-
Megrázó pillanatok, felkavaró szenvedélyek, a boldog-boldogtalanság figurái, finoman groteszk humorral átitatott helyzetek, lírai látlelet a szerelemről. Így lehetne összefoglalni a márciusban eltávozott rendezőnagyság, Rimas Tuminas hattyúdalát. Az Anna Karenina előadását Izraelből hozta el a MITEM-re a Gesher Színház, amely először járt itt, de remélhetőleg nem utoljára.
-
Könnyed szépség, líra, humor, s mindennek mélyén nagyon-nagyon emberi érzések és gondolatok – így lehetne röviden összefoglalni, mit is láttunk a madridiak előadásában a MITEM-en. A kortárs spanyol drámairodalom legismertebb és legelismertebb alkotója, Juan Mayorga által írt és rendezett előadás megindító, emocionális, azt lehet mondani, szívmelengető volt, s a közönség ezt honorálta is.
-
Két, bizonyos szempontból azt lehet mondani, hogy végletes előadást kaptunk a török-magyar kulturális évad részeként a MITEM-re érkezett produkcióktól. Az ankarai Államanya egy történelmi tematikájú, a múltat aprólékosan és korhűen feldolgozó mű, míg az isztambuli Háború és béke egy rendkívül izgalmas, korszerű-kortárs adaptációja Tolsztoj klasszikusának. Mindkettőnek vannak értékei.
-
Iglódi István hétfőn lenne 80 éves. Ebből az alkalomból koszorúzást és megemlékezést tartunk a sírjánál, amire szeretettel hívunk, várunk mindenkit.
-
Tragikus történet gyönyörű elbeszélésben. Ismét meghódította a budapesti közönség szívét a baskírok előadása. A társulat ősszel már szerepelt a Nemzeti Színházban a MITEM+ vendégeként, akkor egy kazah kortárs szerző művével, ám ezúttal saját népük meséjét hozták el, a színház névadójának művét, ami valójában egy baskír Rómeó és Júlia-történetként is felfogható.
-
A huszadik századi színház nagy megújítójára, a 150 éve született Vszevolod Mejerholdra emlékezett a 11. MITEM szakmai programja. Mejerhold munkásságát Béatrice Picon-Vallin színháztörténész és Valerij Fokin rendező, a szentpétervári Alkeszandrinszkij Színház igazgatója idézte fel, illetve egy dokumentumfilm segítségével is bepillanthattak a program résztvevői a kivételes ám tragikus sorsú alkotó mindennapjaiba.
-
A Nemzeti Színház a 2023/24-es évadot a „Királyok Évada” szlogennel hirdette meg. Szeptember 3-án volt a premierje Vidnyánszky Attila új Bánk bán-rendezésének, és 2024 február 2-án mutatták be Sík Sándor István királyát, de májusban színre került a Lear király kortárs átirata, a King Lear Shaw is.
-
Söptei Andrea, Herczegh Péter, Rátóti Zoltán, Kovács S. József, Pintér Szilvia kollégáink is ott lesznek a z FTC és az Albert Alapítvány immár hagyománnyá vált rendezvényén. 2024. augusztus 25-én, vasárnap reggel 9 órai kezdettel a XIII. Fradi Családi Nap alkalmából várják az érdeklődőket az FTC-MVM Népligeti Sportközpontba! Az Albert Flórián Labdarúgó Utánpótlás és Sportalapítvány által szervezett esemény a 2023-as sikerek nyomán zsinórban már a második évben nem csak sportos, hanem kulturális programokat is kínál.
-
“Készülünk egy ünnepre: ma délután győzni akarunk és Önökkel, Veletek biztosan sikerülni fog. Egy kicsit itt most mindnyájan egri vitézekké válunk, és mind érezhetjük azt a tüzet a szívünkben, lelkünkben, amellyel a hazát kell szolgálni, a hazáért kell létezni. Jó szórakozást, és győzni fogunk biztos!” - köszöntötte a résztvevőket Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház vezérigazgatója tegnap az Egri csillagok című előadás előtt az MVM Dome-ban.
-
Esthajnal – egy cigányballada ősbemutatójáról Szarka Tamás. Szatmárnémetiből Újvidéken át a Nemzetibe – Szilágyi Ágota. Százötven! – bepillantás a Fodrásznő kulisszái mögé. 200 éve született Podmaniczky Frigyes, a Nemzeti aranykorának intendánsa. És sok egyéb érdekes olvasnivalót kínál a Nemzeti Magazin legfrissebb száma.
-
A Női vonal XIII. képzőművészeti kiállítása - amely Magyar Festészet Napja kiemelt rendezvénye- az idén is a Zikkuratban tekinthető meg. A kiállítás megnyitóját október 18-án 18 órakor tartják. A kiállítás kurátora Vincze Angéla képzőművész, a Magyar Festészet Napja Alapítvány képviselője. Megnyitja: Sinkó István képzőművész, a MMA rendes tagja.
-
„A színház az önkifejezés egy egyszerű eszköze, amelynek a létrejöttéhez nem kell egyéb, mint egy tér, egy színész és a közönség, minden más ugyanis a képzeletünkben történik“ - mondja Jan Fabre, akinek a színháza művészi sokoldalúságának gyűjtőhelye, egy olyan laboratórium, amelyben a színpadi történetmesélés aktív részvételre hívja a nézőt, működésbe hozza képzeletvilágát, múltbeli élményeit megidézi.”
