Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

Születésnap

A tér teremtője - Székely László 90 éves

Egyik legutóbbi munkája a Nemzeti Színház Egri csillagok című előadásának monumentális díszletvariációja. A színházból a MVM Dome hatalmas csarnokába kellett adaptálnia Eger várát, Budát…  Az 1932-ben Budapesten született, 90 éves művész ma sem csupán tervez, hanem a gyártást, a beépítést is ellenőrzi, végig követi, és hatvan év minden színpadi tapasztalatával segíti. Így volt ez most, az Egri csillagok esetében is.

 

Székely László díszlettervező a Nemzeti Színház műszaki igazgatójával, Kovács Bálinttal az MVM Dome arénában, a háttérben az Egri csillagok épülő díszlete. A méretekre jellemző, hogy a háttérben látható részlet, ami a teljes díszlet mintegy negyede, már nem férne el a Nemzeti Színház nagyszínpadán.

 

Díszítőként kezdte a régi, Blaha Lujza téri Nemzetiben. Bár az Iparművészeti Főiskoláról származása miatt eltanácsolták, közel harmincévesen mégis megszerezte a diplomáját, és azóta szünet nélkül dolgozik, jelenleg az 586. munkánál tart…

Tervezőként Egerben, Szolnokon és a Nemzeti Színházban dolgozott. 1982-től az akkor alakuló Katona József Színház vezető tervezője. Szolnok óta Székely Gábor rendező egyik meghatározó alkotótársa. 1990-től két éven át ismét a budapesti Nemzeti Színház tagja; 1992 és 2002 között a Budapesti Kamaraszínház vezető tervezője. 1994-ben a Los Angeles-i Három tenor szuperkoncert látványtervezője. 1977-től a Képzőművészeti Főiskola akkor alakuló díszlet- és jelmeztervező tanszékének tanára, 1990 és 2002 között tanszékvezetője. Tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Kaposvári Egyetemen is. Munkásságát számtalan díjjal ismerték el: a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas, Érdemes művész és Jászai Mari-díjas, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 

 

Az Ők tudják, mi a szerelem című előadásunk díszletének látványterve - a grafika, a makett és a makett fotózása is Székely László munkája

 

„A színpad játéktér, a »díszlet« látványa pedig nem egy festő öröme, hanem az előadás szerves segítő része – fogalmaz ars poeticájában. – Tervezői munkám során arra törekszem, hogy a létrejött mű mindenkor a dráma legjobb kiegészítője legyen. Lényege a drámát megértő gondolat és a magas szintű rajztudás, alapja nem a szó, a beszélt vélekedés, hanem a mindenki számára egyértelmű, a drámai élményt szolgáló látvány tervben történő létrehozása, annak megvalósítása. Ez a mesterség megköveteli művelőjétől mind a képzőművészeti igényű előképek, látványtervek, mind a magas szintű és átfogó műszaki ismereteket igénylő, mérnöki precizitással megoldott kiviteli tervek elkészítését.”

 

Megbeszélés Rátóti Zoltánnal, az Ők tudják mi a szerelem rendezőjével és Pallagi Mihállyal a Nemzeti világosító- és videotárának vezetőjével. ::  Fotók: Eöri Szabó Zsolt

 

A kérdésre, hogy mitől jó egy díszlet, így adja meg a választ: „Attól jó, ha egyszerű, praktikus. És hagyja kibontakozni a színészt, mert mégiscsak ő a legfontosabb. Ő adja azt az élményt, amiért színházba járunk, én csak a megfelelő közeget biztosítom a számára, hogy kibontakoztathassa a tehetségét. Amikor őt tapsolják meg, engem is megtapsolnak.”

 

- kornya

(2022. október 18.)