-
„Egyes jelenetek eljuthatnak a nézőközönség tűrőképességének határáig, akkora a zaj, a mozgás...” (Balázs Géza) / „a krokodil nem elég szép, nem elég jól kidolgozott – pedig itt pénz bőven van mindenre, de mégsem működik a dolog” (Vekerdy Tamás)
-
Tíz éve, 2014. március 7-én volt a János vitéz bemutatója, és 2024. március 19-én látható 200. alkalommal Petőfi Sándor klasszikus verses meséje a Nemzeti Színpadán. "Semmit nem változott a történet célja, jelentése, sem a darabban megfogalmazott üzenetek. Ha engem kérdeznek, ez a legfontosabb irodalmi művünk, amellyel a gyermekekhez fordulunk. A János vitéz a kibontakozó emberi lélekről szól, az úton elinduló kis ember számára egyfajta kapaszkodó, útmutató, átélhető csodahalmaz egy igazi hőssel, akivel azonosulni lehet. Arról szól, hogy a hűség elnyeri jutalmát, ha igazán hűséges vagy, akkor még a halálból is vissza tudod hozni a kedvesedet." (Vidnyánszky Attila az előadás rendezője)
-
Hogy egy színházi alkotó esetében mennyire fontos a munkáival való személyes találkozás, felesleges lenne hosszan bizonygatni. A színház élő művészet, épp ezért elbeszélés, elemzés, kritika, fénykép, de még video- és hangfelvétel sem képes kellően visszaadni egy-egy színpadi történés fényeit, akusztikáját, élő szervezetét, néha szagokkal elegyes illatát, transzcendes burkát, aurájának rétegeit, rezgéseit.
-
A hatodik MITEM első külföldi színházi produkciójára került sor tegnap este. A belgrádi Szerb Nemzeti Színház Ivanovja két és háromnegyed órás csehovi lebegés, az orosz szerző egyik legtitokzatosabb szövege alapján. // Szerdán 19 órakor Szász János Caligula helytartója című rendezésével folytatódik a MITEM. Az előadást követő közönségtalálkozón alighanem szóba kerül az is, hogy a Székely János 1972-es drámájára épülő produkciót beválogatták az idei POSZT versenyprogramjába is.
-
Meddig kell, illetve lehet kiszolgálni a hatalmat? – ez a fő kérdése Székely János Caligula helytartója című darabjának. Pontosabban az egyik, mert mint az a tegnap esti pódiumbeszélgetésen kiderült, mindenki más-más üzenetet dekódol, s más-más réteget vél benne felfedezni. Abban azonban minden jelenlévő egyetértett, hogy a Szász János rendezte előadás remek vitaindító, mozgalmas és feszültségekkel teli, s nem utolsó sorban életre szóló élményt ad.
-
Különleges előadással érkezik a 10. Színházi Olimpia keretében megszervezett Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra a Nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház: humor és önirónia, gyilkosság, reinkarnáció és a bosszú egyvelegét tárja elénk a Silviu Purcărete eredeti szövegkönyve alapján létrejött előadás, amelynek alapját a IV. Tsuruya Namboku kabuki darabja adja. A május 18-án és 19-én, azaz ma és holnap, a budapesti Eiffel Műhelyházban megtekinthető A megesett hercegnő története című, rangos díjjakkal is elismert produkció az európai és japán kultúra közötti párbeszédhez alkot érdekfeszítő kommentárt. A világhírű román rendezővel, Silviu Purcăretevel beszélgettünk.
-
A világjárványt az egészségvédelem érdekében különböző szabályozásokkal korlátok között kell tartani, de az nem fajulhat el az egyének teljes társadalmi elszigeteltségévé - mondja Sergio Escobar a Piccolo Teatro igazgatója a MITEM a felhőben sorozatuk interjújában.
-
„Volt öt-hat estém” – szólt a magyar színház meghatározó alakjának, Törőcsik Marinak a híres mondata. A Nemzeti Magazin különszámban olvashatnak a művész örömeiről, sikereiről, veszteségeiről, a színházi és a filmes életműről, szerepekről, pályatársak emlékeiről.
-
Mitől átélhető egy kortárs tatár dráma egy magyar fesztiválon? „Nálunk is sok fiatal elvándorol külföldre. Csak nálunk a külföld belföldön van, a neve: Moszkva” – mondta a Jövevény című előadás után Farid Bikcsantajev rendező, a kazanyi Kamal Galiaszgar Tatár Állami Színház művészeti igazgatója.
-
Brutalitás és kifinomultság, vérfürdő és költészet, bosszúvágy és anyai szeretet. Az ukrán Ivan Franko Nemzeti Drámai Színház Coriolanus-előadása e kiengesztelhetetlennek látszó ellentéteket is képes volt feloldani. Még mielőtt a kijevi társulat produkciójának titkát boncolgatnánk, a MITEM krónikájához hűen álljunk meg egy megjegyzés erejéig egy jelentős esemény említésénél. Tegnap ugyanis az idei Madách Nemzetközi Színházi Találkozón is bemutatkozott Eugenio Barba világhírű társulata, a dániai Odin Teatret.
-
A színpad számomra nem az a hely, ahonnan a saját véleményemet hirdethetem. Nincsenek válaszaim, csak kérdéseket tudok közvetíteni – mondja Heiner Goebbels, a 20. századi Európa valós és alternatív történelméről készült vízió rendezője. A német zeneszerző és rendező a Mindaz, ami történt és történhetne című nagyszabású és látványos előadásával szerepel a Színházi Olimpián június 8-án és 9-én a Tüskecsarnokban.
-
„Álmomban sem gondoltam, hogy pont Ukrajnától esek ennyire ámulatba” – nyilatkozta három éve Both Miklós zenész. És nemcsak amiatt idézzük a fiatal magyar muzsikust ehelyütt, mert hasonlót éltünk át az Ivan Franko Nemzeti Drámai Színház Morituri te salutant című előadása láttán, hanem mert Both és az ukrán színház produkciója között kapcsolat van. A közös pont neve: Susanna Karpenko.