-
Silviu Purcărete a nőket alakító férfiszínészekről, a koncepcionális csavarról és a száműzöttek boldogságáról... Titokzatos és meghökkentő mű az Ahogy tetszik – mondja az előadás rendezője, a világhírű román Silviu Purcărete, aki számára a darab helyszíne, az ardennes-i erdő elsősorban az illúzió, a játék, a színház világa.
-
Egyfajta sajátos hommage-sorozatot indított az ifj. Vidnyánszky Attila-Vecsei H. Miklós alkotópáros, amelynek előző darabját Bartók és Kodály életéből merítve, Ifjú barbárok címen láthattunk két éve, a Színházi Olimpia részeként megrendezett MITEM programjában. A sorozat most folytatódott, ám ezúttal Janovics Jenőt, a ma már sajnálatosan kevéssé ismert egykori kolozsvári színigazgatót és filmest választották céltáblául.
-
Nem egy élet, hanem egy eszme kerül boncasztalra a Nemzeti Színház új bemutatójában. Mi történik, ha egy gondolat kilép a könyvek lapjairól, és történelmet kezd írni? A Marxtőkéje nem válaszokat kínál, hanem egy szellemi per tárgyalását nyitja meg – ahol a vádlott maga az eszme.
-
„Végtelenségig befogadónak kell lenni. A hagyományt pedig mindig újra és újra kell értelmezni. Eközben úgy fogalmazzuk újra önmagunkat, hogy beengedjük a világ izgalmas színházi alkotóit, műveit, produkcióit. Banális dolgok ezek, de azt tapasztalom, hogy mégsem evidenciák.” Kornya István társulatról, repertoárról, kockázatokról és arról kérdezte a Vidnyánszky Attilát, hogy mitől nemzeti a Nemzeti.
-
2019 februárjában a #anemzetimindenkie címmel indítottunk programot a Nemzeti Színházban olyanoknak, akiknek a körülményei nem teszik lehetővé, hogy rendszeresen színházba járjanak. Ebben az évben november 3-án és 4-én Tamási Áron Vitéz lélek című darabjára hívtuk a közönséget.
-
Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulója alkalmából konferenciára kerül sor az MVM Dome sportcsarnokban, Budapesten 2022. október 20-án. Az előadók sorában jelen van Dr. Pálfi József professzor, a Pártiumi Keresztény Egyetem rektora, aki "Vallomás az Egri csillagokról, avagy első Bibliámről" címmel tart előadást.
-
A Nemzeti Színház ifjúsági programjai között fontos helyet foglal el az Ádámok és Évák ünnepe című középiskolás játék. A Szolnoki Szigligeti Színház által évekkel ezelőtt indított kezdeményezés mára országos mozgalommá fejlődött. A Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház nyolcadik éve adja át Nagyszínpadát a diákszínjátszóknak, így ünnepelve a magyar kultúra napját - idén 10 középiskola 200 tanulójával, akik a 125 éve született Tamási Áron egy-egy drámájának részletével érkeznek a gálára. Az est 2022. január 22-én 19 órakor kezdődik a Nemzeti Színházban.
-
„Ha egy évad Csíksomlyótól Csíksomlyóig tart, igazán nem panaszkodhatunk” – mondja az elmúlt évadról Vidnyánszky Attila. A Nemzeti vezérigazgatója szerint társulatunk megerősödött repertoárral, a Színházi Olimpián való részvétellel és a trianoni traumának szentelt évaddal várja a jövő nézőit.
-
„A nők csak amolyan árnyék-lények” – egy fiatal költőnő állított ezt már vagy tíz évvel ezelőtt egy önálló szerzői estjén, s én sehogyan sem értettem, hogy viharos sikerei ellenére ezt vajon miért gondolja így. Az én családomban évtizedeken át négy az egyhez volt az arány a női nem javára. S mivel anyám erős és szuverén egyéniség volt, népszerű tanár, gyermekként semmi okom nem volt rá, hogy esélytelen, elnyomott „kisebbségnek” tekintsem magam. Fiatal felnőttként is leperegtek rólam az olyasfajta „jó tanácsok”, hogy inkább a férjem karrierjét kellene építgetnem a magamé helyett. Csak az utóbbi időben kezdem látni, hogy ifjú pályatársam talán mégsem mondott merő ostobaságot.
-
Az alkotói csapat és a színészegyüttes kivételes kifejezőképességéért járó díjat kapta meg a Nemzeti Színház előadása az újvidéki INFANT fesztiválon. Az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte produkciót 2018. április 11-én mutatta be, és azóta is sikeresen játssza a budapesti teátrum.
-
Kulcsár Edit az előadás dramaturgja kérte beszélgetésre Kincses Elemért. Remélem, az a nyelvezet, amit most kitalálunk, vidám lesz és néhol groteszk - mondja A helység kalapácsa rendezője.
-
Az angol reneszánsz egybeesik a nyugati mediterrán térségben kibontakozó barokk idejével; annak formálódó szellemisége éppúgy nyomot hagy benne, mint a helyi, középkori örökség. A korszak drámáinak, mindenekelőtt William Shakespeare (1564–1616) alkotásainak jelképisége ennek a többes meghatározottságnak a tükrözője; a rózsaképek antik, középkoron átszűrődő antik és itáliai eredetre valló reneszánsz formáira a manierista alakítottság is jellemző. A színjátszásban, illetve az udvarló-hódító viselkedésben fölhasznált szövegek, annak eredményeként, hogy a populáris műveltség tartalmát is rögzítik, kitűnő források egy, az universitasokon képzett eliténél tágabb népréteg köznapinak tekinthető ismereteiről.
