-
"A magyar irodalomnak vannak sokkal nagyobb szabású alkotásai, mint a János vitéz. De a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szívverését..."
-
Milyen hatással volt Trianon a magyar színházi életre? Hogyan lehet „kőbe vésni” egy színháztörténeti folyamatot? Ki volt a Nemzeti Színház trianoni igazgatója? Kik az Isten bolondjai az indiánoktól Hazug Pistáig? Igazat mond-e Berecz András? Evett-e Márai Sándor és Jávor Pál Gundel-palacsintát? És még sok érdekességről olvashatnak a Nemzeti Magazin legfrissebb számában.
-
Január 13-tól új önálló est látható a Nemzeti Színház Bajor Gizi Szalonjában. Olt Tamás - ahogy ő írja - Rejtő Jenős, sanzonos, kalandos, légiós, fordulatos, tizennégy karátos estje, zenékkel és minden bizonnyal! Jó szórakozást kívánunk hozzá! Íme a szerző, rendező, szerkesztő és előadó ajánló sorai.
-
A koronavírusnak „köszönhető” az egész. Még máricusban, miután ezredszer megnéztem Pier Paolo Pasolini „Dekameron”-ját, beugrott az ötlet, hogy Rejtő Jenő tíz zseniálisan megírt regényfiguráját elhozom a mai Budapestre, ahol a „Vesztegzár a Grand Hotelben” címnek megfelelően bezárják őket a margitiszigeti hasonló nevű szállodába, ahol ők, mindannyain elővezetik saját legendás személyiségüket.
-
A történet ugyanolyan egyszerű, mondhatni semmiség, mint a Goldoni daraboké általában: egy eltört legyező, egy sült tök, egy félreértett kávé – és máris indul a civódások, féltékenykedések megállíthatatlan körtánca. A komikus helyzet Goldoni számára csak kiindulópont, a vígjáték igazi forrása: a jellem.
-
"Legyenek Soós Imrék és legyen mindig Törőcsik Marink, aki saját életénél, saját sorsánál tovább, messzebbre tekint" - fogalmazott a Törőcsik Mari születésnapja alkalmából rendezett gálaesten Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, és a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címet is viselő művészt köszöntve bejelentette: megalapították a Törőcsik Mari-ösztöndíjat fiatal színésznövendék számára. Az esten színészek, zenészek, énekesek és rendezők köszöntötték a művészt. Ha nem látták a tévé közvetítést, nézzék meg fotógalériánkat! De ha látták, akkor is érdekes lehet...
-
Öt éve a Nemzeti Színház tagja, jelenleg tizenegy darabban játszik – az Egri csillagokban ő alakítja Cecey Évát, a Vitéz lélekben Borókát, a Csíksomlyói passióban Mária Magdolnát... A Mennyit érsz? című, emberkereskedelemről és prostitúcióról szóló kiállításhoz kapcsolódóan egy fogvatartott lány életét mesélte el. A Géniusz című tévésorozatban ő mérte meg a Picassót alakító Antonio Banderas vérnyomását. Idén egyike volt annak az öt harminc év alatti tehetséges művésznek, aki Junior Prima Díjat vehetett át.
-
Irodalmi és színházi kánonunk három 19. századi klasszikust tart számon: a Bánk bánt, a Csongor és Tündét, valamint Az ember tragédiáját. Közülük egyedül Katona szánta művét előadásra, Vörösmarty és Madách drámai költeményt alkotott. Az eredetileg vitézi játéknak írt Katona-dráma is csak a szerzője halálát követően került színre (1833, Kassa), s még később nyerte el a „nemzeti történeti tragédia” kultikus státuszát. A késedelmes bemutatás és a romantikus nemzetkép alakításának szinte kényszerűen kanonizált feladata egyaránt sújtotta a Bánk bán és Gertrudis tragédiáját, valamint a Csongor királyfi és Ádám útkeresését megfogalmazó szerzőinket.
-
Az én Bánk bánom… Két prózai színész: László Zsolt és Mátray László, valamint Molnár Levente operaénekes beszél a Nagyúr szerepéről. Közös pont: a rendező, Vidnyánszky Attila.
-
A Váci Dunakanyar Színház 2015/16-os évadában kiemelt produkció, a lengyel Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő című művéből készülő előadás, melyet az egyik legnevesebb ukrán színházi szakember Yaroslav Fedoryshyn rendez. A bemutatóra 2015. november 28-án Vácon kerül sor, a Nemzeti Színházbeli premier pedig 2015. december 17-én lesz.
-
„Igaz, hogy színház, kívülről mégsem nézheted, persze, hogy színház, de ez az életed…” – énekelte Törőcsik Mari dalát Szűcs Nelli a Nemzeti Színház évadnyitó nyílt napján. Ezzel igyekezett kifejezni tiszteletét a gyengélkedő idősebb kolléga iránt. De benne van ebben a dalban a saját művészi hitvallása is. A színház az élete. Pályája során vígjátékban ritkán játszott, de sokat komédiázott. Észreveszi – és meg is mutatja – a tragikus helyzetek fonákságait, az ember megmosolyogtató gyarlóságait. Az új bemutató – a Figaro házassága avagy egy őrült nap – előtt mi másról beszélgethetnénk, mint a Beaumarchais által is felvetett témákról.
-
Mit tehet egy magyartanár, ha a diákokat már az olvasásra is nehéz rávenni, és egy mai szöveg értelmezése is gondot okoz a számukra, mégis át kellene adni nekik egy régi nyelven megírt, kétszáz éves mű tartalmát, értékeit, szellemiségét? Meghívhatja például A Bánk-missziót, a Bánk bán tantermi változatát. Az eredmény magáért beszél.
