-
A Magya Kultúra Napja tiszteletére a Nemzeti Színház ebben az évben is szélesre tárja kapuit az ország felnőtt színjátszó csoportjai előtt, bemutatkozási lehetőséget adva a legjobbaknak. A Pajtaszínházi Szemle előadásai ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek.
-
Az idei Színházi Olimpián a kőszínházi társulatok mellett országszerte folyamatosan jelen lesz a hazai és nemzetközi alternatív szcéna; az amatőr együttesek, az egyetemi színjátszó csoportok, az Eugenio Barba nevével fémjelzett „harmadik színház”, valamint a társművészetek: az irodalom, a képzőművészet, a zene, a tánc- és a cirkuszművészet képviselői. A Szcenárium című folyóiratunk 2014 novemberében indította útjára Félmúlt címmel interjú-sorozatát, mely ékesen bizonyította, hogy a hazai színházi élet hatvanas és hetvenes években szocializálódott nemzedékét már ugyanez a totális színházi szemlélet jellemezte...
-
Az idén nyáron elhunyt világhírű rendező, Peter Brook (1925–2022) munkássága kivételesen nagy hatással volt a megújulásra vágyó magyar színházkultúrára
-
Madách születésének századi évfordulója 1923-ban színházi ünnep is volt. A Nemzeti Színház új premierrel készült, amely az 1883-as ősbemutatót volt hivatott megújítani. Az országban ünnepségek sorát rendezték egész évben, a trianoni határokon kívül – sokszor a hatóságok ellenzése mellett és tiltása ellenére – is voltak emlékezések. Összeállításunkban a száz évvel ezelőtti országos ünnepségeket és a Nemzeti előadását mutatjuk be – ekkor született meg a Madách-kultusz.
-
Kemény Henrik bábművész idestova tíz esztendeje, hogy nincs közöttünk, s ez idő alatt nem született életét és művészetét bemutató monográfia. Ennek legfőbb oka, hogy a Debrecenben található hagyaték a mai napig nem kutatható.
-
Blattner Géza (1893–1967) bábművész 1918-tól kezdődő negyvenéves pályafutásának két mozzanatáról szeretnék beszélni. Az egyik az 1919-es budapesti Wayang játékok, a másik az a műsor, mely 1929 és 1930 között állt össze Párizsban. Mindkét esetben több műsorszámból összeálló előadásról volt szó, és más alkotóművészek is közreműködtek.
-
A commedia dell’arte mindenekelőtt a színészek munkája volt, akik megalkotói és értelmezői voltak saját szerepüknek. Azt a szerepet választották, amelyiket magukhoz legmegfelelőbbnek tartottak és amellyel azonosulni tudtak oly módon, hogy a dráma alkalmazkodott hozzájuk és nem ők a drámához.
-
A 10. Nemzetközi Színházi Olimpia keretében megvalósuló bábos programok, fesztiválok, rendezvények nagy száma és a hazai szakma egészét megmozgató előkészületek mindenesetre ezt bizonyítják.
-
Szarvas József, a Nemzeti Színház színművésze, a Kárpát-medence őshonos gyümölcskultúráját mentő Kovács Gyula Prima Primissima díjas pomológus feltétlen híve, a viszáki Kaszás Attila Pajtaszínház és Galéria tulajdonosa, Kárpát-medence első közösségerősítő szándékú viszáki Tündérkertje születésének előmozdítója március 26-án, második alkalommal szervezi meg a Nemzeti Színházban összművészeti gálaestjét, gyümölcsoltó-bemutatóval, kiállítással, könyvbemutatóval. Lesz Kolompos-koncert is, nem csak gyerekeknek.
-
A színház folyamatosan keresi a szövegeket, témákat, keresi a számára itt és most érvényes megszólalási lehetőségeket. És valószínűleg azért fordulunk ezekhez a nagy művekhez, mert mostanában nem születnek igazán átütő szövegek.
-
Gogol Háztűznéző című komédiáját március 19-én mutatta be a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Beregszászon. Az előadás a beregszászi társulat és a budapesti Nemzeti Színház közös produkciója.
-
Vidnyánszky Attila 2013 szeptemberétől kezdte meg első évadját a Nemzeti Színház igazgató-főrendezőjeként. A Szcenáriumban rendszeresen készítettünk vele interjúkat életútjáról, pályájának fordulópontjairól, színházvezetői stratégiájának alakulásáról.
