általában diplomatikusan fogalmazott; 1981-ben azonban már megjelenhetett az a kijelentése is, mely szerint „amikor 1963-ban visszakerültem a Nemzetihez, felnőtt színészi pályám valójában akkor indult”.
-
Október 1-jétől köztéri plakátokon, online és a print hirdetési felületeken egységes arculatú, művészi anyagokkal jelentkezik a Nemzeti. A kreatív kampány célja, hogy művészeinket és bemutatóinkat egyszerre népszerűsítse. Októberben Ács Eszter, Csurka László, Berettyán Sándor és Fehér Tibor (mindannyian Az ember tragédiájának szereplői), valamint Szűcs Nelli, Katona Kinga, Rácz József és Tóth László (mindannyian az Álomgyár (Dreamworks) című produkcióban játszanak) portréfotóival találkozhatnak az utcán, a villamosmegállókban, az újságokban és az interneten.
