Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800

Keresés A liberalizmus diszkrét bája kulcsszóra

Találatok a hírek között
  • KIVILÁGOS KIVIRRADTIG

    Móricz Zsigmond 1898-ben játszódó regényének nem egy személy a főhőse, hanem egy társadalmi osztály: a vidéki dzsentri. Szereplői a magyar jómód komondorában bolhaként ugrálnak és pattintják le azt, akivel nem akarnak közösködni.
  • Brecht, Bánffy, MITEM

    Mi köze Brechtnek a tőzsdéhez? Milyen lesz Szűcs Nelli Kurázsi mamája? Bánffy Miklós – diplomata, művész, nagyúr? Hova vágtat Peer Gynt lovacskája? Miben adott példát Őze Lajos? És sok egyéb érdekességről olvashatnak a Nemzeti Magazin januári számában.  
  • Lear-show, Beregszász, MITEM

    Lear a média királya? Milyen az Öngyilkos-Ikarusz? Mit ad nekünk a színház ma? Milyen brit szemmel az István király? Kik voltak a Nemzeti korszakos mindenesei? Majom-e a színpadi író? Válaszokat és még sok egyéb olvasnivalót kínál a Nemzeti Magazin friss száma.
  • "Holokauszt 80"

    Immár második alkalommal 2024. november 18-án mutatkozik be a Nemzeti Színház - Kaszás Attila termében a Kazán István Kamaraszínház. Erről beszélgetünk Kriszt László rendezővel.  
  • Hátvéd főszerepekben

    Berettyán Sándor Jochanán szerepében vértanúként végzi a Salome-előadásokban. A lefejezés ellenére szereti ezt a szerepet, ahogy annak is örül, ha a legendás hősök mellett gazember is lehet. A fociból vett hasonlattal élve: hátvédnek tartja magát, aki igyekszik mindent megtenni azért, hogy sikeres legyen a csapatjáték.
  • Oroszlántánc és kungfu, kézműves- és gasztronómiai bemutatók

    2025. május 21-én és 22-én szerepel a MITEM programjában Zhaojun utazása címmel Kína egyik legrégebbi hagyományos operája. Mindkét napon az előadások előtt 17 órától az első emeleti előcsarnokban látványos bemutatót kínálunk a közönségnek a kínai kultúra gazdag hagyományaiból, kézműves és gasztronómiai remekeiből. Nyitott, ingyenes program, mindenkit szeretettel várunk!
  • Tetemrehívás

    „Már az ungvári egyetemen felkeltette az érdeklődésemet, és azóta sem hagy nyugodni: hogyan hathat a mai napig ekkora erővel ennyi drámai, sokszor gyűlölködő szöveg?” – teszi fel a kérdést a Marxtőkéje című előadás rendezője. Vidnyánszky Attilát az előadás ellen induló petícióról, a különleges próbafolyamatról és a neomarxisták célközönségéről is kérdeztük.
  • Délelőtt Marx, este István király

    A Nemzeti Színház új bemutatója, a Marxtőkéje – így, egyben! – kapcsán a Marx szerepét alakító Rátóti Zoltánnal a próbaidőszak alatt találkoztunk. Ilyenkor még minden változhat, a próbák során alakul, formálódik a színpadon megjelenő Karl Marx alakja is. Viszont az előadás alcíme – „Tetemrehívás 2 részben, valóságrajz, amiben nem minden az, aminek látszik” – azt sejteti, ne számítsunk hagyományos történelmi drámára. A beszélgetés elején az a kérdés, hogy ismertük-e vagy félreismertük Marxot, csak azért vetődik fel, hogy mindjárt el is vessük.
  • Emlékmű-avatás

  • Illés szekerén

    Illés Gábor napjaink kimagasló író-egyénisége, prózája egyszerre mély és sziporkázóan szellemes. Készülő könyve apropóján beszélt családról, művészetről, tervekről...
  • És járjuk tovább az utunkat…

  • „Mindenféle színházban hiszek”

    A 20. század második felének nemcsak egyik legjelesebb színházi rendezője és nemzedékek tanára, hanem színháztörténész is, aki mesterei és pályatársai elfogulatlan portréit rajzolja írásaiban. Az idén nyolcvan éves Lengyel György, Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész nem haraggal tekint vissza pályára, nem jogos sérelmeit emlegeti, hanem arról beszél, ami igazán szép volt.