-
November 17-én 21 órától látható a Bánk bán maraton című dokumentumfilm az M5 kulturális csatornán. A Nemzeti Színházban tartott háromnapos maraton egy két évtizedes rendezői törekvés pillanatképe volt: Vidnyánszky Attila 2002 óta rendezi újra Katona József drámájának prózai, operai és tantermi változatát.
-
A Nemzeti Színház idén is csatlakozott az MTVA „Jónak lenni jó!” elnevezésű jótékonysági felhívásához. Ehhez kapcsolódóan meghirdetjük saját akciónkat is „Vedd át és terjeszd: segíteni jó!” szlogennel, melynek keretében a Magyar Teátrumi Társaság tagjait szólítjuk meg, hogy ők is álljanak össze egy-egy csoportos SMS küldésre, vagy hívás indításra. Az idei akcióval az Együtt az Autistákért Alapítványon keresztül egy autista gyerekeket és családjukat segítő diagnosztikai és terápiás centrum létrehozásához gyűjtünk támogatást.
-
A Megérkezett! valójában tíz monológ, tíz önvallomás, amely Jézus születésének történetét fogalmazza újra a zene és az ének nyelvén. A furulya, a doromb, a szájharmonika, a fütty ugyanolyan főszereplő ebben a hol lírai, hol ironikus, hol szívhez szóló, hol groteszk monológ-sorozatban, mint a megszokott szólóhangszerek: a gitár, a hegedű, a szólóének, vagy épp a kórus. Kövessék velünk a Megérkezett! Betlehemi történet dalait itt, vagy a Nemzeti Színház facebook-oldalán és youtube-csatornáján.
-
2008 óta biztosan tudjuk, hogy milyen lehetett az eredeti Bánk bán opera. A szakirodalom feltárta a bemutató egyes jeleneteit, sőt, pontosan látszik, hogy Erkel Ferenctől Oberfrank Gézáig ki és hol változtatott rajta. Ismert az is, hogy az egyes rendezések és zenetörténeti megközelítések miként írták újra a mű jelentését. Ami változatlannak tűnt: a kánonbeli helye.
-
Az idén januárban száz éve született Erdélyi Zsuzsanna (1921–2015) a magyar néprajztudomány kimagasló alakja. Az ő nevéhez fűződik a Kárpát-medence magyarsága által a legutóbbi időkig megőrzött orális hagyomány, az archaikus népi imádság műfajának a feltárása, funkciójának meghatározása, európai összefüggéseinek, eredet-történeti kérdéseinek vizsgálata. Sok ezer ima és ének birtokában bebizonyította, hogy ez a műfaj nálunk a késő középkor vallásos költészetének két kiemelkedő ágazatához, a passió-epikához és a Máriasiralom-lírához kötődik, de őrzi a szent színjátszás nyomait is.
-
Az Isteni színjáték egyik legszebb énekét, amely elbűvölte sok évszázad olvasóit, Dante a szerelem témájának szentelte. Az ének hőseinek, Francescának és Paolónak evilági sorsa tragikus volt: szerelem vitte kettejüket „egy halálba” (Pokol, V, 106). A túlvilágon pedig – a contrapasso (a talium) elvének megfelelően – olyan büntetés sújt le rájuk, mely vétküknek a tükörképe. A szerelem bűnösei ők, s ahogyan a földi létben elragadta őket a szenvedély, úgy szállnak a pokolban forró fekete szélvésztől („l’aere perso”; Pokol, V, 89) hajtva, szorosan egymáshoz simulva.
-
2020. március 16-a óta egyetlen olyan nap sem volt Magyarországon, amikor az előadó-művészet valamilyen hatósági korlátozás nélkül gyakorolható lett volna. Több mint egy év tapasztalatait gyűjtöttük össze. Kitekintünk a német, az amerikai, a svéd és a román színházi világra, hogy lássuk, hogyan kezelték a válságot tőlünk eltérő és hozzánk hasonló színházi struktúrájú országok. Megkérdeztünk fővárosi és vidéki színházigazgatókat, érdekképviseleti szervezeteket, hogy lássuk, milyen szakmai és művészi, közösségi és egyéni stratégiák alakították a színháziak életét. Csokorba szedtük az elérhető támogatásokat is.
-
A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben az egyetemeken működő színjátszó együttesek, diákszínpadok produkciói, a vetésforgó elvén működő országos fesztiválok különleges szellemi csemegéket ígértek. A Szkéné, az Universitas, a pécsi vagy a szegedi egyetemi színpad, a miskolci Silány Kínpad előadásait Paál István, Árkosi Árpád, Ács János, Solténszky Tibor, Geréb Ágnes, Kohler Katalin, Dúró Győző idejében legendák övezték.
-
Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájának egyik próbája után találkozunk a Júlia szerepét alakító Szász Júliával és a Rómeóként bemutatkozó Herczegh Péterrel a Nemzeti Színház büféjében. A két fiatal a fotózás kedvéért leveti a járvány miatt viselt arcmaszkot, és a jelképes színházi álarcok sem kerülnek elő, hiszen az alakoskodás távol áll tőlük, nevetésről sem lehet szó a készülő előadás kapcsán. Pedig végletek között feszül a dráma. Rómeó és Júlia megéli a legnagyobb boldogságot, majd a legszomorúbb tragédiát is – a történet szerint néhány nap, a színpadon néhány óra alatt.
-
A műhelymunka betekintést nyújt Theodórosz Terzopulosz elismert és nagy hatású módszerébe, amelyet nemzetközi drámaakadémiákon, drámaiskolákban és egyetemeken oktatnak, és világszerte inspirálta a színészi szakmát.
-
A legendás orosz rendező, Anatolij Vasziljev mintegy két évtizedes munkakapcsolata és közeli barátsága Törőcsik Marival köztudott a magyar színházi élet ismerői között. A Vasziljev társulatával eltöltött időszakot, az ott zajló elmélyült műhelymunkát örökítette meg ebben a dokumentumfilmben Maár Gyula, bepillantást nyújtva egy különleges színház működésének kulisszatitkaiba.
-
Akad még néhány helyszín, mely csendes vagy üres: a nagybetűs színház maga, mely semmi mást nem kíván a nézőtől, csak azt, hogy jelen legyen benne, hogy megmerítkezzen szent és tökéletes terében, az emberi alkotás igazi csúcsteljesítményében, s hogy fejet hajtson Melpomené és Thália ezredéves művészete előtt. A XVI. század végén Andrea Palladio ilyennek álmodta a vicenzai Teatro Olympicót, mesterien alkotva meg a teret egy régi börtön ősi falai között.