-
Irodalmi és színházi kánonunk három 19. századi klasszikust tart számon: a Bánk bánt, a Csongor és Tündét, valamint Az ember tragédiáját. Közülük egyedül Katona szánta művét előadásra, Vörösmarty és Madách drámai költeményt alkotott. Az eredetileg vitézi játéknak írt Katona-dráma is csak a szerzője halálát követően került színre (1833, Kassa), s még később nyerte el a „nemzeti történeti tragédia” kultikus státuszát. A késedelmes bemutatás és a romantikus nemzetkép alakításának szinte kényszerűen kanonizált feladata egyaránt sújtotta a Bánk bán és Gertrudis tragédiáját, valamint a Csongor királyfi és Ádám útkeresését megfogalmazó szerzőinket.
-
Az én Bánk bánom… Két prózai színész: László Zsolt és Mátray László, valamint Molnár Levente operaénekes beszél a Nagyúr szerepéről. Közös pont: a rendező, Vidnyánszky Attila.
-
Mit tehet egy magyartanár, ha a diákokat már az olvasásra is nehéz rávenni, és egy mai szöveg értelmezése is gondot okoz a számukra, mégis át kellene adni nekik egy régi nyelven megírt, kétszáz éves mű tartalmát, értékeit, szellemiségét? Meghívhatja például A Bánk-missziót, a Bánk bán tantermi változatát. Az eredmény magáért beszél.
-
Törőcsik Mari – szerepek, emlékek, élmények: tisztelgés egy kivételes színészi pálya előtt. Egy éve zárva vannak a színházak – milyen szakmai és művészi, közösségi és egyéni stratégiák alakították a színháziak életét? A Nemzeti Színház lapjának legfrissebb száma online formátumban és nyomtatásban.
-
A Rómeó és Júliáról szóló összeállításunkban Barta Ágnest és Mészáros Martint is megkérdeztük az előadáshoz kapcsolódó emlékeikről. A kulcskérdés szerintem a családi titkok áthagyományozódása - monta egybek között Barta Ágnes. A Capuletek és a Montague-k rivalizálásában az a legizgalmasabb, hogy a két fiatal már nem is tudja, honnan ered ez a kíméletlen szembenállás.
-
November 23-án virágcsokorral köszöntöttük volna a színpadon. A szerencsések, kollégák, koccinthattak volna vele a művészklubban. Hallgattuk volna fantasztikus történeteit. De Törőcsik Mari tavasszal itt hagyott minket, most már a mi dolgunk mesélni. Róla és az ő színházról. Ezért született meg ez a fotókiállítás: hogy minél többen láthassák, emlékezetükben tarthassák talán legnagyobb színész kortársuk arcait.
-
Milyen hatással volt Trianon a magyar színházi életre? Hogyan lehet „kőbe vésni” egy színháztörténeti folyamatot? Ki volt a Nemzeti Színház trianoni igazgatója? Kik az Isten bolondjai az indiánoktól Hazug Pistáig? Igazat mond-e Berecz András? Evett-e Márai Sándor és Jávor Pál Gundel-palacsintát? És még sok érdekességről olvashatnak a Nemzeti Magazin legfrissebb számában.
-
Világszínház – miről szól a Színházi Olimpia, mit jelent a szabadság? Mit kínál az idei MITEM? Mit rejt az orosz színházi élet enciklopédiája? Ezekről és sok egyéb érdekességről olvashatnak a Nemzeti Magazin legújabb számában.
-
A szellemtudományokban nem is olyan régen még általános volt a vélekedés, hogy Faust a nyugat-európai térségben létrejött civilizáció megtestesítője: „Don Quijote, Werther, Julian Sorel egy korszak portréi, Faust pedig egy egész kultúráé” – állítja a 20. század elejének híres történetfilozófusa, Oswald Spengler.
-
A filozófus Hamlet az „Egérfogó” megrendezésével immár művészként aktivizálja magát. De vajon mi a célja ezzel? Azért rendezi meg ezt a színjátékot, mert a kor embereként már nem hisz a kísértetetekben? Arról akar megbizonyosodni, hogy Claudius valóban elkövette-e a gyilkosságot – hogy tehát jogos-e a vérbosszú? A király reakciójának megfigyelésével Horatiót bízza meg, ami úgyszintén arra utal, hogy Hamlet ezzel a „tetemrehívással” sokkal inkább a királyi udvar nyilvánosságát akarja provokálni. Arra akar választ kapni, hogy egyáltalán bűntettnek minősül-e a közösség szemében ez a gyilkosság.
-
Az egyik legkitűnőbb magyar iskoladrámát, a Bakhus komédiát Tokaj-Hegyalja borvidékén, Sátoraljaújhelyen, a pálos rendi gimnáziumban mutatták be 1765-ben. A Bor vagy a Víz elsőségén vetélkedő darab az antik, görög-római mitológia isteneit parodizáló farsangi bohózat. A középső jelenetet a sárospataki református kollégium Neptunus és Bakhus vetélkedése (1792) című komédiájából vettük át. A Bakhus-vígjáték a commedia dell’arte műfajára emlékeztet, egy felszabadult játékot visz színre merész improvizációkkal, bohózati és vaskos, nem egyszer sikamlós népi elemekkel, harsány szcenikai effektusokkal.
-
Újabb gigaprodukcióra készülünk. A Nemzeti Színház társulata és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes 2022. október 20-án mutatja be az MVM Dome-ban az Egri csillagok előadását, amelyet a két kulturális intézmény együttműködésével 2018-óta szerepel a Nemzeti Színház repertoárján. Az MVM Dome-ban tartott sajtóbejáráson az is kiderült: szinte új előadás születik meg az új, minden eddiginél hatalmasabb térben.
