-
Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapítója, a MITEM 2020 mai sajtótájékoztatójának díszvendége köszöntőjében bejelentette, hogy Magyarország elnyerte a 2023-as Színházi Olimpia rendezési jogát. A mai eseményen arra is fény derült, hogy április 8-án a világhírű amerikai rendező, Robert Wilson Oidipusz rendezésével veszi kezdetét a VII. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó. A május 17-ig tartó fesztiválon 15 ország 19 produkciója lesz látható, a Nemzeti Színház négy előadással képviseli Magyarországot. A MITEM bérletek január 21-től beválthatók, január 27-től pedig elindul a jegyértékesítés is.
-
Mi volna minden ajándék lényege? Hogyan készül a filmek magyar hangja? Miért félt egy társulat attól, hogy a közönség elzavarja őket? Milyen egy zúzós rekviem? A válaszokat Berecz András, Rátóti Zoltán, Schnell Ádám, Bocsárdi László, Szécsi Noémi adja. És még sok egyéb érdekességet kínál a Nemzeti Magazin karácsonyi száma.
-
A magyarországi bolgár, görög, német, roma, szerb, horvát, szlovák nemzetiségek előadásai láthatók március 21. és 27. között a Nemzeti Színházban. Rusz Milánnal, a Magyarországi Szerb Színház vezetőjével, a fesztivál egyik szervezőjével beszélgettünk.
-
Tisztelt Nézőink! A betegség miatt elmaradt Fekete ég - Molnár Ferenc: A fehér felhő április 29-re hirdetett előadásra megvásárolt jegyek átcserélhetők a 2015. május 5-i 19 órakor kezdődő előadásra vagy visszaválthatók legkésőbb 2015. május 20-án 18.00-ig az Andrássy út 28. sz. alatt lévő jegyirodánkban valamint a Nemzeti Színház épületében lévő jegypénztárunkban.
-
Kedves Nézőink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy színházunkban a nyitásra készülünk. Májusban előadásokat még nem tervezünk, de próbák jelenleg is folynak. Készül A Mester és Margarita, melyet Alekszandar Popovszki rendez. Elindult Az ajtó próbafolyamata Szabó K. István rendezővel, és május végén újra próbál Vidnyánszky Attila és a Rómeó és Júlia csapata, hiszen június 11-én végre bemutatjuk Önöknek az előadást!
-
A magyar kulturális élet és benne a színház zsidótalanításának fordulópontját az 1938-as első zsidótörvény jelentette. Színészek és színházi dolgozók veszítették el az állásukat, pár év múlva az életük is veszélyben forgott. Voltak, akik maradtak és reménykedtek, voltak, akik az emigrációt választották. Voltak igazgatók, akik megpróbálták megkerülni a rendelkezéseket, és voltak, akik mindent megtettek a betartásukért. A holokauszt emlékévében készült összeállításunkban megidézzük a vészterhes kor színházi fő- és mellékszereplőit, és azt is, ki mit tudott és mert tenni. Intézmények és személyes sorsok elsősorban az áldozatok szemszögéből. Pillanatfelvételek a magyar színház 1938 és 1944 közötti időszakából.
-
A 10. MITEM részeként, a beregszászi színház 30. születésnapját ünneplő rendezvénysorozat keretében tartották a díjátadót. A Nemzeti Színház nagyszínpadán, a Tóték című előadás végén hívta színpadra Varga Zsuzsát és Bakota Árpádot Szűcs Nelli, a díj alapításának kezdeményezője és Sin Edina a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója. Varga Zsuzsa a Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas művésze, Bakota Árpád pedig a Csokonai Színház társulatának tagja, Jászai Mari- és Csokonai-díjas művész.
-
A Színházi olimpia a világ színházi életének egyik legnagyobb presztízsű, szakmai és társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű eseménye, melyet a neves görög színházrendező, Theodórosz Terzopulosz kezdeményezésére alapítottak 1994-ben. A magyar színház élet és azon belül a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) kiemelkedő elismertségét jelzi, hogy a Nemzetközi Színházi olimpia szakmai bizottsága Magyarországnak ítélte a következő, 10. (jubileumi) Színházi olimpia rendezésének jogát 2023-ban, Madách Imre születésének 200. évfordulóján.
-
A kortárs spanyol színház meghatározó alkotója, Ignacio García állította színpadra Lope de Vega klasszikus darabját a Nemzeti Színházban, az előadást 2022. április 13-ától láthatják a nézők. Szerelem, féltékenység, lobbanó szenvedélyek – igazi délszaki temperamentumot hozott ki a színészekből a rendező, aki főként az erős női karakterekre fókuszálta színpadi adaptációját. A bemutató előtt a spanyol rendező, valamint Tóth Auguszta és Berettyán Sándor színművészek beszéltek a próbafolyamatról és az előadásról.
-
A trianoni tragédia után is megmaradt a nemzet, mert sokan tisztában voltak vele, hogy "a nemzet egysége nem bontható meg, ha tudjuk: az állam és a nemzet közül a nemzet a fontosabb" - Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai ezek a Nemzeti Összetartás Napja alkalmából tartott számos megemlékezés egyikén Nyíregyházán. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, közösségi oldalán mondta: 101 évvel Trianon után Magyarország él, megerősödött, folyamatosan nyeri vissza gazdasági függetlenségét, politikai cselekvőképességét, és növeli szerepét ebben a régióban. E jeles nap záró eseménye zajlott a Nemzeti Színházban. Balog Zoltán református püspök szavai után hazánk közjogi méltóságai és a közélet, kultúra meghívott vendégei a Tizenhárom almafa című előadásunkat nézték meg.
-
A MITEM fesztiválon első ízben mutatkoznak be a kaposvári látványtervező hallgatók. Jelen kiállítás a harmadéves (végzős) hallgatók terveiből válogat. A 2017/2018 év őszi szemeszterében a hallgatók Brecht műveivel foglalkoztak, a díszlet és jelmeztervek a Koldusopera, A szecsuáni jólélek és a Kurázsi mama című drámákhoz készültek.
-
„Egy vidám darabot szeretnék írni, amelyben maga az ördög is bukfencet hány” – írta színésznő feleségének, Olga Knippernek a már nagybeteg Csehov, aki közel egy évvel a halála előtt, negyvenhárom évesen fejezte be a Meggyeskertet, talán legletisztultabb, mégis legtitokzatosabb darabját.
