-
A darab talán legmellbevágóbb mozzanata, amikor Rocco feláldozza a szerelmét és a személyes boldogságát, csak hogy segítse a bátyját. Klasszikus lelkivezetési kérdés merül itt fel: meddig mehetek el a másikért, hol van a szeretet határa? A szeretet talán a leggyakrabban emlegetett, és mégis legtöbbször félreértett emberi viszonyulás. (Hodász András) - Tulajdonképpen erre, a nagyvárosi tértapasztalatra hegyezi ki Vidnyánszky a rendezését, ez tartja egyben színházi értelemben az előadást, amely A Ghisolfa-híd című Giovanni Testori-regényből készült Luchino Visconti-filmet meséli újra – az élősködés leghalványabb árnyalata nélkül. (Bazsányi Sándor)
-
Valamiképpen minden színre vitt dráma által gyarapodik a színész tudása, érzékenysége. Nyilván hatnak egymásra a párhuzamosan futó szerepeink, sőt, évekkel később is érezhető ilyesmi. Nekem az is sokat segített, hogy ugyanabban a darabban más karaktert játszhattam. Mindjárt jobban értettem az újabb szerepem, ha ismertem a többiekhez való viszonyom, és tudtam, mit gondoltam a játszott személyről, amikor a másik szemszögéből láthattam. Sőt, utólag is foglalkoztat egy-egy szerep.
-
Mindkét helyen jelenvolt a Nemzeti Színház. Tiszteletünk jeléül megkoszorúztuk Blaha Lujza síremlékét és Ászárra is ellátogattunk, csatlakozva a Jászai Mari születésnapját üneplőkhöz. A takaros falusi porta fontos emlékhely, és kedves kirándulási célpotja a színházat szerető embereknek. Idén Trill Zsolt - Jászai-díjas művészünk - vezette csapatunkat, és hagyta ott aláírását a Jászai-díjasok falán. Más színházakból is érkeztek kollégák, mindannyiunkat szerető és az emlékhelyről lelkiismeretesen gondoskodó ászáriak üdvözöltek, élükön Pekár Zsolttal a település polgármesterével. Ebben az évben az ő beszédét adjuk közre honlapunkon, illusztrálva az ünnepségen készült fotókkal.
-
Egy délután Örkénnyel elmentünk lógni autóval Leányfalu fele. Vass Istvánéknak ott volt házuk. Bementünk hozzájuk, otthon találtuk Szántó Pirit – aki egyébként nagyon jó festő volt –, és Szántó Pirinek a matematikus leánytestvérét. Mondták, hogy mindjárt jön Pista, várjuk meg. Elkezdtünk dumálni, közben hülyéskedtünk egy kedves macskával. A két asszony pedig elkezdte mesélni, hogy a macskák milyen jópofák, és hogy mennyire tudnak reagálni arra, ha őket valaki jól utánozza
-
Volt-e haszna a karanténnak? Milyen évadot tervez a Nemzeti Színház? Járvány miatt zárva – 1918, 2020. Politikus a történelem színpadán? Egy tragikus „fellépés” nyomában. Utolsó interjú Csurka Lászlóval… és sok más téma a Nemzeti Színház lapjában.
-
Katona József drámája, az abból készült opera, valamint az eredeti mű osztálytermi verziója is színre kerül a Nemzeti Színház „Bánk bán maraton” elnevezésű eseményén. Az előadássorozattal arra emlékezünk, hogy kétszáz éve, 1820 őszén jelentette meg Katona József a művét nyomtatásban, amelyre addig az irodalmi közvélemény nem figyelt fel. Vidnyánszky Attila három rendezése egy majd két évtizedes Bánk bán-műhelybe ad betekintést.
-
Tavasszal, még az előző évadban a Forró mezők március 13-ra meghirdetett ősbemutatója előtt egy nappal a világjárvány miatt bezárt a Nemzeti Színház. Ősszel, október 3-án ugyan megtartották a premiert, de a másnapi előadás elmaradt, mivel felvetődött a társulatban a fertőzöttség veszélye. Miután megtörtént a tesztelés, a negatív eredménynek köszönhetően beszélgethettünk a Móricz-darabban Vilmát játszó Katona Kingával.
-
Első s legnagyobb akadálya a dramaturgia tenyészetének a theatrum nemléte. – Mindég szégyenlett egy becsületes ember oly míven dolgozni, mellyel a becstelen (színjátszó) kereskedik. A német, mint a pallérozottságnak különben is idősebb fia, ezzel könnyebben gondolt...
-
Együtt ünnepelte 85. születésnapját Törőcsik Marival a Nemzeti Színház. A teátrum vezérigazgatója, Vidnyánszky Attila és a színművészek a járványhelyzetben is teljesítették a művésznő tavalyi kívánságát, mely szerint nem kér mást, csak hogy idén is eljöjjön hozzá az ő drága Nemzetije.
-
Marsai Ágnes képzőművésznek az evangéliumra, magyar költőkre és a néphagyományra épülő kiállítását 2020. november 17-én nyitottuk meg a Tizenhárom almafa című előadásunk előtt. Majd másnap, az érvénybe lépő szigorítások miatt, be is zártuk - a kiállítással együtt az egész színházat. De most, Húsvét idején, megmuatjuk Önöknek Marsai Ágnes és Szűcs Nelli tárlatvezetésével.
-
Mindazok, akik Törőcsik Marit, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznőt, érdemes és kiváló művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját szerették és tisztelték, akiket feledhetetlen színészi játékával elkápráztatott, akiknek mosolyt csalt az arcára, leróhatják kegyeletüket a Nemzeti Színház Hajóorrában felállított emlékhelyen...
-
"Ha megismered önmagad, akkor te – mint a nagy egész része – az egészre is hatni tudsz. Ez a belső útkeresés számomra nem köldöknézést jelent, hanem a világ működésének, lényegének a kutatását. Engem ez foglalkoztat leginkább a művészetekben, a zenében, a táncban, a színházban. De önmagam megismerését természetesen nagyban segíti a környezetemmel, a nézőkkel zajló állandó dialógus."
