-
Miközben az idei MITEM rendezvénye zajlott, útban a Nemzeti felé naponta láthattuk, hogyan építették föl a kőfaragók a hónapok óta pőrén árválkodó betonmagra Andrássy Gyula, az osztrák–magyar monarchia első külügyminisztere lovasszobrának talapzatát. Színház volt ez is, térszínház a Parlament tőszomszédságában, még ha ez a szoborállítás már nem is keltett akkora sajtóvisszhangot, mint József Attila szobrának áthelyezése, ami – bizonyos hangadó értelmiségiek ellenállása dacára – végül is jól sikerült: a költő erről az új helyről jobban látja most azt a bizonyos, Dunán elúszó dinnyehéjat…
-
Weöres Sándor hatalmas versregényéből, a Psychéből készítettek előadást a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének most negyedéves diákjai, osztályvezető tanáruk, Vidnyánszky Attila rendezésében. A nyáron Gyulán nagy közönségsikerrel bemutatott vizsgaelőadás a Nemzeti Színházba költözik. Bemutató november 21-én. Az előadást 18 éven felülieknek ajánljuk!
-
"A magyar irodalomnak vannak sokkal nagyobb szabású alkotásai, mint a János vitéz. De a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szívverését..."
-
Milyen hatással volt Trianon a magyar színházi életre? Hogyan lehet „kőbe vésni” egy színháztörténeti folyamatot? Ki volt a Nemzeti Színház trianoni igazgatója? Kik az Isten bolondjai az indiánoktól Hazug Pistáig? Igazat mond-e Berecz András? Evett-e Márai Sándor és Jávor Pál Gundel-palacsintát? És még sok érdekességről olvashatnak a Nemzeti Magazin legfrissebb számában.
-
2025. május 21-én és 22-én szerepel a MITEM programjában Zhaojun utazása címmel Kína egyik legrégebbi hagyományos operája. Mindkét napon az előadások előtt 17 órától az első emeleti előcsarnokban látványos bemutatót kínálunk a közönségnek a kínai kultúra gazdag hagyományaiból, kézműves és gasztronómiai remekeiből. Nyitott, ingyenes program, mindenkit szeretettel várunk!
-
Január 13-tól új önálló est látható a Nemzeti Színház Bajor Gizi Szalonjában. Olt Tamás - ahogy ő írja - Rejtő Jenős, sanzonos, kalandos, légiós, fordulatos, tizennégy karátos estje, zenékkel és minden bizonnyal! Jó szórakozást kívánunk hozzá! Íme a szerző, rendező, szerkesztő és előadó ajánló sorai.
-
A koronavírusnak „köszönhető” az egész. Még máricusban, miután ezredszer megnéztem Pier Paolo Pasolini „Dekameron”-ját, beugrott az ötlet, hogy Rejtő Jenő tíz zseniálisan megírt regényfiguráját elhozom a mai Budapestre, ahol a „Vesztegzár a Grand Hotelben” címnek megfelelően bezárják őket a margitiszigeti hasonló nevű szállodába, ahol ők, mindannyain elővezetik saját legendás személyiségüket.
-
A történet ugyanolyan egyszerű, mondhatni semmiség, mint a Goldoni daraboké általában: egy eltört legyező, egy sült tök, egy félreértett kávé – és máris indul a civódások, féltékenykedések megállíthatatlan körtánca. A komikus helyzet Goldoni számára csak kiindulópont, a vígjáték igazi forrása: a jellem.
-
"Legyenek Soós Imrék és legyen mindig Törőcsik Marink, aki saját életénél, saját sorsánál tovább, messzebbre tekint" - fogalmazott a Törőcsik Mari születésnapja alkalmából rendezett gálaesten Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, és a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címet is viselő művészt köszöntve bejelentette: megalapították a Törőcsik Mari-ösztöndíjat fiatal színésznövendék számára. Az esten színészek, zenészek, énekesek és rendezők köszöntötték a művészt. Ha nem látták a tévé közvetítést, nézzék meg fotógalériánkat! De ha látták, akkor is érdekes lehet...
-
Öt éve a Nemzeti Színház tagja, jelenleg tizenegy darabban játszik – az Egri csillagokban ő alakítja Cecey Évát, a Vitéz lélekben Borókát, a Csíksomlyói passióban Mária Magdolnát... A Mennyit érsz? című, emberkereskedelemről és prostitúcióról szóló kiállításhoz kapcsolódóan egy fogvatartott lány életét mesélte el. A Géniusz című tévésorozatban ő mérte meg a Picassót alakító Antonio Banderas vérnyomását. Idén egyike volt annak az öt harminc év alatti tehetséges művésznek, aki Junior Prima Díjat vehetett át.
-
Irodalmi és színházi kánonunk három 19. századi klasszikust tart számon: a Bánk bánt, a Csongor és Tündét, valamint Az ember tragédiáját. Közülük egyedül Katona szánta művét előadásra, Vörösmarty és Madách drámai költeményt alkotott. Az eredetileg vitézi játéknak írt Katona-dráma is csak a szerzője halálát követően került színre (1833, Kassa), s még később nyerte el a „nemzeti történeti tragédia” kultikus státuszát. A késedelmes bemutatás és a romantikus nemzetkép alakításának szinte kényszerűen kanonizált feladata egyaránt sújtotta a Bánk bán és Gertrudis tragédiáját, valamint a Csongor királyfi és Ádám útkeresését megfogalmazó szerzőinket.
-
Az én Bánk bánom… Két prózai színész: László Zsolt és Mátray László, valamint Molnár Levente operaénekes beszél a Nagyúr szerepéről. Közös pont: a rendező, Vidnyánszky Attila.
