-
Az idén nyáron elhunyt világhírű rendező, Peter Brook (1925–2022) munkássága kivételesen nagy hatással volt a megújulásra vágyó magyar színházkultúrára
-
A cenzúra négy nap alatt engedélyezi a mű kiadását. A borító igencsak gyengécske rajzát (amely a kocsmába benyitó Fejenagyot ábrázolja) állítólag Petőfi készítette. A műnek nem volt sikere. Sőt hevesen támadták: a pozsonyi Hírnök kritikusa szerint a hölgyközönséget megbotránkoztató és elégetendő, a Honderű azt írta, „…ahelyett, hogy leereszkednék költő a néphez, melynek nyelvén szól, lealjasul a pórhoz…”
-
Január 11-én a Soltis Lajos Színház Prométheusz című előadása látható a Kaszás Attila teremben. A darab rendezője színházunk dramaturgja, Kozma András. Az előadás 2015 nyarán Zsámbékon került elsőként közönség elé.
-
"Az előadásunkban megjelenő gyermek-zseni Petőfi újrateremti a világot. Számunkra ez a legfontosabb tulajdonsága. Ő képes volt arra, hogy egy banális falusi kocsmai verekedést briliáns nyelvi fordulatokkal jelenítsen meg."
-
Ötödik éve folytatódik a vidéki amatőr társulatokat támogató Pajtaszínház program, a színjátszókörök 2020 januárjában a budapesti Nemzeti Színházban mutatkoznak be a Pajtaszínházi Szemlén - hangzott el a hétfői sajtótájékoztatón, a Nemzeti Gobbi Hilda Színpadán. A Pajtaszínház program országos szakmai napjára 19 megye településeiről, többek között Kömpöcről, Pellérdről, Gádorosról, Girincsről, Királyhegyesről, Bősárkányból és Mányról érkeztek a résztvevők.
-
Söptei Andrea, Herczegh Péter, Rátóti Zoltán, Kovács S. József, Pintér Szilvia kollégáink is ott lesznek a z FTC és az Albert Alapítvány immár hagyománnyá vált rendezvényén. 2024. augusztus 25-én, vasárnap reggel 9 órai kezdettel a XIII. Fradi Családi Nap alkalmából várják az érdeklődőket az FTC-MVM Népligeti Sportközpontba! Az Albert Flórián Labdarúgó Utánpótlás és Sportalapítvány által szervezett esemény a 2023-as sikerek nyomán zsinórban már a második évben nem csak sportos, hanem kulturális programokat is kínál.
-
„Le kell szögezni: a próbák elején tartunk. Járkálunk, tapogatózunk valahol a lényeg körül, és persze reméljük, hogy képesek leszünk meg is ragadni. Mindig kínkeserves dolog a lényeget megfogni. De ez a munkánk. A keresés” – mondja Cserhalmi György, aki az apát, Pataki Istvánt játssza a Körhintában. Szerepről, alakításról nem beszél. Még nincs mit.
-
A várakozás heteiben, Advent időszakában egy különleges magángyűjteménynek adtunk helyet a Nemzeti Színházban. A világ minden tájáról származó műalkotások, emléktárgyak, Szúz Mária ábrázolások képezik Gera Olga évről-évre gyarapodó gyűjteményét. A kiállítás a két ünnep között is megtekinthető, december 27-től 30-ig, a szokásos módon, azaz színháznyitástól (a színházi előadások megkezdése előtt egy óra) az előadások végéig.
-
Egy szerelmi háromszög szenvedő tagjának lenni hálátlan szerep az életben, de nagyszerű művészi feladat a színházban. Farkas Dénes szerint az általa alakított figura kudarcot vall ugyan, ám egy igazi tapasztattal gazdagodik.
-
Egyszerre kemény parasztember és gyöngéd szerelmes – a Bíró Mátét alakító ifj. Vidnyánszky Attila nem a szerepértelmezéssel, hanem gyermekkori filmemlékeivel küzdött leginkább a próbák során.
-
1957. január 17. Felfüggesztették az Írószövetség működését. A Magyar Távirati Iroda az alábbi közleményt adta ki: A Belügyminisztérium megállapította, hogy a Magyar írók Szövetségében a Magyar Népköztársaság érdekeivel ellentétes tevékenység folyt. Ezért a belügyminiszter a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az egyesületek feletti felügyeleti jogkör gyakorlásáról szóló törvényerejű rendelete alapján a Magyar Írók Szövetségének működését ideiglenesen felfüggesztette.
-
Az idén januárban száz éve született Erdélyi Zsuzsanna (1921–2015) a magyar néprajztudomány kimagasló alakja. Az ő nevéhez fűződik a Kárpát-medence magyarsága által a legutóbbi időkig megőrzött orális hagyomány, az archaikus népi imádság műfajának a feltárása, funkciójának meghatározása, európai összefüggéseinek, eredet-történeti kérdéseinek vizsgálata. Sok ezer ima és ének birtokában bebizonyította, hogy ez a műfaj nálunk a késő középkor vallásos költészetének két kiemelkedő ágazatához, a passió-epikához és a Máriasiralom-lírához kötődik, de őrzi a szent színjátszás nyomait is.
