-
Jóllehet, a Nagy Könyv felmérése alapján a magyar olvasók szerint a legnépszerűbb, mondhatnánk, legnagyszerűbb könyv gyermekek-felnőttek számára, különbségtétel nélkül – az egész világtermést számba véve, megelőzve a Pál utcai fiúkat, az Abigélt, a Harry Pottert és az Anna Kareninát, A rózsa nevét és a Varázshegyet –, a Gárdonyi Géza írta Egri csillagok, és jól esik ezen elgondolkodni, ma aligha merném kijelenteni azt, amit harminc-negyven évvel ezelőtt, a bizonyítás szükségessége nélkül bátran állítani mertem (volna), hogy nincs olyan tizenöt éves korát megélt magyar nyelven olvasó gyerek, aki az Egri csillagokat ne olvasta volna.
-
A Nemzeti Színház ifjúsági programjai között fontos helyet foglal el az Ádámok és Évák ünnepe című középiskolás játék. A Szolnoki Szigligeti Színház által évekkel ezelőtt indított kezdeményezés mára országos mozgalommá fejlődött. A Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház nyolcadik éve adja át Nagyszínpadát a diákszínjátszóknak, így ünnepelve a magyar kultúra napját - idén 10 középiskola 200 tanulójával, akik a 125 éve született Tamási Áron egy-egy drámájának részletével érkeznek a gálára. Az est 2022. január 22-én 19 órakor kezdődik a Nemzeti Színházban.
-
A 6-os számú kórterem után egy újabb klasszikust forgat ki a sarkaiból a tatár származású rendező. A Figaro házassága avagy egy őrült nap emléke egyszerre a közeljövőben játszódó utópia és cselvígjáték, keserű szembenézés és ürügy a felszabadult nevetésre.
-
„Hogy lehet el egy jellemszínész mikroszkóp nélkül?” Sugár Károly színész, a Nemzeti Színház jeles tagja csattant fel így, állítólag akkor, amikor négyezer kötet könyvvel teletömött, furcsa kis hűvösvölgyi kunyhójában, ahol matrac nélküli vaságyon aludt, egyik látogatója azt tudakolta tőle, miért van szüksége mikroszkópra.
-
A dráma nemét a költészet, faját a szín (ezáltal a cselekvő élet ábrázolását értvén) teszi. Innen világos, hogy a színmű a költői műnek alá van rendelve; s míg a költői lélek nélkül alkotott színműveket elemészti az idő, maradandók azok, melyek, habár nem felelnek is meg a dráma kívánatainak, költői belérték által tartalmasak; vagy más szavakkal: a nem megmarad, míg a nemtől igen elszakadott faj magát önerejével fenntartani képtelen. Goethe Tassója becses marad, ha színre nem való is, míg sok zajütő színdarab első fellépésekor már arcán viseli a halál színeit. Ide járul, hogy a költészet törvényei alól felszabadult színi hatás könnyen aljasodik, vagy elvadul, hasonló lesz a partatlan árhoz, mely ragad és iszapol, kártékonyságához képest kevés hasznot hajtó.
-
„Az Euripidész-darab az istenekbe vetett hit megrendülésének, az égi igazságszolgáltatás lehetetlenségének s a véres indulatok elszabadulásának tragédiája. Euripidész Dionüszoszának istenségénél lényegesebb vonása a bosszúvágya, s e bosszúvágy tökéletes kielégítésének eszköze isten volta. Ami földöntúli benne, csak még ijesztőbbé teszi” – írja Euripidész összes drámái című kötet jegyzeteiben Karsai György klasszika-filológus.
-
Egy házasulandó fiatal pár esküvőjét különös világba helyezi Purcărete, aminek az a lényege, hogy előre megmutatja nekik, milyen őrület lesz majd a házasság, a felnőtt élet – mondja Trill Zsolt, a násznép élén a cselekményt pörgető apa-após.
-
Hat napja volt a premierig, hogy Margarita alakját megformálja. Beugróként is arra törekedett, hogy saját magára szabja a szerepet. A Mester és Margarita szerelméről, a rendező nyújtotta szabadságról és az arany ugrókötélről is mesélt Szász Júlia.
-
A szerepépítés technikája, az online próbák haszna, a hirtelen beköszöntő szerelem érzése, a lassan égő kézirat kiváltotta heves indulat, a párhuzamosan futó események különleges találkozása – ezekről is mesélt Katona Kinga, aki Margaritát alakítja A Mester és Margaritában.
-
Egyik legutóbbi munkája a Nemzeti Színház Egri csillagok című előadásának monumentális díszletvariációja. A színházból a MVM Dome hatalmas csarnokába kellett adaptálnia Eger várát, Budát… Az 1932-ben Budapesten született, 90 éves művész ma sem csupán tervez, hanem a gyártást, a beépítést is ellenőrzi, végig követi, és hatvan év minden színpadi tapasztalatával segíti. Így volt ez most, az Egri csillagok esetében is.
-
-
A 2023-ban Budapesten megrendezendő Nemzetközi Színházi Olimpia a globális színházi fesztiválok között a legfiatalabb, de megtalálta saját profilját azzal, hogy visszatért a modern kori olimpiák eredeti eszményéhez, és a résztvevők versengésénél előbbre tartja a kulturális találkozást. Létezhet-e korszerűbb gondolat ennél az ideológiai elkülönülés és az engesztelhetetlen kultúrharc korában?
