Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között
  • Valerij Fokin üzenete a Nemzeti társulatának és közönségének: „Ne felejtsük el az élő színházat”

    A változásokkal együtt ne feledkezzünk meg a legfontosabbról, hogy miért is van mindez, mivégre van a színház. Hogy ne felejtsük el az élő színházat. Hogy ne áruljuk el. Ez nagyon fontos - mondja Oroszország egyik legnevesebb rendezője, a moszkvai Mejerhold Művészeti Központ alapítója és a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház művészeti vezetője Valerij Fokin. Videó üzenetében beszél arról, hogyan érintette őket a világjárvány, milyen változások körvonalazódnak munkájukban és melyek azok az értékek, amelyekhez minden körülmények között ragaszkodni érdemes. 
  • 11. MITEM a Nemzeti Színházban

    „A világ legjobb színházai jelentkeznek nálunk, mert itt akarnak lenni, részt akarnak venni ezen a találkozón” – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója a MITEM sajtótájékoztatóján. A programban ezúttal baskír, belga, bolgár, grúz, görög, izraeli, olasz, spanyol, szlovák és török társulatok előadásai szerepelnek.
  • Elhúzza a nótájukat

    Pál Lajos börtönzenészként segíti a Földes László Hobo által alakított kultúrost A Gulag virágaiban, aki azt a feladatot kapta, hogy a barakkban méltó módon ünnepeljék meg a nagy októberi szocialista forradalmat. A rabok névtelenül, jelige alatt küldözgetik be az alkotásaikat, és ezekből próbálják összeállítani az ünnepi műsort.
  • Kilóg a krokodilláb – Mindent megpróbáltam...

    „Egyes jelenetek eljuthatnak a nézőközönség tűrőképességének határáig, akkora a zaj, a mozgás...” (Balázs Géza) / „a krokodil nem elég szép, nem elég jól kidolgozott – pedig itt pénz bőven van mindenre, de mégsem működik a dolog” (Vekerdy Tamás)  
  • Mese és beavatás - Tíz éves a János vitéz

    Tíz éve, 2014. március 7-én volt a János vitéz bemutatója, és 2024. március 19-én látható 200. alkalommal Petőfi Sándor klasszikus verses meséje a Nemzeti Színpadán. "Semmit nem változott a történet célja, jelentése, sem a darabban megfogalmazott üzenetek. Ha engem kérdeznek, ez a legfontosabb irodalmi művünk, amellyel a gyermekekhez fordulunk. A János vitéz a kibontakozó emberi lélekről szól, az úton elinduló kis ember számára egyfajta kapaszkodó, útmutató, átélhető csodahalmaz egy igazi hőssel, akivel azonosulni lehet. Arról szól, hogy a hűség elnyeri jutalmát, ha igazán hűséges vagy, akkor még a halálból is vissza tudod hozni a kedvesedet." (Vidnyánszky Attila az előadás rendezője)
  • Jámbor József. Szuzuki Tadasi – a téridő színpadi filozófusa

    Hogy egy színházi alkotó esetében mennyire fontos a munkáival való személyes találkozás, felesleges lenne hosszan bizonygatni. A színház élő művészet, épp ezért elbeszélés, elemzés, kritika, fénykép, de még video- és hangfelvétel sem képes kellően visszaadni egy-egy színpadi történés fényeit, akusztikáját, élő szervezetét, néha szagokkal elegyes illatát, transzcendes burkát, aurájának rétegeit, rezgéseit.
  • Spleen és nevetés különös kevercsével nagy tapsot kapott a szerb Nemzeti Ivanovja

    ​A hatodik MITEM első külföldi színházi produkciójára került sor tegnap este. A belgrádi Szerb Nemzeti Színház Ivanovja két és háromnegyed órás csehovi lebegés, az orosz szerző egyik legtitokzatosabb szövege alapján. // Szerdán 19 órakor Szász János Caligula helytartója című rendezésével folytatódik a MITEM. Az előadást követő közönségtalálkozón alighanem szóba kerül az is, hogy a Székely János 1972-es drámájára épülő produkciót beválogatták az idei POSZT versenyprogramjába is.
  • Caligula helytartója, rétegek és dilemmák – Szász János rendezésével folytatódott a MITEM

    Meddig kell, illetve lehet kiszolgálni a hatalmat? – ez a fő kérdése Székely János Caligula helytartója című darabjának. Pontosabban az egyik, mert mint az a tegnap esti pódiumbeszélgetésen kiderült, mindenki más-más üzenetet dekódol, s más-más réteget vél benne felfedezni. Abban azonban minden jelenlévő egyetértett, hogy a Szász János rendezte előadás remek vitaindító, mozgalmas és feszültségekkel teli, s nem utolsó sorban életre szóló élményt ad.
  • Silviu Purcărete: „A szépséget éppen a műfajok, a stílusok egyvelege adja”

    Különleges előadással érkezik a 10. Színházi Olimpia keretében megszervezett Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra a Nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház: humor és önirónia, gyilkosság, reinkarnáció és a bosszú egyvelegét tárja elénk a Silviu Purcărete eredeti szövegkönyve alapján létrejött előadás, amelynek alapját a IV. Tsuruya Namboku kabuki darabja adja. A május 18-án és 19-én, azaz ma és holnap, a budapesti Eiffel Műhelyházban megtekinthető A megesett hercegnő története című, rangos díjjakkal is elismert produkció az európai és japán kultúra közötti párbeszédhez alkot érdekfeszítő kommentárt. A világhírű román rendezővel, Silviu Purcăretevel beszélgettünk. 
  • A színház valódi értéke - Beszélgetés Sergio Escobarral, a milánói Piccolo Teatro igazgatójával

    A világjárványt az egészségvédelem érdekében különböző szabályozásokkal korlátok között kell tartani, de az nem fajulhat el az egyének teljes társadalmi elszigeteltségévé - mondja Sergio Escobar a Piccolo Teatro igazgatója a MITEM a felhőben sorozatuk interjújában.
  • „Senkié és mindenkié” Törőcsik – a Nemzeti Magazin különszáma

    „Volt öt-hat estém” – szólt a magyar színház meghatározó alakjának, Törőcsik Marinak a híres mondata. A Nemzeti Magazin különszámban olvashatnak a művész örömeiről, sikereiről, veszteségeiről, a színházi és a filmes életműről, szerepekről, pályatársak emlékeiről.
  • Tatárok Kanadában – Identitásdrámával folytatódott a MITEM

    Mitől átélhető egy kortárs tatár dráma egy magyar fesztiválon? „Nálunk is sok fiatal elvándorol külföldre. Csak nálunk a külföld belföldön van, a neve: Moszkva” – mondta a Jövevény című előadás után Farid Bikcsantajev rendező, a kazanyi Kamal Galiaszgar Tatár Állami Színház művészeti igazgatója.