-
Egész kis ökológiai blokkot alkotott a MITEM fesztiválprogramjában a legutóbbi előadások közül a londoni Complicité és a Belgiumból érkező Troubleyn-Jan Fabre Színháza produkciója. Utóbbi előadás, a Resurrexit Cassandra leginkább történetfilozófiai megközelítése és különleges szimbolikája okán volt figyelemre méltó.
-
Miért aktuális a franciának egy szovjet darab? Hogyan rombolják életünket az új ideológiák? Milyen is Európa – színházi szemmel? A MITEM és a Színház Olimpia sztárrendezői válaszolnak: Jean Bellorini, Heiner Goebbels, Andrei Șerban. Papjelöltből színházigazgató – a mexikói színház legendája: Luís de Tavira. És sok egyéb olvasnivalót kínál a Nemzeti Magazin friss száma.
-
Csíksomlyó és Esztergom után augusztusban Debrecenben lesz a következő állomása a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciójának, a Csíksomlyói passió szabadtéri változatának - jelentették be a szervezők hétfőn a debreceni Kölcsey központjában.
-
A MITEM meghívására június 16–18. között öt alkalommal is láthatjuk a Színházi Olimpia részeként a nemzetközi kulturális élet ikonikus alakja, a Franciaországban élő Slava Polunin legendás társulatának SnowShow című előadását. A művésszel a három évtizede hatalmas sikerrel játszott darab kapcsán beszélgettünk.
-
A visegrádi országok és tágabb értelemben egész Közép-Kelet-Európa nemzetei elé példát állíthat a felvidéki mártír politikus, Esterházy János életútja. Ebből a minden részletében drámai pályafutásból készült Lukácsy György Hazatérés című színdarabja, amelynek bemutatóját október 28-án tartja a Nemzeti Színház. Az előkészületekről a mű történész-szakértőjét, Molnár Imrét kérdeztük.
-
November 20-án vasárnap délután 17 óra 30-tól rendhagyó könyvbemutatónak ad otthont a Nemzeti Színház. Szilágyi Andor Tóth Ilonka című drámájának előadása előtt Szakolczai Attila Gyilkosság különös kegyetlenséggel című, most megjelent könyve kapcsán M. Kiss Sándor történész beszélget a szerzővel a dráma történelmi hátteréről. Az állítólagos Kollár-gyilkosságról, a Tóth Ilona és társai ellen folytatott koncepciós perről, a napjainkban is zajló Tóth Ilona-vitáról.
-
Melyiket a kilenc közül? – kérdezhetném Jókai Mór karácsonyi novellájának hősével, aki nem tud választani kilenc gyereke közül, mert mindegyik kedves a szívének. A kilenc előadás, amit az idei MITEM-en láthattam, kivétel nélkül tanulságos volt. A tatároké, az Ashik Kerib azért, mert rámutatott, honnan indult a színház, a román Faust azért, mert azt prezentálta, hogy egy-egy előadás ma már szétfeszítheti a kőszínházi kereteket.
-
Az MVM Dome készpénzmentes ház! Ebből sok dolog következik, a parkolójegy vásárlástól a büfé használatáig. Kérjük nézőinket, akik az Egri csillagok című előadásunkat az MVM Dome-ban fogják megnézni, olvassák el figyelmesen az írást!
-
Talán nem véletlenül alakult ki látens, de annál izgalmasabb koncepcionális vita Nagy József és Vidnyánszky Attila között a MITEM 2017 kapcsán. Azt írja a koreográfus a fesztiválköszöntőjében saját korábbi avignoni társművészi-fesztiválszervezői krédójáról: „Rendkívüli alkalmat teremtett ez számomra, hogy művészi világomat, territóriumomat (…) hozzám közel álló alkotókon keresztül is bemutathassam.” Szerinte Vidnyánszky a MITEM-en szintén „egy hozzá közelálló művészi univerzumot akar bemutatni, a színházon belül egy olyan költői vonalat, amely az ő látásmódjára is jellemző”. Amikor Kornya István szembesíti ezzel a felvetéssel Vidnyánszkyt, ő úgy reagál e magazin hasábjain erre: „a MITEM – de igaz ez a Nemzeti Színházra is – tükrözi az én színházi ízlésemet… De (…) koncepciójában van egy még ennél is fontosabb szempont: a nyitottság. Sőt, maga a nyitottság a koncepció!” Az interjú címe is ez a végső tétel lesz, attól tartok azért, mert Nagy József mellett mások is úgy érezhették, mintha túlságosan is a Nemzeti Színházban érvényesülő színházesztétika határozná meg a MITEM-es külföldi előadások, határon túli színházi programok válogatását.
-
„Netán a színjátszás ókori istene újra birtokba vette ősi működési területét, a színházat, és egyúttal beköltözött hipermodern, szuper-digitalizált világunkba? Vajon ez a visszatérés egy korábbi állapot helyreállítására vagy valami radikális megújulásra irányul?” – Erika Fischer-Lichte színházkutató kérdéseire keresik a válaszokat a beszélgetés résztvevői.
-
„Ki lehet ez?” – összeállítás Bodrogi Gyula 90. születésnapjára: hét évtized a színpadon. 11. MITEM – in memoriam Rimas Tuminas. Interjúk: Jan Fabre, Alessandro Serra. A szerzetes és a drámaíró Sík Sándor. Ficsku Pál novellája színházról, Istenről, flipperről. És sok egyéb érdekességet és olvasnivalót kínál a Nemzeti Magazin legfrissebb száma.
-
Van egy színész. Szeret. Azt mondja, velem akar megöregedni. Esterházy van a matraca mellett. Más is van, például Csáth Géza, meg Szép Ernő, ott a férfiak mind sorban, csak én nem vagyok a matraca mellett. Nők is vannak a matracán, matracában, a matraca alatt, hétszer hét életű Juditok, ott kísértenek fehér húsukkal, némán követelőzve, múlt, jelen és jövő időben. Néha a matracán alszom én is, ez is igaz, zabszalma, de hát akkor miért nem olvas engem, hamár. Szamár maga, mondja, és megsimogatja a fejem, mintha valami rossz fát tettem volna a tűzre, de ő, a bölcs felnőtt megbocsájt, elnézi nekem gyerekes botlásom. Ő nem Othelló elvégre, Prosperó sem, és Lear is csak hálni jár belé. Ha tudná, hétszentség, hogy nem bocsájtana meg.
