-
„Az ember tragédiája nekünk, magyaroknak az egyik legfontosabb színpadi művünk, de vajon miként tekintenek rá külföldi fiatalok, leendő színházcsinálók. Mit jelentenek francia és kanadai, grúz és egyiptomi színészhallgatónak és tanáraiknak Madách ma is érvényes mondatai, gondolatai?” – fogalmaz Vidnyánszky Attila, a 10. Színházi Olimpia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Madách Projektjének ötletgazdája és a június 23-i soknyelvű közös Tragédia-előadás rendezője. Az előadás 17 órakor kezdődik a Hajógyári-szigeten. Megtekintéséhez ingyenes jegyet kell regisztrálni! Aki a diákok által otthon készült részekre is kíváncs, az az Eiffel Műhelyházban hétfőn (június 12-én) délelőtt 10 órától vegyen részt a Madách Szimpózium rendezvényen.
-
Nagy bennem az izgalom és a várakozás, mert eddig mindig csak nézője voltam a Bánk bán előadásoknak, és bevallom, igazán soha nem tudtak magukkal ragadni. Most belülről nagyon érzem azt a szenvedélyt, ami a nézőt megfoghatja, amivel azonosulni tud, ami – remélem – magával sodorja…
-
– Loman érzékenységek hálójában vergődik, könnyen sérthető, sérülékeny ember. Nagyon sok minden bántja, számos sérülést hordoz magában. De Blaskó érzékenysége révén feldolgozza és meg is teremti a tragikus alaphelyzetet. Ő az a színész, aki magával ragadja a nézőt – mondja Csiszár Imre Blaskó Péterről. Összeszokott színész-rendező párosról van szó, hiszen pályájuk kezdete óta számos jelentős előadásban dolgoztak együtt.
-
Azzal, hogy tavaly a Körhintát műsorra tűztük, akarva nem akarva megidéztük őt magát. A filmet, a pályakezdést, az első és azonnal világraszóló sikert. Az előadás elején egy pillanatra Törőcsik Mari hangját halljuk, és Soós Imrét: „Repülünk, Mari!” Tisztelgés ez, és jelzése annak, hogy ami volt, ahhoz a következő generációk kapcsolónak, kötődnek…
-
Sík Sándor 1930-ban írta ezt a darabját, szegedi évei alatt. Az első kérdésem, hogy mi a darab aktualitása ma? Annál is inkább, mert ez egy tipikus klasszicista dramaturgiájú dráma.
-
Az MMA Kiadó gondozásában jelenik meg az a reprezentatív kiállítású könyv, amely a Csíksomlyói passió című színházi előadás augusztus 18-i székelyföldi bemutatójáról szól. A kötet bemutatója a Nemzeti Színházban december 13-án 17 órától lesz, a Csíksomlyói passió előadás előtt, az első emeleti nézőtéri társalgóban. Vendégeink a kötet szerzői és az előadás alkotói.
-
Amikor belebújok egy szerepbe, egy másik személyiség szemszögén keresztül rengeteget megtudhatok a nőiségről, a férfiségről, emberségről… Egy színész az élete, munkája során rengeteg szöveggel, szereppel találkozik, amely arra készteti, hogy elgondolkozzék arról, hogy mi közük van ezeknek az ő saját életéhez. Persze, csak ha nyitott ezekre az érzésekre. Minden szerepből megmarad egy-egy fontos mondat vagy gondolat, amely beépül az ember lelkébe, és kihat a személyiségére. Biztos vagyok benne, hogy a Szentivánéji álomban játszott Hyppolita és Titánia sorsa hosszú ideig elkísér majd.
-
Poroszkálunk a földúton. Csípős hideg van, fúj a szél is, na nem vészes, inkább csak a jó meleg autóból kilépve esik kicsit rosszul a tél, ahogy így együtt ballagunk a kónyai tanyasor felé. Végigcsoroghatnánk akár autóval is, ki se kéne szállni, akkor is látnánk mindent. A sáros, kietlen földeket, a magányos, csupasz, szélfútta fácskákat, azt a néhány omladozó, halálraítélt házat…
-
A kaukázusi krétakör két szerelmese elválni kényszerül egymástól. Talán ez Bertolt Brecht példázatának leginkább lélekhez szóló cselekményszála. A Grusét játszó Katona Kinga, és az ifjú lány szerelmét, Szimon Csacsavát alakító Bordás Roland beszél a próbák kihívásairól, a szív és az értelem harcáról és a német mű keleti értelmezéséről.
-
A férfiaknál a rövidpályás gyorskorcsolyázó Liu Shaolin Sándort, a nőknél a kajakos Kozák Danutát választotta a 2018-as év sportolójának a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ).
-
Két bemutató próbái kezdődtek el a Nemzetiben. Az évad utolsó premierje Edmond Rostand világhírű darabja lesz, a Cyrano de Bergerac. Rendezője David Doiashvili, akinek egyéni látásmódját a Szentivánéji álom című produkciónkból már sokan ismerik és kedvelik. A bemutatóra a tervek szerint május közepén, tehát a MITEM után kerül sor. A másik olvasópróbán Ingmar Bergman mondatait ízlelgették a művészek. A szintén világhírű svéd filmrendező Szenvedély című filmnovellája az alapja Kiss Csaba szövegkönyvének és rendezésének.
-
2003. tavaszán Valló Péterrel a Holdbeli csónakos szereposztásáról beszéltünk. A biztos pont Te voltál. A Holdbeli csónakos. A tiszta, elérhetetlen éteri, fenséges lény. Az örök nosztalgia és vágyódás tárgya, a mindenséget uraló titokzatos valaki.
