-
Brutalitás és kifinomultság, vérfürdő és költészet, bosszúvágy és anyai szeretet. Az ukrán Ivan Franko Nemzeti Drámai Színház Coriolanus-előadása e kiengesztelhetetlennek látszó ellentéteket is képes volt feloldani. Még mielőtt a kijevi társulat produkciójának titkát boncolgatnánk, a MITEM krónikájához hűen álljunk meg egy megjegyzés erejéig egy jelentős esemény említésénél. Tegnap ugyanis az idei Madách Nemzetközi Színházi Találkozón is bemutatkozott Eugenio Barba világhírű társulata, a dániai Odin Teatret.
-
A színpad számomra nem az a hely, ahonnan a saját véleményemet hirdethetem. Nincsenek válaszaim, csak kérdéseket tudok közvetíteni – mondja Heiner Goebbels, a 20. századi Európa valós és alternatív történelméről készült vízió rendezője. A német zeneszerző és rendező a Mindaz, ami történt és történhetne című nagyszabású és látványos előadásával szerepel a Színházi Olimpián június 8-án és 9-én a Tüskecsarnokban.
-
„Álmomban sem gondoltam, hogy pont Ukrajnától esek ennyire ámulatba” – nyilatkozta három éve Both Miklós zenész. És nemcsak amiatt idézzük a fiatal magyar muzsikust ehelyütt, mert hasonlót éltünk át az Ivan Franko Nemzeti Drámai Színház Morituri te salutant című előadása láttán, hanem mert Both és az ukrán színház produkciója között kapcsolat van. A közös pont neve: Susanna Karpenko.
-
Brecht kevés darabjára hatottak úgy a napi politika változásai, mint A gömbfejűek és a csúcsfejűekre (amelynek címe még így folytatódik: avagy a gazdag gazdaggal társul szívesen és műfaji meghatározása: egy rémmese). A darab 1932 és 1936 közötti időszakban keletkezett, amikor Németország előre nem látható módon és mértékben átváltozott. Brecht megbízást kapott, hogy a berlini Volksbühne számára dolgozza át Shakespeare Szeget szeggel című darabját.
-
„Nagyon vártam, hogy találkozhassak vele ismét … A színház munkatársai és társulata döbbenten fogadta tavaly a hírt, miszerint Eimuntas Nekrošius egy nappal a hatvanhatodik születésnapja előtt elhunyt” – kezdte a délutáni filmvetítéssel egybekötött pódiumbeszélgetést Kozma András dramaturg, melyet a világhírű litván rendező tiszteletére rendeztek tegnap a Kaszás Attila Teremben. A beszélgetés az esti nagyszínpadi előadás, a Saulius Šaltenis regényéből színpadra adaptált Kurafiak című dráma előtt kiváló alkalmat adott arra, hogy a MITEM közönsége méltó módon vegyen búcsút a tavaly novemberben elhunyt Nekrošiustól.
-
A panellakássá átalakított Kaszás Attila Terem első két sorát általában ifjú (női) rajongók foglalják el, hogy testközelből láthassák a színészek kétórás önfeledt játékát. Önfeledt Woyzeck? Igen, valószínűleg éppen emiatt a különleges hangulat miatt vált kultikussá az idei POSZT-ra is beválogatott előadás. // A délutáni Woyzecket követőn a cseh Divadlo Na Zábradli Hamletek című előadását láthatta a MITEM közönsége. A Gobbi Hilda Színpad színházi öltözőnek átalakított kulisszájában játszódó előadásban nem kevesebb, mint hét Hamlet lépett fel – köztük egy Jana Plodková által alakított női színésszel.
-
Hogy a Michael Thalheimer által rendezett A vágy villamosa mennyire lélegzetelállító és magával ragadó, arról a magyar közönség is meggyőződhetett tegnap este. Az előadás egy éve fut Németországban, turnét azonban most először vállalt a Berliner Ensemble. A kortárs német színház egyik legkiválóbb társulatát a Nemzeti Színház közönsége hosszú percekig tartó tapssal méltatta.
-
Talán V. Károly német–római császár volt az első a történelem során, aki büszkén hirdette, hogy „birodalmában sohasem nyugszik le a Nap”. A MITEM kedden mutatta be legnagyobb földrajzi kiterjedését: a portugál João Garcia Miguel Társulat és a kazak Auezov Kazah Állami Drámai Színház nemcsak messziről – egymástól mintegy kilencezer kilométerre –, hanem két teljesen eltérő kultúrkörből érkezett Budapestre.
-
A kulturális élményeket senkitől sem lehet elvenni, a maradandó élmények gazdagabbá teszik az embert. A Nemzeti Színházban bárki rátalálhat azokra az élményekre, amelyek ablakot nyitnak a világra, elgondolkodtatnak, örömmel töltik fel a lelket. Mindezekhez most kedvezményesen is hozzájuthatnak a színházkedvelők.
-
Három éve a MITEM főszervezője, számára a nemzetközi fesztivál elsősorban a közösségépítésről szól. Kulcsár Edit Ágota dramaturgi tevékenységéért és a magyar színházművészet nemzetközi el- és megismertetése terén végzett munkásságáért megkapta a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Magyar Központjának Hevesi Sándor-díját.
-
„Vegyék tudomásul, hogy Jézus Krisztus igenis létezett” – jelenti ki Woland A Mester és Margarita című Bulgakov-regényben. A Nemzeti Színházban látható színpadi változatban a titokzatos mágus szerepében Bordás Roland azzal zárja le a vitát, hogy „Jézus létezett, és punktum. Ez tény”. A színész hívő embernek mondja magát. Úgy érzi, megtalálta helyét a színház világában. Jó úton halad, még akkor is, ha a rossz fiú vagy éppen a sátán szerepét játssza. Sőt, szerinte nagyon összetett feladat a negatív figurák megformálása, bár azt is pontosan tudja: a két véglet között számtalan árnyalat létezik. Bordás Rolanddal, a Nemzeti Színház friss Junior Prima Díjas színművészével A Mester és Margarita bemutatója előtt, a főpróbahéten beszélgettünk.
-
A MITEM egyik küldetése, hogy a külföldi társulatok előadásai mellett a Nemzeti Színház is megmutathassa magát és azokat a határon túli magyar teátrumokat, amelyek kulturális erőforrásként táplálják a helyi közönséget – ilyen mondatokat időről időre leírunk, és nagy öröm, amikor megtapasztaljuk, hogy egy-egy színház több jól vagy kevésbé jól működő előadásgyárnál. A MITEM tegnapi vendége, a Komáromi Jókai Színház a példa arra, mit is jelent egy közösség számára a színjátszás, az önálló társulat.